Szőcs Géza: Esti ima

2023. augusztus 21., 00:30
Csomortáni Gál László: Alkonyati hálaima, 2018

(Részlet az Emontekiőből)


Isten, teremtsél földet,
tengert, s füvet is, zöldet!

hol csak iszapos jég volt,
legyen ott mától égbolt,

Bollobás Enikő | Transzcendált immanencia, avagy az isteni bensősége – Szőcs Géza Esti ima című verséről
Szőcs Géza 1983-ban írta Esti ima című versét, a legsötétebb Ceaușescu-korszakban, amikor – 1982-es lefogása után – nemcsak szabadságáért, de életéért is aggódnia kellett. A visszatérő kihallgatások gyakran kínzásokká fajultak, valóságos háziőrizetben élt szülei lakásában; telefonját lehallgatták, minden lépését megfigyelték, s a házkutatások során elkoboztak mindent, amit személyesen fontosnak tarthatott – leveleket, verseket, jegyzeteket. Folyamatosan érzékeltetni akarták vele kiszolgáltatottságát – azt, hogy a hatalom bármit megtehet vele. 

s ha a Hold rajta feljő,
villogjon fönt a felhő!

s ha kezed megteremtett
annyi sok házat, engedd

lenni a folyók mellett
Kolozsvárt s Budapestet!

s adj nekünk szépre festett
színes szemet és testet

s nevet is kérünk, Isten,
mert most még nevünk sincsen,

Mennyei Atyánk, kérünk:
legyen testvér belőlünk,
legyünk mi Gigi s Máté,
de nem külön mamáké:

add nekünk édesanyának
szépséges Édesanyánkat!

s mint szél, mely ránk hajolgat,
arcunkat és hajunkat

érintse istenkéz is:
legyen majd velünk Jézus,

legyen öröm s ünnep
hogy ott ül asztalunknál

ha földi két szemünknek
ő már nem is látható már –

mintahogy még egészben
ott van, és nem lehetne

kitapogatni mégsem:
lépte nyomát a vízben,

habár ott csillog benne
mint öt meg öt a tízben.

Atyánk, mirajtunk minden pillanatban
a pusztulás fogsora összecsattan,
de folyton-folyvást föltámasztva minket
összegombolod rajtunk újra s újra
életünket, mint meleg, piros inget –

Isten, köszönünk mindent:
s ha elrejtőznél egyszer
a végtelen időben,
templomi, festett képen
vagy kifaragott kőben:
kérünk, Miatyánk, engedd
hogy megtaláljunk téged
egy kukoricaföldön
vagy Emontekiőben.