acélszürke félelem
acélszürke félelem
tikkelő szemek
ugróiskolázó gyomor vagyok
mióta a négy fal közé szorított a jelen
önnön gondolataimmal
egy légtérben lenni
valóságos casus belli
egy pszichológus terápiát javasolna
és bársonyhangon arról győzködne
a poszttraumás stressz kezelhető
sajnálom a négy falat
hogy épp én vagyok közöttük
miattam gyötrődnek
milyen békés volna az otthonom
nélkülem
két tulipán percepciója
néztem a tulipánt
ahogy bársonyszirmán egy vöröshangya csúszdázott nevetve
közvetlen mellette egy másik tulipán
aminek kasmírszínét madár ürülék festette fekete-fehérre
az első jelenetnél felragyogott a szemem
a másodiknál megremegett a hitem és valaki fintorogva azt mondta bennem pfuj
haragudtam arra aki fintorogva azt mondja bennem pfuj
vitába szálltam vele követeltem adjon magyarázatot miért lenne több jogosultsága a léthez a szépnek
az arcomba röhögve azt mondta: többen lájkolnák
megállít a jelen
megállít a jelen
foglyul ejt
bezár egy bizarr helyre
a fejembe
hallom ahogy kattan a zár
odabenn csúzlival lövi belém valaki a kérdéseket
ijedten hívom Istent
nem szól csak simogat
érzem ahogy tenyerét a lövedék elé teszi:
nem engedi hogy végzetes sebet ejtsen
a kérdés
(Karantének)