Tőzsér Árpád: Ádám diót tör

2023. december 21., 09:36
Nagy István: Tél a Bakonyban (52×61 cm, pasztell, papír, 1926, magántulajdon)

Megint itt a karácsony, s mi úgy teszünk, mintha nem gyötörne bennünket megint a pandémia, nem fenyegetnék az emberiséget klímakatasztrófák, háborúk, nem tudnánk a világ szegényebb régióiban dúló éhínségről, s mintha az ablakunk alatt nem az apokalipszis lovasai dobognának, hanem csak gyermekkorunk subás, csizmás betlehemesei vernék le csizmáikról a havat.

S mintha gyermekeink, unokáink még hinnének Jézuskában: meghegyezzük a fenyőtörzs alsó végét, beállítjuk a fát a tavalyi talapzatba, s nekiülünk – a diótörésnek.

Modern diótörő csipeszem semmiben sem emlékeztet A diótörő balett meg a belőle készült filmek diótörő bábujára, amely régen feltehetően erős, ijesztően kiálló fogaival roppantotta össze a diót. Nem lehetett egyszerű művelet, mert csipesszel sem egyszerű a diótörés: ha nem törik a héja apró szilánkokra, csak megreped, a repedés könnyen becsípheti az ujjad hegyét, s véres lesz a dióval való küzdelem.

De miért van a diónak ilyen kemény héja? Ki ellen, mi ellen kell védekeznie ilyen áttörhetetlen páncéllal? Erre nincs válasz (sőt maga a kérdés sem vetődik föl) sem a színpadi Diótörőben, sem a filmváltozataiban, de még csak a csonthéjas gyümölcsökkel foglalkozó szakirodalomban sem igen.

S az már önmagában is érdekes, hogy a nagy Darwin viszont még az evolúciónak ezzel a bagatelljével is foglalkozott: szerinte a dió héja lehet vékonyabb vagy vastagabb, de annál nem szokott vékonyabb lenni, mint amit a cinege is feltörhet. S a tudósnak ebből a megjegyzéséből mindjárt két dolog is következik.

Egyrészt megvan a válasz jegyzetem bevezető kérdésére: a dió természetesen a madarak csőre ellen védekezik a vastag héjával, másrészt a közismert „cinegés dió” kifejezésnek is Darwinnál van a magyarázata: cinegés dió = vékony héjú dió.

Egy viszont biztos: ezek a diók itt előttem, a tálban, amelyeket estig meg kell törnöm, legalábbis „varjas diók”, mert még nekem, a csipeszes embernek is meg kell küzdenem mindegyiknek a páncéljával. A feleségem szerint megéri, mert egyetlen darab diós bejgli annyi antioxidánst, vitamint és kalciumot tartalmaz, mint két doboz gyógyszer. Erről én is olvastam eztazt, morgom az orrom alatt, de honnan tudják mindezt a cinegék és a varjak?

Bontom a diószemeket, egyiket a másik után, s közben ezerfelé kalandoznak a gondolataim. Nem tudom például, miért diószem a diószem, miért nem inkább diófej, hiszen a dió, a szerkezetét tekintve, mintha az emberfejet utánozná: a dióbél csaknem pontos leképzése az agyféltekéknek és lebenyeknek.

Ezzel persze nem mondok semmi újat. Orosz Péter ír William Cole-ról, aki Ádám az Édenkertben című könyvében már 1657-ben az ember fejéhez hasonlította a diót: „A kopáncs a húsos fejbőrnek felel meg, a csonthéj a koponyának, a bél vékony hártyája az agyhártyának, a dióbél pedig maga az értelmes agyvelő. És ugyanúgy, mint a dióbélből alkohollal a legnemesebb anyagok vonhatók ki, az ember agyából is alkohol hatására jönnek elő a legnemesebb gondolatok.” (Orosz Péter: Könyv a dióról)

Még jó, hogy a kopánccsal (a dió zöld burkával, amely később megrepedezik s magától leválik, „somzik”, ahogy nálunk, Gömörországban mondják) már nincs dolgom, de annál többet piszmogok azzal a hártyaszerű, megszáradt csíramaradvánnyal, amely szorosan a dió „féltekéi” közé van ékelődve, s amelyet, ha ügyes a diótörő személy, úgy ki tudja onnan húzni, hogy mind a négy „negyedteke” egyben marad. Ez a diótörés igazi huszárvágása, bevallom, nekem egyetlenegyszer sem sikerült.

Vissza hát William Colehoz és Orosz Péterhez: a diót régen, amikor még voltak istenek, az istenek eledelének tartották. Most én a diót, a karácsonyfa jelképe mellett, inkább a karácsonyi ünnep szimbólumának látom. Együtt van benne az ünnep minden komponense: az újjászületés (ezt a csíramaradvány jelképezi), az emberi értelem (az agyféltekékre emlékeztető dióbél), az élet (az egészség) karbantartása (az antioxidánsok és vitaminok által), valamint a diós bejgli és az alkohol konnotációi.

Kellemes karácsonyi ünnepeket hát a dióbéllel félig telt tálam mellől!

 

(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2023. karácsonyi számában)