Tóth Eszter Zsófia: Az ügyvéd és a gyógyszerész – Sikertörténetek

2021. január 08., 07:53
Képek Részegh Botond A háború anatómiája című kiállításáról

Menyhért az 1880-as évek közepén született, az volt az álma, hogy ügyvéd lesz. Ambiciózus, kiváló joghallgató volt.[1] Nem kerülhette el az első világháború viharait sem, de igaz hazafiként úgy érezte, a csatatéren a helye. Mint mindent az életben, ezt a küldetését is tökéletesen szerette volna véghez vinni, kétszer is kitüntetéssel ismerték el haditetteit.[2] Gyalogezrede minden front legsúlyosabb küzdelmeiből kivette a részét a Kárpátok védelmében, a doberdói és az isonzói csatákban. Az ezred „megfogyva bár, de törve nem” harcolta végig a háborút. Az ezred jelvényén a „négyfejű tüzet okádó sárkánnyal”, szuronyával küzdött a hatalmas magyar baka.[3] A háború második felében jótékonysági rendezvényekkel segítették hősi halált halt bajtársaik özvegyeit, árváit.

Aztán jött az összeomlás, a minden hiába érzése, a menekülés Szabadkáról, út az ismeretlenbe. Dunavecse lett az első lakhelye a csonka Magyarországon,[4] itt azonban nem tudott gyökeret verni, idegennek érezte a tájat, az embereket, így Szabadszállásra költözött. Úgy érezte, nemcsak az ország sorsa pecsételődött meg Trianonnal, hanem az övé is. Szabadszálláson azonban új otthonra talált, ügyvédként és végrehajtóként dolgozott.

Árverési hirdetményei rendszeresen megjelentek a Kecskeméti Közlönyben, például ez is: „Szabadszállás 212. házszám szám alatt leendő árverés (…), mely 1932. évi november 3-ra tűzetik ki, amikor a bíróilag lefoglalt bútorok, borjúk, tehenek, üszők, birkák, páva, disznók, kályha, bor, sonkák s egyéb ingóságokat a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés ellenében, esetleg becsáron alul is, de a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabban nem – el fogom adni” – hirdette Menyhért.[5] Páva, igen, egy páva is a részese volt az ingó vagyonnak 1932. október 20-án. Szerencsére készpénzfizető vevő érkezett, és megvette becsáron az ingóságokat. Máskor előfordult szecskavágó és varrógép is az ingóságok között. Változatos munkát végzett, szívesen csinálta. Mindezzel anyagi biztonságot is teremtett a családjának, így nem jelentett számára gondot lányának kiházasítása sem. Aznap este, amikor Menyhért a tornácán pipázott, mellette felesége az Új Időket olvasta,[6] azon töprengett, vajon min múlik, mely tényező az, amely egy helyet otthonossá varázsol számunkra. Meg volt győződve arról, hogy az emberi életútban a szerencse is fontos tényező, és persze a barátságok. Az, hogy bármerre is vetette a sors, mindig sikerült kapcsolatokat építenie. Határozott és magabiztos maradt egész életében. Egész további életét Szabadszálláson töltötte el, ügyvédként. Pályáját 1949-ben, megöregedvén, egészségügyi okokból fejezte be, ekkor törölték az ügyvédek névsorából.[7] Menyhért életútja egy az ezres nagyságrendű értelmiségi menekülteké közül, akik Szabadkát kényszerűen otthagyva, másutt sikeres egzisztenciát építettek fel.

Cornélnak 1906-ban nem sikerült aranyérmet nyernie. De az ezüsttel is beérte, hiszen Magyarország második legjobbja lett súlyemelésben.[8] Aztán gyógyszerésznek tanult, bár máshogy tervezte, de nem bánta meg, hogy így alakult. Szabadkán a Szent Antal gyógyszertárban dolgozott, legnépszerűbb terméke az Ámor bajuszpedrő volt. Árusított Ámor hintőport és kenőcsöt, fogfájásra Ámor cseppet, rühesség ellen Contraculin kenőcsöt.[9] Hirdetéseiben a katonákat célozta meg, azokat, akiknek izzadt a lábuk, vagy frontsebesüléseikből épültek fel. Szabadkán szilvóriumot is lehetett venni a patikájában. Majd menekülnie kellett neki is.

Budapesten próbálta folytatni életét, a Wesselényi utcában nyitott patikát.[10] Akárcsak Menyhértnek, neki sem az első hely hozta meg a sikert. Szeretett volna lakást vásárolni, modern, négy-öt szobásat, de nem talált megfelelőt,[11] így Miskolcra költözött családjával, feleségével, Bertával és lányával, Elzával. Megnyitotta a Farkas drogériát a Búza téren.[12] Leányát, Elzát magyar királyi honvédszázados jegyezte el 1928-ban.[13] 1931-ben már a Magyar Gyógyszerész lap kiadója, tulajdonosa és főszerkesztője.[14] 1936-ban nőknek adott kozmetikai tanácsokat az Új Barázda hasábjain arról, hogyan tartsák tisztán az arcukat, gátolják meg azt, hogy idő előtt öregedjen a bőrük: „A bőr, de különösen az arcbőr még szabadszemmel is látható kis nyílások (pórusok) számtalan sokaságával van telítve, mely kis nyílások száma négyzet-centiméterenként egyénenként váltakozik. Ezen nyiláskáknak (pórusoknak) sokféle rendeltetése van, de legfőbb rendeltetése azonban az, hogy lélegzést végezzen (bőrlégzés). Mint ilyenek, tehát, mint légző szerveknek nagyon fontos, hogy ezek állandóan nyitva legyenek s mint nyitott ablakon keresztül a levegő állandóan be-és kiáramolhassék. Legnagyobb gondot arra kell fordítani, miszerint a pórusok állandóan nyitva álljanak, azok el ne duguljanak, mert akkor a lélegzés elmarad. A lélegzés elmaradása a bőr fonnyadását s így az arcbőr elszíntelenedését, az arcbőr sorvadását idézheti elő. Ezt kell tehát megakadályozni, illetve a bőrlégzést fokozni. Ezt pedig az arcbőr tisztántartásával érhetjük el. Tisztántartás alatt természetesen nemcsak a mosakodást kell érteni, hanem azt a műveletet is, mi a pórusok állandó nyitvatartását segíti elő, sőt a már bedugult pórusok megnyitását. Az arcot ezért lehetőség szerint törülgessük át hígított alkoholba mártott vattával. Mivel azonban az alkohol a zsírt jól oldja és így zsírelvonó hatása van s talán kiszárítaná az arcot, ezen művelet után masszírozzuk át, illetve gyöngén töröljük át az arcbőrt a világhírnévnek örvendő NÍVEA-krémmel, mely tudvalevőleg Eucerint tartalmaz, mely Eucerin a legjobban és leggyorsabban felszívódó anyag. A pórusok bezáródása bőratkák, mittesszerek képződésére a legalkalmasabb lehetőség. Mindezekből nyilvánvalóvá válik, hogy az arcbőr tisztántartása a szépségápolásnak mily fontos kelléke.”[15] 1937-ben már sikerült visszatérnie Budapestre, a József körúton nyitott drogériát.[16] További sorsa nem ismeretes.

Ügyvéd és gyógyszerész: értelmiségiek, akiknek életében nagy törést okozott a trianoni döntés. Ott kellett hagyniuk szeretett városukat, Szabadkát, ahol sikereket értek el, egzisztenciát építettek. Mindent a nulláról kellett újrakezdeniük. Az első lakóhely egyikük számára sem vált be, de kitartásuk, szorgalmuk és egy másik lakóhely meghozta a békét és a révbe érést mindkettőjüknek. Még akkor is, ha egész életükben hiányzott a szülőföldjük.

Min múlik a sikeres beilleszkedés? A család összetartó erején? Nyilván azon is, mindketten házasok voltak. Fontos tényező lehetett azonban tudásuk, valamint az is, hogy mindketten olyan szakmát műveltek, amelyben fontos a kapcsolatteremtési képesség az emberekkel. Az ügyvéd és a gyógyszerész is sok emberrel találkozik, nem mindegy, hogyan kommunikál velük, és milyen hírét viszik a világban az ügyfelek és a vásárlók. Feltételezhető, hogy mindketten sikeresen építettek emberi kapcsolatokat, ez elengedhetetlennek bizonyult szakmai sikereikhez.

 

1) A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Almanachja, 1904–5, 1905–6, 1906–7.

2) Legfelsőbb elismerés. Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára. 1916. Személyes ügyek. 818. o. Legfelsőbb elismerés újólag a kardok egyidejű adományozása mellett. Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára. Személyes ügyek. 1917. 2610. o.

3) Pécsi Napló, 1917. október 11. 3. o.

4) Budapesti Közlöny, 1923. május, 8. o.

5) Kecskeméti Közlöny, 1932. október 20. 4. o.

6) Új Idők, 1930. 23. sz.

7) Magyar Közlöny, 1949. október 18. 3. o.

8) Sportvilág, 1907. 39. 334. o.

9) Friss Újság, 1916. december 17. 10. o.

10) Friss Újság, 1919. október 10. 4. o.

11) Borsszem Jankó, 1919. szeptember 7. 15. o.

12) Reggeli Hírlap, 1927. augusztus 24. 2. o.

13) Nemzeti Újság, 1928. augusztus 24. 7. o.

14) Sajtóalmanach, 1931. 91. o.

15) Új Barázda, 1936. április 12. 8. o.

16) Magyarság, 1937. május 2. 29. o. Távbeszélő hálózatok betűrendes névsora, 1939. 72. o., 1942. 82. o.

 

(Megjelent a vajdasági Előretolt Helyőrség 2020. december 19-i számában.)