ACSA
Azt tartja a régi mondás,
Acsa község egy rokonság,
neve török eredetű,
bora ízes, finom nedű.
Evangélikusok atyja,
bölcs Prónay Sándor lakta,
sírja fölött kék az égbolt,
aranysarkantyús vitéz volt.
Arról nevezetes Acsa,
nem acsarkodnak ők soha,
otthonra lel az idegen,
kétarcúság nincsen jelen.
Itt forgattak le egy filmet,
a Brazilok sikeres lett,
Acsa híres könyvtárába’
megfordult tudós és dáma.
Tót atyafi fenn a dombon
ürgét fogna, hogyha mondom,
de kópé az ürgegyerek,
kiönteni borral lehet.
GALGAGYÖRK
Ízes falu hűs Galgagyörk,
kicsi neki már a Cserhát,
Gyurka mindig jó hurkát tölt,
táncba vinné Marit, Terkát.
Galga-patak szalad, éber,
vagy ötvennyolc kilométer,
valamikor réges-régen
többször kiöntött egy évben.
Széchy család ősi fészke
Werbőczy István birtoka,
ki itt élt, az elmenekült,
török horda volt az oka.
A Rákóczi-felkeléskor
alig volt még lakossága,
Felvidékről kellett ember,
ki a földet megmunkálja.
Tótgyörk lett a falu neve,
főleg szorgos szlovák élt itt.
Háromszáz év nem kis idő,
anyanyelvük ma is védik.
Evangélikus temploma
felépült a méltó helyre,
a legnagyobb érték benne
több mint ötszáz éves kelyhe.
Ibrányi-kastély, Jegyzőház,
Kálnoky–Bedő-kúria,
Galgagyörknek számtalanszor
kellett már megújulnia.
Részben barokk, klasszicista
a fényűző Tahy-kastély,
művelődés szent otthona,
nem száll le rá többé az éj.
Magyar, szlovák, német, roma
a jó borból egymásnak önt,
kéz a kézben felvirágzik
szép falujuk, kis Galgagyörk.
CSÖRÖG
Szarka csörög Csörög falván,
beleremeg a lucfenyő,
errefelé már csörgővel
születik meg a csecsemő.
Csörög puszta egy szőlőhegy,
apró kaviccsal van tele,
aláhullanak csörögve,
ha megjő az eső szele.
Csermely szóból ered Csörög,
híres kardnak lelőhelye,
honfoglalás kori lelet,
Megyer törzsnek a fegyvere.
CSŐVÁR
Középkori Csővár vára
romokban áll, sivár, kopár,
elpusztult a török korban
a végvári harcok során.
Igazságos Mátyás király
fiának volt tulajdona,
romja ma az egykor dicső,
magyar múltnak szent otthona.
A Cserhát-hegység lábánál
dolgos paraszt néz az égre,
megkondul a déli harang,
keresztet szeg a kenyérre.
KISNÉMEDI
Némedi-patak völgyében,
hol a Gödöllői-dombság
Cserhátaljával paroláz,
nincsen bánat, se gonoszság.
Kisnémedit látod éppen,
Baglyas-hegyről, ha lenézel,
május utolsó szombatján
falunap van, fő az étel.
A szüreti felvonulást
várja legény, szép menyecske,
azon még a torkos, tolvaj,
vén seregély is részt venne.
KOSD
Árpád-kori település,
üstben fő a finom koszt,
keményfejű népek lakják,
igazáért küzd a Kosd.
Második András királyunk
a váci püspökségnek
odaadta ajándékba,
erről sokan mesélnek.
Két ütközet is zajlott itt,
Damjanich az osztrákkal,
Görgey az oroszokkal
inkább küzdött, nem tárgyalt.
Vác és Kosd között, ha mondom,
Naszály-hegy rá a tanú,
még szerencse, hogy a szőlő
Kosdon sose savanyú.
PENC
Szkíta kard védte a falut,
ám elpusztult, égett,
török horda letiporta,
vitte az értéket.
Újjáépült, új lakói
megszerették Pencet,
pedig bizony sose könnyű,
keserű a kezdet.
Szemrevaló falucska lett,
Petőfinek szárnya,
eltöltött egy szent karácsonyt,
szüretjét imádta.
Anyai nagynénje élt itt,
Hrúz Éva, a vígság,
idevaló diáktársak
bújócskázni hívták.
Jakus Lajos Cserhátalja
Falumúzeumba
aki betér, a sok kincstől
magát el nem unja.
A község dicsősége egy
obszervatórium,
csillagoknak, ez már maga
a színházpódium.
Az Osztrolenszky-pincének
boltozata régi,
kinézve a nagy fejemből,
középkort idézi.
PÜSPÖKHATVAN
Galga partján szél fú halkan,
itt épült fel Püspökhatvan,
mindenből van erre hatvan,
ám vadkörtefa csak hat van.
Úgy tartják, hogy ők valakik,
nem számolnak, csak hatvanig,
húsz-húsz magyar, szlovák, német,
család bírta a községet.
Váci püspök birtokolta,
dolgozott szegény s a szolga,
amíg a szél búzaszálat
pengetett, majd jól elfáradt.
PÜSPÖKSZILÁGY
Tölgyes, cseres erdőségek
vigyáznak a tájra, vadra,
Püspökszilágy nevét mégis
szilfa erdejéről kapta.
Völgyben piheni ki magát,
neve van a bús domboknak,
Ordító meg a Kutya-hegy
hűségesen visszhangoznak.
Zsákfalucska Püspökszilágy,
Malatón mulat a vén hold,
pezsgőbuborék ma, kérem,
a csillagos, fénylő égbolt.
RÁD
Nagy Wassenburgi Vencellin,
bajor lovag hős fiáról,
Rádról kapta derék nevét
Rád falucska, és nem másról.
Bölcs Gizella királynéval
jó pár lovag megérkezett,
védeni a szép ifjú párt,
a magyar államérdeket.
A Kishegynek nyúlványán áll,
egyensúlyoz az angyalka,
az evangélikus templom
megóvja és marasztalja.
Kisasszonynapi búcsúban
körhintáznak a csillagok,
leimádkozták az égről
valamennyit, szemük ragyog.
SZŐD
Régi magyar személynévből
alakult ki ismert neve,
sző, szőke, vagyis fehéres
Sződ falunak eredete.
Tétény vezértől származó
Gyula-Zsombor nemzetségnek
birtokai voltak Sződön,
erről írások mesélnek.
A szép Gödöllői-dombság
peremén az álmát óvja,
Mária Magdolna-szőtte,
csillagfényű takarója.
VÁCDUKA
Vácdukának jobb sors dukál,
lópatkóból hetvenkettő,
száz kövér szerencsemalac,
langaléta kéményseprő.
Brunszvik Teréz magyar grófnő,
óvodák alapítója
Dukán élt, hol fészkelt, költött
megyében a legtöbb gólya.
Török idők elmúltával
feléledt a kihalt falu,
koldus sváb, meg a hű szlovák
magyarokkal rá a tanú.
ŐRBOTTYÁN
Pompás Cserháthoz tartozó
Gödöllői-dombság mellett,
Péter és Pál apostolok
Őrbottyánon raknak rendet.
Őrszentmiklós és Vácbottyán
boldog frigyre léptek végre,
tanú rá a csillagos ég,
a hold akkor nézett félre.
A török-kor lakatlanná
tette mindkét falut, földet,
Őrszentmiklósra magyarok,
Bottyánra meg tótok jöttek.
Harangöntödéje is van,
megdobban a magyar szíve,
Albert Flórián, Nagy Feró
Őrbottyán lakosa, híve.
SZŐDLIGET
Sződligeti Bagolyvár,
itt telel a forró nyár,
Grassalkovich–Madách család
birtokolta, az angyalát.
Sződrákosi patak
maga elől szalad,
partszélen nő a vadalma,
középkorban is volt malma.
Jachtkikötő, Torony-tó,
krikettpályán volna jó.
A Főtéren aszút osztnak,
Petőfi Sándor szobrozgat.
VÁCHARTYÁN
Árpád-idején lakott hely,
Ákos nemzetség birtoka,
Gosztonyi kastélya fénylő,
Rudnayé harmónia.
Váchartyán a szív faluja,
címerében meg-megdobban,
a Jézus szíve tisztelet
jellemző itt minden korban.
Luxemburgi Zsigmond király
a váci püspöknek adta,
a legnagyobb füves dombja
Szent Péter mesés kalapja.
VÁCKISÚJFALU
Váckisújfalu a zsidó
nemzetségnek fészke,
elvándorolt, világgá ment
török elől népe.
A felszabadulás után,
Hont megyéből főleg,
szökött jobbágyok, szlovákok
lakják a környéket.
A magyar operajátszás
őskorának gyöngye,
Füredy Mihály nyugszik itt,
sírjában örökre.
VÁCRÁTÓT
Színes falucska Vácrátót,
télen-nyáron felkeresik,
botanikus kertje őrzi
a Biblia növényeit.
Veresegyházi medence,
ahol fekszik, lubickolva,
Vigyázó-kastélya óvja,
ne nőjön a lányon golyva.
Tatárjuharos lösztölgyes,
Kígyós-dombsor határolja,
nagyon vigyáz a nép arra,
a néma hold meg ne szólja.
VÁC
A Duna folyam bal partján
város épült, színes, tarka,
barlangos Naszály lábánál,
nevét remetéről kapta.
Ferencesek templomában
temették el, semmi kétség,
első Géza magyar királyt,
László herceg hű testvérét.
A váci püspökség bölcsen
összetartotta a népét,
alapját István rakta le,
így védve a vallást, békét.
Vártemplomát felégette
tatárjáráskor a mongol,
délnémet vidékről jöttek
telepesek, hogyha mondom.
Ecsedi Báthori Miklós
humanista püspök, lángész,
keze alatt dolgozhatott
szobrász, festő, pár építész.
Fontos központ lett Vác város,
másként gondolta az oszmán,
feldúlta a rabló török,
foglalt, rabolt, ölt gorombán.
A szabadságharc idején
Vác a béklyót már nem tűrte,
Hétkápolna közelében
van a bátrak emlékműve.
Petőfi Sándor szülei
itt laktak egy esztendőn át,
itt írta a lángész költő
azt a híres Anyám tyúkját.
Fényes szelek fújtak Vácon,
Jancsó Miklós szülőhelyén,
szegénylegények szívéből
kiutat talált a remény.
A Duna folyam bal partján,
város épült, színes, tarka,
barlangos Naszály lábánál,
nevét remetéről kapta.
