Befordultam
Itt a reggeli pesszimum.
Befordultam. A konyhára?
Nagy halomban a mosatlan.
Befordultam hamarost.
Dúl bennem egy vad háború.
Nem bízom a dolgokat a
véletlenre, csak a véltre.
Szakemberrel kidolgozott
váratlanra, vakreményre.
Előre küldöm a kost,
ő vezesse a rohamot,
zúzza be a kapukat.
Mellesleg elmosogatok.
A borút azt elvitetem,
hátracsavarják a karját,
a kínpadra feszíttetem,
szeretgeti a hóhér.
Visszavívom az elveszett
váramat – a nyugalmamat.
Áramlik a csend s a béke.
Meghozza a derűmet.
Mi történt? Nem érdekes.
Csak a nyoma nyomorít.
Lecsapom a kardról a vért.
A szavak szószólója
A szavak szószólója lettem.
A teljesen magukra maradt szavak
kértek föl becsületük védelmére.
„Azt tapasztaljuk, hazug a teljes világ.
Eredeti jelentéstartalmunkat akarjuk!
Igazságot, azonnal és alku nélkül!
Nem érdekel, mint stilizálnak minket
csiszolt hazugsággá csődjeik után,
mint kommunikálják kínosan
változó paradigmáikat, kánonjaikat,
dicsérgetik egymás hazugságait.”
Így szóltak a szavak bizalmasan.
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2023. februári számában)