Derzsi Pál: Érthetetlen

2023. március 11., 07:57
Kopriva Attila: Tó (akril, farostlemez, 60 × 80 cm, 2019)

tested mint pókszálvékony húron
a csend rezdülése
egyszerre kitakar s hátrarejt mindent
mi együtt zeng a gyertyatartót mímelő fűvekkel...

ó átjáróház ma minden menny és föld között
(közhely na csak úgy nyelvemre így dörömbözött)
mindent jelenthet a „semmit sem jelent!”
égablakokon is átfájduló ékezetes vágyat
vonító kiáltást a felfeszített Holdra
és értéke-nyújtott jajt-jajongást
talán a megújulás hitére rásújtott
komolytalan illetlen kacskaringót is
orgazmusba hullott méhek porozta virágos fát
mi ha tudná avagy hogy nem
hányná-vetné magát bibéi rázkódó gyönyörében
de nem de nem…
máskor sem soha többé…

ahogy kivár még picit aztán összezárul,
mimóza lesz
szárnyat növeszt és elrepül a déli domb fölött
vagy feneketlen tavakban bújik el
vágyát fagyban locsolva jég-keménnyé
úgy igaz ez vagy sem mint a láthatárba beletörött
eltitkolt mindenekre rávágyó sóvár hördület…

hallgat és bámul
elpattant a csend
a húron senki sem játszik sztakkátókat semmit sem egyébként már…

a szünetjelre épp egy randa értéknyújtó pók
gravírozza rá magát csak úgy
spontánul ebben a végtelenben
tested oldódik s a csend valamiféle ennedik dimenziója így leszel számomra:
láthatatlan elérhetetlen…