Muszka Sándor: Mi legyek?

2022. február 14., 08:13
Vargyasi Levente: Bölöni farsang

Nyakunkon a farsang, s én már megint bajban vagyok. Állok az egykor dolgozószobának épült ruhásszekrényben, rongyokat válogatok, de sehogy sem tudom eldönteni, minek öltözzek. Pókember, cowboy, kéményseprő, kaszás halál, esetleg hupikék törpike. Saját magam mégsem lehetek, farsang ide vagy oda, az ember maradjon a jó ízlés határán belül.

Az is eszembe jutott, hogy lehetnék maga a kortárs magyar irodalom, attól az emberek nagy része nemhogy fél, de valósággal irtózik. Ismerőseim jókora részét a világból is ki lehetne kergetni vele. „Szerencse, hogy ezt a Petőfit es idejibe a tíz körmiről lekapták, s a gyermekeket az iskolában annál tovább nem kínozzák. Ki tudja, még mennyi verset írt vóna…”

Szóval lehet, hogy az idén kortárs magyar irodalom leszek. Frissen megjelent próza- és verseskötetként rémisztgetem a járókelőket. Ha az emberek ijesztgetésére ennyire beválik, nagy valószínűséggel a tél gonosz szellemeit is el lehet kergetni vele. A biztos siker érdekében rajzolok magamra egy injekciós tűt is. Az most nemcsak trendi, de sokak számára félelmetes is.

Ha valamiért mégsem válna be, van egy B tervem is. Kicsit durva, ugyanis a kortárs irodalomnál csak egy félelmetesebb dolgot ismerek, de az olyan, hogy attól a Marvel-féle szuperhősök is egyből összecsinálnák magukat. Pokoli gyorsasággal forgó gáz- és villanyórának öltözök. Ha ismerőseim szerint ez már horror kategória, melynek puszta látványától egyesek maradandó károsodást szenvednek, akkor gáz- és villanyóra-leolvasó leszek.

Jó volna végleg elkergetni ezt a sötétet, hideget, ködöt. Ha örökre nem is sikerülhet, akkor legalább egy évre, egy hónapra, egy hétre, vagy akár egyetlen napra.

Megpróbálom, mert úgy hiszem, az lenne az igazi farsang.

 

(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2022. februári számában)