Farkas Wellmann Endre: Tengeri spleen

2020. április 17., 09:11

Szemadám György: Seyhan (olaj, vászon, 160 × 100 cm)

Ahogy a partot elhagyod,

egyre közelebb kerül térben az Isten.

Valahogy leér, beleér a fekete

felhabzó, szeles skandináv vizekbe

a kocsonyás, sós és nedves éjben.

Bizonytalan elhagyni Pomerániát.

A bizonytalan partról a biztos vízre lépni.

Titkokat szabdal a nagy hajócsavar,

habokba tép, maga ellen beszél.

Hol folyton fúj a gonosz szembeszél

és előre visz mindig a félelem.

Meg a koronavírus. S a vírusvédelem.

Ki nagyon szeret, csak az tud,

csak az tud ennyire félni.

Azt látom, hogy a nagyfiam integet,

kézjelekkel szól a lengyel kapitánynak:

Vigyázz apára, te öreg tengerész!

A kisfiam meg nézi, elképzeli a tengert,

apának nem eshet baja, így tudja ő,

mert mennyi is lehet apának egy tenger?

És tudja, hogy apa holnap visszajő.

Mi lesz, ha holnap karanténba zárnak?

Ki fog integetni holnap a beteg Pomerániának?

És apával mi lesz, kérdezi ő…

(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2020. március 28-i számában.)

Farkas Wellmann Endre | Szembenézős

És ez is, mint minden világjárvány, számos morális kérdéssel szembesíti az emberiséget, megint azt látjuk, hogy a létezés önmagában abszurd, és hogy e körülmények között embernek lenni szinte lehetetlen. Orán most Európa, kiterjesztett városhatárokkal, kontinensnyi a járvány és a vele növekvő baj is. A modern európai ember pedig újra saját kicsinységével szembesül, az önhittség tetőfokáról kicsit alábbszáll, mert önnön halálának képével néz farkasszemet. Európa retteg, újra retteg. És újra minden relatív.

Meghalt a Francescóék cicája

2023. november 16., csütörtök

szeretett felmászni mindenhová
függönyre fára szekrény tetejére
a felső ablakból mindig a szekrényem
tetejére ugrott
aztán onnan az ágyra

De ezen az estén, olyan szépen, mintha hímeznék a perceket,
egyszerre lépegetnek, egyszerre sóhajtanak,
egyszerre kapcsolják le a villanyt,
egyszerre fordulnak egymás felé ágyukban,
két, nagyon távoli ágyban.

Sükei Károly

Áttekintek és más versek

2023. november 12., vasárnap

Neked hajnalálom még az élet,
Vágyaidnak édent fest a képzet,
S nyájasan néz szép tündérkertjébe
A kígyó is a madár szemébe.
Álmaidnak legyek éber őre,
S ha fölébredsz sivatag jövőre –
Altató dalt mondjak jó szívednek:
Angyalom! Csak tégedet szeretlek.