Lőrincz P. Gabriella: Hiánytalanul

2021. november 10., 08:08
Ikonográfiai biennálé, Kecskemét

Amikor Isten született
A művészetben hittem.
Mintás ruhában jártam,
Lila kalapot és sálat viseltem,
Egy festőműhely volt az otthonom.

Amikor Isten meghalt,
A tudományokban hittem.
Fehér köpenyt hordtam
És bogarakat vizsgáltam
Egy laboratóriumban.

Amikor Isten élt,
Fekete ruhában jártam
Naponta a Golgotára.
Tudtam, hogy amiben addig hittem,
Hamis volt.

Lőrincz P. Gabriella | Fénykép
A zakója zsebében dohányszemcsék voltakÉs néhány mezítlábasCigarettaszál.Azt monda, hogy él az IstenÉs mind, aki elment, csillaggá vált.

Isten minden előtt volt és minden után lesz.

Egy kőbarlangban születtem
És egy luxusvilla padlóján ért el a halál.
Meztelen voltam.
A tudományt, a művészetet, és a vallást
Kiirtottam magamból.

Isten Igaz.
Maradtak a zöld szoknyák és a fekete lombok.
Maradt a levendulaillatú éjszaka
És a margarétaszép reggel.
Marad az Isten.