Nem tudok feltenni lopásálló rúzst… Nem tudom kivédeni a faragatlan és szemmel lopós kuncsaftokat. Hát, elmondom, mitől van jövedelmem. Férfiaknak okozok kedvet, élvezetet, de nem ám úgy. Pénzért villantom meg magamat, az alakomat, de közben nem lehetséges ám magunkhoz nyúlkálni, he, a vendég hagyja csak a szemmel legelészés alatt a nemi szervét gusztustalanul békén. Csak a kukkolás mehet.
Pályám elején sajnos engem is átvágtak, nem egyszer: megyek be a bokorba a kuncsafttal, villantok, ő gyorsan lenéz, majd kereket old, sietősen köddé válik, elszalad előlem, nehogy fizetésre kerüljön sor. Kirabolt a tekintetével. Pedig észre kellett volna vennie, hogy az elszaladásával megbánt engem. Én meg hova szaladjak utána, bokámon a kombinéval? Meg amúgy is késő, ő már látott mindent, nem vehetem vissza az árut. Vagy piszkáljam ki kötőtűvel az agyából nemes aktomat?? Azóta azt csinálom, hogy egy padhoz bilincselem a bokájukat, és amikor kérdezik, miért, azt mondom, hogy erotikus pajkosságból, játékból, érted? Még tetszik is nekik, az elinalásban pedig jelentősen meg lettek gátolva, vaspad által. Na, onnan nézhetnek.
„– Maga kis enyvesszemű! Ne nézdegéljen az én kontómra ilyen szabad szemmel, de tüstént!” – kiabálom, ha valaki ingyen lenéz. Nálam semmi nem free. Persze bevihetném őket a konyhába, ott nincs ajtó, de mi van, ha pont akkor jön le a gyerek neszkvikkért? Na! Mit meséljek még a vendégekről…? Ja, leginkább idősebb korosztályok meg nyiladozó kölykök járnak hozzám, olyanok, akik még épp hogy csak ismerkednének, aktív szex előtt, a női vonulatokkal. A 15–18 éves korosztály körülbelül. Tőlük mindég félek kicsit, mert láttam a Spektrumon egy filmet a gonosz brit gyerekekről, akik felgyújtják a hontalanokat, meg azt mondják az édesanyjuknak, hogy fuck yeah! meg egész nap ledrogozzák magukat a csavargási idő alatt… és félek, hogyha körüláll, mondjuk négy ilyen, és túlizgulnak, aztán egyszer csak a látványnál már többet is követelnének tőlem... Aztán én kiabálhatok, hogy „Öcsi, teljesen kipurcansz, ha merészeled”, de ha betömik a számat?!
Az öregekkel nincs baj. Csak ne kérnének egyfolytában kedvezményt – meg azzal jönnek, hogy legyek nekik ingyen… Mit kezdjek az ingyennel? Ez okoz nálam stroke-ot, meg az idő, ahogy jár, telik, a számlák meg jönnek, nekem meg mutogatnom kell, hogy legyen este Barátok közt meg fasírt.
Beszélik rólam az utcában, hogy a Marika valamiféle kurva… ez oké, aláírom, persze, hogy kurva, de milyen? Esztétikai prostituált, művésznő, kívánatos akt, vizuális, tiszta és rendezett körülmény, semmi testnedv vagy ágaskodó férfihímvessző! Van egy kedvenc ügyfelem, aki esetenként hajlandó megnyílni nekem, akkor is, ha nem kérem. Ő módos, de randa ember, és azért szeret inkább feleannyiért hozzám járni, mert ő érzi, hogy a hagyományos szexkurva, tehát az a prosti, akivel mindent lehet, meztelenül, nedvesen… szóval, ha normál meztelen prostival csinálja, akkor valahogy érzi, hogy a nő igazából gyűlöli őt, undorodik tőle, és az, ahogy eljátsszák neki, hogy „á, nem… nem is undorító az úr”, na, az lohasztja le nagyon.
Az árakról is mesélek. Egységes tarifa van nálam, korra-nemre tekintet nélkül: három perc meztelen engem bámulás 800 forint. 800 darabja. Ez azért barátnői ár. Fotó tilos. Kártyából nem tudok visszaadni.
A magammutogatás valamilyen szinten nekem is jót tesz, mert azóta teljesen ki vagyok simulva. A kevélység sminkje feszül rám, az esztétikai önteltség, hogy azért, még 49 évesen is kíváncsiak rám az emberek, és van az érdeklődés – sűrűn, de pénzért. Szóval lehet dumálni rólam a hátam mögött, én is tudnék más háta mögött, csak nem vagyok olyan. Egyszer láttam a Pilinkszkinét, ahogy a szelektívnél a színesbe dobta a fehér üveget… Úgyhogy hagyjuk.
Na, mondok egy viccet is, figyelj, röhögni fogsz: a francia, a német, meg a… nem tudom, ki, ja, a magyar, utazik a vonaton… Nem várj, jaj… belesültem… tehát, ezek így négyen egy lakatlan szigetre vetődnek, és a görög megszólal… Nem is ezt akarom mesélni… inkább a sapkásat. Na, megy az anyuka a Dunán… ja, nem… a férfi megy a Duna-parton és kiszól neki egy gyerek a vízből, hogy fuldoklik. Na, a pasas kiszedi, megtalálja az anyját… És. Izé… Mondja, hogy kimentette. Mire az anyja meg: „És hol a gyerek sapkája?” Kurva jó szerintem.
