Silling István: Jertek, menjünk Betlehembe!
Kellemes dallammal köszönt nemsokára a keresztény világra egy éj, melyet a mi dél-alföldi magyar népünk igazán nem nevez csendesnek. Ősi hitvilágunkból és megőrzött szokásainkból merített, örömtől túláradó szívvel énekli ezen az estén az Ígéret megtestesülését. Zengzetes énekekkel, fenséges dramatikus játékokkal, repesve várt éjféli áhítattal, gyermeki csodavárással nézünk a sötétségbe, melyet a december vége és ez a felfordult világ ránk zúdított, és várjuk a fény megjelenését, a Megváltót. Amikor bővedeste a feldíszített karácsonyfa mellett égő gyertyával a kezünkben, néha elcsukló hangú imádsággal adunk hálát a Gondviselőnek az egész évi törődésért, s utána az elődeinktől reánk hagyományozott bajelhárítással: csillagra vágott hazavezérlő almával, egészséget adó dióval és mézzel, rontást űző fokhagymával, szapora mákkal megóvjuk magunkat a jövőben ránk leselkedhető gonosztól, majd elköltjük a szenteste hagyományos vacsoráját, akkor indulunk el, ma már csak gyerekfejjel, énekelni, szépen csengő, tiszta gyerekhanggal kántálni, köszönteni a kis Jézus születését:
Karácsonynak éjszakáján,
Krisztus születése napján,
örüljetek, örvendjetek,
a Kisjézust dicsérjétek!
És ritka az olyan ház, ahol nem fogadnák örömmel a köszöntőket, az énekeseket, „mert milyen ház az, ahova senki nem megy karácsonyt köszönteni?” – szól a hasznos népismeret. Üres, testben és lélekben egyaránt.
Jó félszáz esztendeje már jóval az ünnep előtt, az adventi sötétedés idején kis, óraláncon függő súlyokból készített mozsaraink nagy durranásaival vártuk mi, kis- és nagyfiúk az ünnepet: Hívják a karácsonyt! – szóltak a tapasztalt öregek, akik tudták, hogy ennek a napnak meg kell adni a módját, mindenkivel tudatni kell, hogy nemsokára ünnep lészen. A megújulás ünnepe. A sötétség felett uralkodó Nap újjászületése, a napunk fénye kel új életre, még ha naponta csupáncsak egy kakaslépéssel hosszabb világossággal, de felülmúlhatatlan bizonyossággal. Dicsőség érte mennyben az Istennek! Tudnia kell mindenkinek az ősszülők emléknapján, amit majd az egész év éjszakáinak legszebb miséjén énekelünk: kivirágzott Jesse ága, Jézus a virága… A népköltészet tudománya meglelte az archaikus világszemléletet hordozó szövegekben a Kozmikus Genézist, a világteremtést hirdető imamotívumban a Jesse ága, azaz Áron kivirágzott vesszejének misztériumát:
Föld szülte fáját,
fa szülte ágát,
ág szülte bimbóját,
bimbója szülte virágját,
virágja szülte Szent Annát,
Szent Anna szülte Máriát,
Mária szülte Szent Fiát,
a világ Megváltóját.
Keresztény hitünk majd ezeréves imaszövegeit már szinte el is feledtük, de a Gondviselés ezt nem hagyta, s küldött egy magyar asszonyt, kutatót, akinek fájdalma akkora lehetett, mint volt a Szűzanyáé, amikor a fiát ő is elvesztette – a Jóisten áldja meg haló porában is. És ez a folklórkutató mentette az ősi értéket, és sokunkat meghívott, hogy kövessük az értékmentésben. Nem is hiába. Ez az imahagyomány jövendöli meg a karácsony esti boldog születés és megújulás örökérvényűségét: Isten úgy szeret minket, hogy Megváltót küld nekünk, bűnbe esetteknek és bűnbe taszítóknak egyaránt. S ha a karácsonyi ünnepkör valamely szentmiséjén vagy bármely más napján az ének hívó szavára:
Jertek, menjünk Betlehembe,
a kisdedhez öröm telve,
kivirágzott Jesse ága,
Jézus a virága…,
odajárulunk a templomi kis betlehem elé, hogy imádjuk, vagy csak megnézzük, meglátogassuk a Kisjézust, a templomi betlehemet, akkor bizonyára mindannyiunk szívében is ott van egy kis betlehem, amelynek jászla mellett helyet kap e szép ünnep üzenete: szeretet és békesség a jóakaratú embernek! Legbelül érezzük azt, hogy nem vagyunk egyedül. Velünk az Újszülött, aki szeret minket, és akit mi is szeretünk. Ez a karácsony legnagyobb csodája.
(Megjelent a vajdasági Előretolt Helyőrség decemberi számában)
Dr. Balázs Géza
A magyar nyelv városa: Sátoraljaújhely
Zemplén vármegye egykori székhelye, Sátoraljaújhely lett a magyar nyelv városa. Ezt jelentette be Szamosvölgyi Péter polgármester a magyar nyelv napjához kapcsolódó rendezvényen a magyar nyelv színpadán, a Nemzeti Színházban, 2023. november 11-én. És bemutatta a kiegészített településnévtáblát, amely hamarosan kikerül a város határára. Ne csodálkozzanak tehát, ha arra járnak – egyébként felújított, villamosított vasúti pályán és folyamatosan javuló (Miskolctól Szerencsig négysávúsított) úton.
Demeter Szilárd
DIA 25
Ma ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a Petőfi Irodalmi Múzeum keretei közt működő Digitális Irodalmi Akadémia, közismertebb nevén: DIA. Az immár nagymúltú projekt egyik lényeges hozadéka, hogy teljesen ingyenesen nyújt hozzáférést a magyar irodalom jelentős műveihez, minőségi, ellenőrzött forrásnak számító szövegbázisát évről évről bővítve szolgálja világszerte a magyar olvasókat. Az évfordulós ünnepségen hangzott el Demeter Szilárd főigazgató köszöntőbeszéde.
Šujić-Lukács Lilla
Thália apostolnői
Volt már szobor, bélyeg, busz, iskola, találkozó, szavalóverseny, egyesület, utca, előadás, 200. Mi az? Pontosabban: ki az? Természetesen Petőfi Sándor.
Lehet-e még Petőfiről újat mondani? Lehet-e még vele és a műveivel úgy foglalkozni, hogy valami olyat mutassunk, amit addig még senki, vagy csak kevesen? Persze, erről biztosan meg van mindenkinek a maga véleménye, de őszintén, a Petőfi-emlékév kilencedik hónapjában már majdnem azt hittem, hogy a fent feltett kérdésre az én válaszom a nem, dehogy, mindent hallottam már, köszönöm lett volna.
Juhász Dósa János
Sükei Károly, a márciusi ifjak egyike
Kétszáz éve született, egy esztendőben Petőfi Sándorral. Azokban a mozgalmas márciusi forradalmi napokban ott volt az élbolyban, és később is kitartott a forradalom mellett. Előbb Egressy Gábor délvidéki kormánybiztos mellett volt írnok, majd a szegedi önkéntes nemzetőr-zászlóaljban számvevő hadnagy lett, a forradalom végnapjaiban Perczel Mór főhadnaggyá nevezte ki.
Ilyés Krisztinka
„Útvonalakat nyithat azoknak, akik most ismerkednek az életművel”
„Túl korai még ez a kötet, túl hirtelen és váratlanul kellett ennek a pályának lezárulnia” – meséli Balázs Imre József, a Szőcs Géza: Összegyűjtött versek című – most megjelent – kötet szerkesztője. A könyv a három éve elhunyt költőre, Szőcs Gézára emlékezik, aki idén töltötte volna be hetvenedik életévét.
Ilyés Krisztinka
Szőcs Géza 70
A Petőfi Irodalmi Múzeumban ünnepelték a három évvel ezelőtt elhunyt Szőcs Géza költő 70. születésnapját, ahol a Szőcs Géza 70 című emlékalbum bemutatója apropóján látható volt az Írókorzó című portréfilmsorozat Szőcs Gézáról szóló epizódja, és megnyitották a Szőcs Géza arcai című kamarakiállítást és bemutatták a Fekete Sas Kiadó gondozásában megjelent A kolozsvári sétatér című hangoskönyvet, valamint a Helikon kiadó által megjelentetett Összegyűjtött versek című könyvet is.
Demeter Szilárd
Szőcs Géza 70
Hogy ki volt Szőcs Géza, azt tudjuk. Tudjuk? Nem tudjuk. Sok Szőcs Géza létezett, mindenkinek volt egy Gézája. Géza maga is többféleképpen jelent meg, mikor hogy hozta kedve. Ha éppen úgy, akkor magyarként, máskor kínaiként, vagy delfinként, vagy hattyúként, aki indiánként tért vissza Amerikából, jött, mert segítenie kellett Segesvárnál Bem apónak, és így tovább a véges-végtelenségig.
Farkas Wellmann Endre
Ránk testált feladatok
Most az a kérdés foglalkoztat, hogy mi, akik utána itt maradtunk, mennyire vagyunk felkészültek, hogy hozzányúljunk ehhez az örökséghez? Ha leosztva is, ha töredékeire bontva is képesek vagyunk-e folytatni a munkát? Van-e bennünk elég hit, tudás, elszántság és különösen képesség a tiszta gondolkodásra, az önzetlenségre, amellyel személyes és közösségi problémáinkban dönteni tudunk és van-e megfelelő érzékenységünk a szépre, a jóra, ami hitelessé tesz bennünket mindeközben?
Dr. Balázs Géza
Ó és új bakik
- A Kopolyai út második ütemének, a belterületi szakasz felújítási tervei is elkészültek…
Az értelmező és az értelmezett ugyanazt a toldalékot kapja, két megoldás is van, tehát vagy a Kopolyai út második ütemének, a belterületi szakasznak a felújítási tervei, vagy a Kopolyai út második ütemének, a belterületi szakasz felújításának a tervei. De a mostani megoldás nem jó.
Büky László
(Szép)irodalmi mókusok
Valamikor a kiscserfei hegyen, ahol apám szőleje volt, a szomszéd parasztember hívott: „Gyere velem, gyerök, a másik högyre, van ám ott sok mukucs meg pöle!” Átszekereztünk hát Förhénc hegyre, ahol sajnos mukucsok nem mutatkoztak, viszont a korabeli dalból mókusnak ismertem azokat.
| Hé | Ke | Sze | Cs | Pé | Szo | Va |
|---|---|---|---|---|---|---|
24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 1 | 2 |
3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 |
10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 |
17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 |
24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 |
31 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 |
| Hé | Ke | Sze | Cs | Pé | Szo | Va |
|---|---|---|---|---|---|---|
31 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 |
7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 |
14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 |
21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 |
28 | 29 | 30 | 1 | 2 | 3 | 4 |
| Hé | Ke | Sze | Cs | Pé | Szo | Va |
|---|---|---|---|---|---|---|
24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 1 | 2 |
3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 |
10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 |
17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 |
24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 |
31 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 |
| Hé | Ke | Sze | Cs | Pé | Szo | Va |
|---|---|---|---|---|---|---|
31 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 |
7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 |
14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 |
21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 |
28 | 29 | 30 | 1 | 2 | 3 | 4 |