Szauer Ágoston: Négy vers

Gyetvai Balázs

Belső növések

A belső vázak mozdulatlanságában
hamuszürkére üszkösödik porhüvelyem.
Idehallani a széttört idő fájdalmát –
a rések szűkösségében nyílok ki;
hol kinövöm a kinőhetetlen magamat.

Farkas Arnold Levente

A tévedés

Szégyellhetném magam, de oly
csodás a zöld, a csöndre nincs
szavam, elkorhad majd a föld.
A tévedés talán ölel

majd másikat, nem folytatom
tovább a néma árnyakat.

Szondy-Adorján György

Ősz – versek

Nagy hegyek meredélyéről leérve,
kis halmon, a fűben, elheveredtem,
valamivel arrébb, a hegy
mögött, divatba jött ismét
a mályvaszín, s a szükségállapot

Léphaft Pál

sánta angyal

némán hulló
almáriumgomb
a fáradtan
szikrázó
öreg tejúton

Petőcz András

Házasság

Meg kéne házasodnom,
hogy valaki majd vigyázzon rám,
amikor magatehetetlenül bámulok magam elé.

Szilágyi Ferenc Hubart

Nyugtalan tüzek és más versek

Kerestem én a jót, amint lehet –
reméltem illatod s a csábos ihletet.
E száj virága múzsa rúzsa lesz,
de jaj nekem, ha szívem gúzsa ez.

Demeter József

Versenkéntiáda és más versek

Az ég kérődzik – nyers műhavat.
Fagyforrón, mit, miért nem szabad.
Gépi pelyhek zendülésében,
Zenél a táj – kacér fehéren?

Zalaba Zsuzsa

Őszi fuvallat és más versek

Látom a végeken túl
az aranyló sivatagot,
katarok, bogumilok
fénylő fáklyáit.

Fellinger Károly

Gulyás és más versek

Nagytestvérem, Olivér
rám parancsolt,
hogy én gyújtsak be ma
a bogrács alá.

Verebes Ernő

Szelíden

Szelíden, az elvaduló kertben
Gazzá silányuló virágokat nézve
Hallgatózunk ledöntött kerítések felett:
Egyszer a mi időnk is eljön itt
Festetlen, őszi vásznakon
Megörökítve órát, napot, éveket
Pacsirta-győzelmet, keselyű-vereségeket