Szathmári Dominik: Versek

2020. december 03., 01:00
Szkukálek Lajos: Ágy, ablak

Antikvárium

lefertőtlenítem ösztöneim
nincs bennük a generációs
természet ami visszavághat
ez a halálon túli átok tüntet
fel engem mindig elevenen
elhasználtnak és kopottnak
és azért a világért se veszem
magamra más régi időszakát
elkülönülök attól még a jelen
magára veszi jogilag a múltját

Kocsma

a szűrőig elszívtál egy szálat
ablakfényben néztem a port
mi oda vissza járt nem haladt
használt szavakból tervezem
diplomámba írni a gondjaim
kutatom a rám illő lényeget
egy irodalmi turkáló polcain
túlgondoltuk régen az életet
mégis léphetünk nyomtalan

Kripta

nem azoknak épül mindez
kiket magamhoz elhívtam
hanem kik majd bejönnek
nem látják a lényeget sem
sem az életnek értelmét
csak azt a megkerülhető
gondolatot egy séta alatt
csupán a működésnek egy
fejezetét amin túlhaladtam
nem lesz igaz végül semmi
a fejből kikopik a valóság
amire emlékezni lehetne

Vágóhíd

mégis kibelezett az unalom
míg álmodtam hogy egy nap
messzire elmegyek és az idő
falta fel az összes szervemet
fülemet rágták meg a férgek
húsom máshol fikarcot se ér
az ártatlanság kolbásszá lett
míg májam pálinkában ázott
füstös könnyű szavú esteken
lábamat akácon konzerválták
és eldobták a két rossz kezem

 

(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2020. november 28-i számában.)

Legfrissebb hírek
Legnézettebb
2021. január 11., 02:15
2021. január 12., 03:55
2021. január 14., 12:26
2021. január 12., 01:30
2021. január 14., 07:55
2021. január 14., 12:35