Csík Mónika: Isteni étek és más versek

Szathmári Dominik

Gravitáció és más versek

úgy nézek ahogy az
akváriumba szorult
halad az üvegfalra
rád utalva egészen
hogy észrevegyél

Csongor Andrea

Teljesen hiányos – versek

Utam a teljestől a hiányosig vezet,
a fortélyosan tagolttól a szerkesztetlenig,
csillámló jelzőkön, értelmezőkön át,
a magyarázó frázisoktól a csupasz utalószóig,
a kötött alárendeléstől az alanytalanhoz,
a tökéletesre csiszolttól a dadogás felé.

Csontos Márta

Ballada a gyóntatószékben és más versek

Hajnal van. Ablakokba falazott
világosság remeg, én meg itt
nyújtózkodom az álmok tenyerén.
Az idő fölénye kicsit elkedvetlenít.

Monoszlóy Dezső

Töltésszimmetria

E században, hol oly gyorsan kiosztott
áldás és átok
fekete-fehérre szálazta szét
a szimmetrikus világot

Kövesdi Károly

A házunk

nem új valakié volt azelőtt még azelőtt
is valakié talán az első látogató őseié aki
egy orrszarvúbogár volt a teraszon
a sötétben érkezett akár egy miniatűr
helikopter nagyot koppant és hanyatt
vágta magát bedobva a klasszikus bogártusát

Hodossy Gyula

Takard be a múltat

Takard be a múltamat mindazon szenvedésekkel,
amelyeket át kellett élnem, az összes megholttal,
akik időnap előtt itt hagytak, az összes faággal,
amelyet a mosolygós fákról emberi kéz tört büntetlenül.

Kovács Balázs

készülődés és más versek

mint a puhadrótos műfenyőt.
néhány ág végét felhajlítja.
a cérnán lógó üveggömbök
porán keresztül szebbnek tűnik,
amit benne lát.

Szauer Ágoston

Karácsonyesti képek és más versek

Magányos messzi lámpa.
Nagy macska fut haza.
Ablak. Egy percre tárva –
gyermekkorunk dala.

A. Túri Zsuzsa

Hazatérés

Csupa csillag, ragyogás az égbolt, sűrű a csend: szinte már zene,
ugyanaz az érzés, ami rég volt: megborzongsz, les rád a Hold szeme.

Lent a kemény, sárba fagyott utca, fent a Tejút: fehér fényözön.
Lábadnál málló levél, hóbucka a kapuhoz vezető kövön.

Lőrincz P. Gabriella

Otthagyott élet

Otthon rozsdás víz folyt a csapból
És olyan gyenge volt a wifi,
Hogy néha eltűnt a külvilág.
Most üres lakásfalak őrzik emlékeinket,
És az otthagyott ruhák.