Radnai István: Leégett katedrális és más versek

2023. augusztus 19., 04:23

Boros György: Táj parcellákkal

leégett katedrális

a nappal éjszakába fordul
kútba esik a fényes korong
szép volt az ünnep orgonaszóval
kinyílt a szeme a peóniának

pünkösdi rózsa díszlik az álmokon
lebeg felette égi szellem
lebeg a szívverés lobog az élet
a tegnap átbillen a libikókán

soha ne engedd el a kezem
csontujjaim hazavárnak
míg lassan elfogyok a rózsatűzben
lehajlik a dél keresztje

a hajnal vörös hajába
tiszta ég kék szemébe új nap ül

zivatar

táncol az égben vad zene szól
hogy ne hallja de felérnek
a földi roppanások az
éj géppisztolya tépi

a rongyokat és benne ha volt
embertest mindenki míg eldől
ellenség ellenség ellenség
és nekem ellenségem a fegyver

ellenségem aki öl aki gyűlöl
archaikus vádak ősrokonságok
kerge tábornokok marionett
elnökök színpadon botladoznak
betiltom a darabot

utórengés

holdvilág üres és kék a táj
elbomlott az utolsó felhő
a föld gyomra korog és reszket
se kijjebb se följebb csak dereng

fordul a hold narancs ezüstre
mintha a föld túloldalára
szokottnál kíváncsibban lesne

az utolsó álnappali fény
a torony alól még kibukott
hullámzott ringatózott minden
beállt a holdvilág múlása

sehol egy fa sehol egy fal se
ember nélkül áll a föld lapos

gördülő csöndes évek

az égből hull a nyárfa-hó
vidám szellő lebegteti
a nyári nap fénye holdfakó
a fákról leolvadt minden szirom
esős május legel a föld terem

elhalkult már minden madár
a fészkéről kotyog
mind a négy tojás kipattan
mint a friss rügyek
nálunk még könnyű a tavasz

nem kél rakétazivatar
záport kavaró eső elől
menekül
ernyő alá aki ázik

hamis április álarca mögül
kacsintgat már az égi fény
felszárad és pilinkél tovább

az éji égen csillagok
lejtenek hiteles táncot
a felhők tűsarkú élete
cseppenként kihullott
a kikelet diadalt arat

itt éjjel csend van és sötét
elfogy lassan a tavalyi bor
arannyá mossa gyertyafény
poharanként koccint a jókedv
jámbor pincékben kong a hordó

De ezen az estén, olyan szépen, mintha hímeznék a perceket,
egyszerre lépegetnek, egyszerre sóhajtanak,
egyszerre kapcsolják le a villanyt,
egyszerre fordulnak egymás felé ágyukban,
két, nagyon távoli ágyban.

Sükei Károly

Áttekintek és más versek

2023. november 12., vasárnap

Neked hajnalálom még az élet,
Vágyaidnak édent fest a képzet,
S nyájasan néz szép tündérkertjébe
A kígyó is a madár szemébe.
Álmaidnak legyek éber őre,
S ha fölébredsz sivatag jövőre –
Altató dalt mondjak jó szívednek:
Angyalom! Csak tégedet szeretlek.

B. Mihály Csilla

Ha megtalálsz és más versek

2023. november 12., vasárnap

Itt nincs helyük kivénhedett Igéknek,
ma úgy eszünk, hogy semmit nem vetünk,
az álmok itt az ablakon kilépnek,
s gyakorta már pofonra jár kezünk.

Zelenka Brigitta

Tanúságtétel és más versek

2023. november 11., szombat

Csak egyetlen órát vihessek
magammal a kacagó nyárból
oda, hol téli ködök lesnek
s már lopakodnak fáig fától.

Antalovics Péter

Magnóliák

2023. november 10., péntek

még nem tudtam,
hogy a rózsakertet, a katedrálist
és az óvárosi térkövet
az agyamba rejti az idő

Sáfrány Attila

Otthontalan dal – versek

2023. november 08., szerda

Szétszakított minden egység,
világi az összes szentség.
Hol a hazám? Hol az énem?
Kiben, miben kell megélnem?

Debreczeny György

a hős katonák és más versek

2023. november 07., kedd

csillagos lépted
égig érő reklámot jelent
az égig érő hazát
verseli a költő
őt követi a nap
mintha nem tudná
hogy váteszek már nincsenek

Kiss Kinga

Mámor – versek

2023. november 06., hétfő

októberi tájban
a nyár után vágyakozunk,
Dionüszosz templomában
álmodozunk egymásról,
úszunk a bájban
s a vérvörös borban,
milyen bölcsesség rejlik az utolsó kortyban?