BÉRHÁZ
Vödörnyi fény csorog
a gang fakó kövén.
Kopások, hézagok, porok…
És sarjad egy növény.
FESTŐI
Szétkúszó lassú árnyalatok,
mélységüket a fal beissza,
a hatás impresszionista.
Most mindent fókuszál a sarok,
ott áll a ki nem dobott kisszék.
Fáján a színnek neve sincs még.
KÁNIKULA
A hőség terjed, rekkenő.
A menny búrája egyre nő,
olvadt üveg tán. Megriaszt.
Vagy pattant is már, eltörött.
Mi lehet fent az ég mögött?
Lehet, hogy jobb nem tudni azt.
KÍSÉRTÉS
A látható határán,
áttetszőn vagy derengve…
Hallásküszöb. Ha járkál,
lehet, hogy éppen szembe…
Libegve földre, égre,
mindegy, hogy onnan, innen…
Ha egyszer itt a vége,
lehetből vanba billen.