Türelmesen bal faráról
jobbra helyezi a súlyt.
Gépíró kisasszony egy illusztris,
rézszagú hivatalban.
Ebédszünet a benzinkúton.
Kollégája kapkodva öleli,
barbonszagot áraszt, tollakkal
tűzdeli sárgára mosott ingét.
Évek óta először
nyúlnak így hozzá,
persze, hogy izgatott.
Vágyódó tekintetét vastag,
keretes szemüveg takarja,
lézeren fent fogai puha
érintéssé koptak, a böjtre állt
ajkak elfelejtették dolgukat.
Ördögszekér gurul
végig a főúton, üdvözli a
föltámadottat. Az álmatlanság
tündérei rútul belehánytak
a szamovárba és a gépíró
kisasszony aznap éjjel
nem aludt. Kollégájára
gondolt.
(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2020. októberi számában)