Kégl Ildikó: A Fejedelem pszichoanalízise

2021. október 03., 06:49

Meglehetősen szokatlan, hogy egy történelmi narratívában a cselekmény-központúságot látszólag háttérbe szorítja a szerző azzal a deklarált céllal, hogy teret engedjen a lélektani regényekre jellemző belső monológoknak. Tallián Mariann A szegények fejedelme című regényében ezt a módszert választotta: elbeszélését sűrűn átszőtte a lélekben zajló történések leírásával, hogy történelmi ismereteink felfrissítése közben rendhagyó módon fesse meg II. Rákóczi Ferenc portréját. Eltöprengésre érdemes, üdítő dichotómiát tapasztalhatunk a szövegtestben, a kinti és a benti világ – azaz a történelmi helyszíneken realizálódó, valamint a tudatban végbemenő történések – sajátos keveredése által.

A szerző, miközben megidézi a fejedelem fordulatokban gazdag életútját, és kauzális összefüggésekkel mutat rá a szabadságharc kirobbanásához vezető direkt és közvetett okokra, bepillantást enged olyan történelmi eseményekbe, mint a munkácsi vár ostroma, a szatmári békekötés, vagy akár a Habsburg abszolutizmus ellen küzdő Rákóczi rodostói száműzetése. A Zrínyi Kiadó által ifjúsági regényként definiált narratíva fundamentumát történelmi események adják, ugyanakkor szépen megrajzolható az ív, ahogyan a fő karakter lelkében zajló történések kulminálódnak. Ennek köszönhetően II. Rákóczi Ferenc bemutatása nem merül ki a történelmi emlékezetben élő hős hadvezér idealizált-mitizált alakjának megidézésével. Figyelmet érdemel Tallián Mariann érzékeny, már-már pszichológiai hitelességű jellemábrázolása: történetmesélésének konstans elemei azok a gyötrődésekről, bizonytalanságokról tudósító belső monológok, amelyek ráirányítják a figyelmet II. Rákóczi Ferenc szenzitív alkatára, gazdag színekkel árnyalva személyiségét. Nincsenek negligálva, sőt a szerzői szándék szerint súlypontozva vannak azok a lelki vívódások, amelyekkel II. Rákóczi Ferenc – fejedelmi pozíciójának minden felelősségével – döntéshelyzetei során szembesült. Hiteles források felhasználásával egy-egy történelmi esemény előzményét, adott esetben a szabadságharc előkészítésének folyamatát meséli el a szerző, miközben egyre többet és mélyebben monologizáltatja a főhőst, hogy a bensőben zajló történések megszövegezésével a személyére nehezedő súlyt érzékletesen szemléltethesse. Nemcsak a történelmi eseményeket ábrázolja hitelesen a szerző, de II. Rákóczi Ferenc karakterizálásához is elsődleges forrásokat használ. Többek között Rákóczi francia- és törökországi száműzetésében írt Egy bűnös vallomása című művét, melyet az önéletrajzi irodalom különleges darabjaként tartanak számon, s amely betekintést enged a fejedelem lelki küzdelmeibe, kiszolgáltatottságába, bizonytalanságaiba. A szerző tehát primer forrásra – Rákóczi önábrázolására – támaszkodik, hogy korrigálja, de legalábbis kiegészítse a köztudatban élő mitizált fejedelemképet. Ennek okán meglehetősen hiteles hangon szól ki a narratívából az önmagát kritikus figyelemmel szemlélő, szenzitív ugyanakkor diszkurzív és analitikus alkatú főnemes. A történelmi eseményekhez – adott esetben a szabadságharchoz – vezető út előzményeit úgy írja le a szerző, hogy ezeknek a személyiségjegyeknek kiemelt figyelmet szentel, s ennek következtében a politikus-hadvezér látásmódjának sajátosságát, helyzetelemzéseinek és következtetéseinek folyamatát is az olvasó elé tárja.

Figyelemre érdemesek a szövegtestből kirajzolódó szakrális motívumok, melyek ugyancsak konstans elemei az elbeszélésnek. A 235 oldalas regény majd minden fejezetében találunk közvetlen utalást arra vonatkozóan, hol és milyen módon volt jelen Isten a fejedelem mindennapjaiban, döntéshelyzeteiben. Rákóczi istenhite, istenhívása és fohászai erős pillérei a szövegkorpusznak, az isteni gondviselésbe vetett kikezdhetetlen bizalom pedig integráns része személyiségének.

Tallián Mariann lélekábrázolással sűrűn átszőtt történelmi regénye merész és izgalmas elbeszélés, az pedig egyenesen unikumszámba menő vállalás, hogy egy sajátos elbeszélési módszerrel, az úgynevezett tudatfolyam-technika alkalmazásával a főnemes lelkében és fejében zajló folyamatokba is bevilágít, amivel komplexebb képet ad a haza szabadságáért összeszövetkezett magyar rendek vezérlő fejedelméről.

Üdítő frissességgel reflektál a szövegre Cserkuti Dávid sejtelmes képuniverzuma: a képregényes munkáiról ismert művész a regény borítóját, valamint a belső illusztrációkat készítette.

(Tallián Mariann: A szegények fejedelme – II. Rákóczi Ferenc. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2021.)