II. A szabadkai Ferencesek templomának könyvtártörténeti elemzése
Habár meglehetősen sok történelmi adattal rendelkezünk a szabadkai Ferencesek temploma építéséről és fejlődéséről évszázadokon keresztül, mégis a könyvtáráról a mái napig keveset tudunk. A könyvtár könyvállományának a rendezése és katalogizálása ugyanis még mindig folyamatban van. Ha a ferences rend történeti adatait vesszük alapul, néhány alapvető kérdésre választ kaphatunk, hogy körülbelül mikor és miért alapították e könyvtárt, ám e kutatási terület eredményeiről valóban keveset lehet tudni, így főleg a 20. században írt könyvekből vagyunk kénytelenek következtetéseket levonni. Andrija Matić kutató szerint a Szabadkai Ferences Rendház a működése alatt különleges, értékes könyvgyűjteményt őrzött meg, ahol ősnyomtatványokkal, kéziratokkal, valamint ismertebb, legújabb teológiai és más irodalmi művekkel is találkozhatunk. „A kiállított kötetek irányt mutatnak azon világ felé, ahol megmerítkezhetünk az irodalom bővizű folyamában.”[1]
1593-ban Valladolidban a ferencesek általános közgyűlése olyan rendeletet hozott meg, mely szerint minden kolostorban/templomban annyi könyv kell, hogy a polcokon legyen, amennyire szükségük van a prédikátoroknak és a ferences iskolák tanárainak. A meghozott rendelet biztosította a megfelelő könyvek és kéziratok számát az intézményekben, mely gyűjtemény mindenki számára immáron elérhetővé vált. A munkahely és lakhely változtatása többé már nem szabályozta őket könyveik válogatásakor. [2]
Ha azt a tényt vesszük figyelembe, hogy a ferencesek a 17. században kezdtek el ezeken a területeken lelkipásztorkodni, valamint az itt élő népek segítésével foglalkozni, feltételezhetjük, hogy a szabadkai Ferencesek temploma könyvtárának megalakulása is ekkor vetődött fel. A templom levéltárában megtalálható Blaško H. Vojnić 1958-ban írt jelentése, amelyben az akkori gvárdián (rendfőnök) a következőket írta: A könyvtár 1692-ben alakult meg, ám a könyvállományáról csak 1754-ből származó leltár maradt fenn. Összesen 3000 példányból álló állományról számoltak be, melyek között kézirat nem volt található. [3] A könyvek többsége teológiai vonatkozású, és általában vallási témákról szóltak, amire nagymértékben kihatott az ott tevékenykedő atyák igénye és ízlése is. A könyvtár alapítója Zavodcki Dániel gvárdián volt, akinek köszönhetjük az állomány teljes mértékű rendszerezését is. Paškal Cvekan A szabadkai ferences kolostor és templom című könyvében a következőket írja: az első írott katalógus a szabadkai ferences könyvtárról 1751-ben készült el, és kizárólag a lelkészi missziók ellátásához szükséges könyveket tartalmazta. Az állomány természetesen évről évre növekedett, különösen, amikor erkölcsi és filozófiai tanulmányok folytak az iskola keretein belül. A könyvtár állománya kulturális és történelmi kiadványokkal gazdagodott.
Régi és ritka könyvek gyűjteménye a 16. és a 17. századból
A Valladolidban meghozott határozat sikeres beteljesedésének köszönhetően a szabadkai Ferencesek templomának könyvállománya is folyamatosan gyarapodni tudott az évek során, rendkívül nagy hagyományőrző és kulturális értékeket közvetítve Szabadka kulturális szférájában. A ferencesek könyvtára a jelenkor számára számos régi nyomtatványt és új könyvet, illetve folyóiratot őrzött meg. A 10.000 könyvből álló könyvállományt hét osztályra osztották fel: 1. A 16. századból származó régi és ritka könyvek külföldi gyűjteménye; 2. A 17. századból származó könyvek külföldi gyűjteménye; 3. A 18. századból származó könyvek külföldi gyűjteménye; 4. A 19. századból származó könyvek külföldi gyűjteménye; 5. A 20. századból származó könyvek külföldi gyűjteménye; 6. A régi és ritka könyvek horvát nyelvű gyűjteménye 1850-ig; valamint 7. A régi és ritka könyvek magyar nyelvű gyűjteménye 1850-ig. Habár a könyvtárban található legrégebbi könyvek a 15. század végéről, a 16– 17. századból valóak, kétségtelen, hogy a szabadkai Ferencesek templomának könyvtára a 17. század közepén alakult meg, amikor is a társadalmi viszonyok helyreálltak, és a templomban megépültek azon helyiségek, amelyek biztosítani tudták a könyvtár rendületlen működését.
A könyvtár a mai épület északi szárnyában helyezkedik el, egy meglehetősen nagy méretű szoba szolgál otthonaként. A könyveket fából készült stabil könyvespolcokon tárolják, a szoba mikroklímája tökéletesen megfelel a régi és ritka könyvek megőrzésére. A helyiség időnként fűtött, a szobába beérkező fényt az ablakokon lévő hosszú függönyök szabályozzák, hiányzik azonban a tűzjelző berendezés. A könyvtár látogatása korlátozott. Elhelyezkedése miatt igen nehezen közelíthető meg a templomba érkező hívők, kutatók számára, ugyanis a kolostorban lakó barátok számára alakították ki, így a kutatni kívánó személyek csak meghatározott időre, külön engedéllyel vehetik igénybe a ferencesek által megőrzött könyvtár gazdag állományát.
A 2000-es években a Szabadkai Városi Könyvtár munkatársai foglalkoztak a könyvtár állományának leltározásával és katalogizálásával, 2015-ben a Szent Cirill és Metód horvát Ferenc-rendi rendtartomány vette át a város legrégebbi könyvtárállományának digitalizálását. 2015 nyarán a hét gyűjtemény közül háromnak az állományát sikerült katalogizálniuk: a 16. századból származó régi és ritka könyvek külföldi gyűjteményét; a 17. századból származó könyvek külföldi gyűjteményét; valamint a 18. századból származó könyvek gyűjteményét. A leltározás közben több olyan könyvre is rábukkantak, amely rendkívül sérült állapotban volt, éppen ezért ezeket sürgősen konzerválni, illetve restaurálni kellett szakemberek segítségével. [4]
A ferences kolostor könyvtára, mint ahogyan azt már említettük, zárt a nyilvánosság számára, valamint nincs örökségi könyvtári státusza sem. Napjainkban is munkálatok folynak, hogy az egész állományt, melyet a szabadkai ferencesek biztosítanak, leltárba vegyék és katalogizálják, a legértékesebb műveket pedig digitalizálják. A tervek megvalósítása nem lehetetlen, a felsoroltak teljesítésével pedig megvalósulnának azok az elsődleges lépések, melyekkel közkönyvtári és örökségi könyvtárral rendelkezhetne Szabadka városa a Szabadkai Városi Könyvtár mellett.
A tanulmány következő részében olyan 16. és 17. században íródott könyveket sorolunk fel, amelyek vagy kizárólag a szabadkai ferences könyvtárban találhatóak meg, vagy pedig példányszámukból igen kevés őrződött meg világszerte, és régiségük, egyediségük emiatt külön figyelmet érdemel.
1. Pars hyemali: Pomerium Sermonum De Sanctis.
A legrégebbi könyve a szabadkai ferences könyvtárnak, 1502–1504-ből való. A német Hagenau városában nyomtatták, latin nyelvű prédikációk találhatóak benne, melyeket Pelbartus de Themeswar állított össze. Olyan prédikációk gyűjteménye, melyeket a papok használtak lelkészi és pasztorális tevékenységükhöz. A Biblia horvát nyelvű változatát a 19. század első felében, 1831-ben fordították le, és nyomtatták ki Budán, előzőleg latin és német nyelvű Bibliákat olvastak. A könyv két részre oszlik – Pars aestivalis és Pars hyemalis: Pomerium Sermonum De Sanctis. A könyvnek kartonba fűzött bőrgerince van, sajnos a férgektől és a nedvességtől sérült állapotban található.
2. Titus Livius: Titi Livii Patavini Decadum XIIII. Epitome. – Lugduni : apud Seb. Gryphium.
Titus Livius műve úgyszintén az itt található legrégebbi könyvek listáját gyarapítja. 1542-ben nyomtatták Lugduniban. Fába kötött, velinnel áthúzott ornamentummal és fémkapcsokkal díszített.
3. Ludovicus Granatensis: Dux peccatorum Ludovici Granatensis : opusculum valdepium, in duos libros distributum, quo peccatores a via vitiorum & perditionis ad regiam virtutum ac salutis aeternem viam perducuntur per Michaelem ab Isselt lingua Italica in Latinam antea conversum & nunc recognitum.
1590-ben nyomtatták Kölnben. A gyakorlati és elméleti teológiai kérdésekkel foglalkozik.
4. Biblia Sacra Vulgatae Editionis: Sixti Qvinti Pontificis Maximi Ivssv Recognita, atque in lucem edita: In Dvos Tomos Divisa, ad vniuscuiusque commodum.
E példánya a Bibliának csak a szabadkai Ferencesek templomának könyvtárában található meg. 1669-ben nyomtatták Lugudinumban. Tomus primus és Tomus secundus részekből áll, melyek az évek során szerencsére jól megőrződtek.
5. Biblia Sacra vulgatae editionis: Sixti V. Pont. M. Iussu recognita, et Clementis VIII. auctoritate edita.
A második Biblia a 17. századi állományból. Szintén csak Szabadkán őrződött meg, 1647-ben nyomtatták Kölnben, kemény kartonba kötött, bőrrel áthúzott, fémkapcsokkal teli. Sajnos sokkal rosszabb állapotban van az előbb említett Bibliánál.
6. Szent Biblia: mellyet az egész keresztyénségben be-vött régi deák bötűből magyarra fordította a Jézus-alatt vitézkedő társaság-béli nagy-szombati Káldi György pap.
Ahogy neve is mondja, magyar nyelvű Bibliáról van szó, melyet 1626-ban nyomtattak Bécsben. Bőrrel áthúzott, ornamentumokkal és fémkapcsokkal díszített. Összesen három példány őrződött meg belőle.
7. Thomas Aquinas, sanctus: Sancti Thomae Aquinatis … in omnes D. Pauli Apostoli epistolas commentaria.
A könyv szerzője, Aquinói Szent Tamás a keresztény skolasztika egyik legismertebb filozófusa, olasz dominikánus, filozófus és teológus. A kötetet 1689-ben nyomtatták Lugudinumban. Aquinói Szent Tamás főleg a Biblia magyarázatára készítette e munkáját, azon belül az Újszövetség és levelek interpretálására. A szabadkai példány kemény kartonba kötött, bőrrel áthúzott, és jól megőrzött állapotban található meg a könyvtár polcain.
A felsoroltak csak töredékét képezik a szabadkai Ferencesek temploma gazdag régi és ritka könyvek gyűjteményének. Mindenképpen megállapítható, hogy a bemutatott könyvek, melyek főleg szakrális, teológiai témában íródtak, a barátoknak köszönhetően jól megőrződtek, és kimagasló a kulturális értékük. Szakmai feldolgozásuk, katalogizálásuk, valamint az utókor számára való megőrzésük, azaz digitalizálásuk igazi kihívást jelent. A felsorolt valós tényezők miatt e tanulmány elsődleges célja a figyelemfelhívás és a kutatók érdeklődésének felkeltése a szabadkai Ferencesek templomának könyvtára iránt, mely kulcsfontosságú kultúrépítő és közvetítő szerepe miatt mindenképp több odafigyelést igényel a jövőben.
[1] Matić, A. (2001). Franjevačka prisutnost u Subotici – Ferencesek Szabadkán. Franjevački samostan u Subotici. Katolički institut za kulturu, povijest i duhovnost „Ivan Antunović“, Subotica, 39.
[2] Stojsko, Z. (2013). Knjižnica franjevačkog samostana u Čakovcu. Diplomski rad, Zagreb, 15.
[3] E dokumentum, mely 1958. február 16-án született meg, a szabadkai Ferencesek temploma akkori gvárdiánjának kezéből származik. Az okirat a szabadkai Ferencesek temploma archívumában található meg.
[4] Lokmer, J. (2015). Zbirka Strane rijetke knjige XVII. stoljeća u knjižnici Franjevačkog samostana u Subotici. Hrvatska franjevačka provincija sv. Ćirila i Metoda. Franjevački samostan u subotici, Zagreb, 3–4.
(Megjelent a vajdasági Előretolt Helyőrség 2023. szeptemberi számában)
