Mégsem
péntek, 10:12
Saád Anna | Én vagyok és más versek
péntek, 10:05
Mátyás Emőke Ibolya | Áruház és más versek
péntek, 10:02
J. Simon Aranka | Kakaó
péntek, 09:10
Farkas Wellmann Endre | Átalakul a Helyőrség.ma!
csütörtök, 09:41
Károly Csaba | Két rövid történet
csütörtök, 09:36
Büky László | Bűvös szirmok és más versek
szerda, 06:33
Kincses Krisztina | Leskovics Gábor: Tudatosan vezettem vissza a zenekart az undergroundba
kedd, 06:06
Rácz Norbert Zsolt | Miről is szól Isten dicsősége?
hétfő, 07:37
Kolev András | Konklúzió és más versek
péntek, 11:11
Gyenes Imre | Néhány lepedőt összekötve
csütörtök, 09:26
Csík Mónika | Varázsfölde megmentése
szerda, 07:50
Farkas Wellmann Endre | Látnok
szerda, 07:45
Csáky Pál | Önismeret – vagy annak hiánya?
kedd, 08:28
Demeter Szilárd | Vita a ChatGPT Omegával
kedd, 07:54
Csáky Pál | Titánka, a búsképű lovag
Teljes lista
  • Magyarország
  • Felvidék
  • Délvidék
  • Erdély
  • 2025. május 19., Ivó, Milán
  • Hírek
  • Vers
  • Novella
  • Tárca
  • Képzőművészet
  • Portré
  • Szempont
  • Ajánló
  • Versvideó
  • Petőfi200
  • Kamera
  • Olvasókalauz
  • OMG
  • Nyomtatásban
Magyarország - Novella

Nádasi Krisztina

A második

Szeptember nyolcadika van. Anna ma lenne tizennégy. Hosszú, szőke haja lenne, mint nekem, gyakorlott mozdulattal fogná össze lófarokba, az egész copfon végigsimítva húzná a mellkasára, idegesen készülődne a gimibe, pufogva, hogy miért nem keltettem fel, magára mérgesen, miért nézett a legjobb barátnőjével éjfélig filmet.

Magyarország - Tárca

Nádasi Krisztina

Piszkozat

– Kosztolányi mikor jön?

A kérdés elegánsan szlalomozott a cukrászda zajai közt, széklábak csikordultak a kőburkolaton, vendégek susogtak, a kávégép őrölte a babszemeket, sistergett a forró gőz.

Magyarország - Novella

Nádasi Krisztina

Robbanás

Kajumba odapisszegett Mputunak.

– Itt van egy alagút. El sem hiszem, hogy nem őrzik.

Kajumba még egyszer kidugta a fejét a Glencore feliratú konténer mögül, és végignézett a kobaltbányán. A külszíni fejtők odébb voltak – a két fiatal fiú hallotta a kincsvadászok csákányainak pengését a sziklán. Kajumba nem akart hozzájuk csatlakozni.

Magyarország - Novella

Nádasi Krisztina

Szerviz

Ismerős hang ütötte meg Jóska fülét. És valóban, ez az ő Mazdájuk volt, nemcsak a búgó motorhangot ismerte meg, hanem az ajtó csapódását is. Kisvártatva hosszú barna hajú lány lépett az állásba, és rávigyorgott Jóskára.

Magyarország - Tárca

Nádasi Krisztina

Tiramisu

Róma nem örök város. Sőt. Nézem a Forum Romanum bilincsekkel megerősített oszlopait. Nem kell ahhoz mélyépítőnek lennem, hogy tudjam, mekkora ökörség pont itt hozni a hármas metró vonalát. Mióta állnak itt ezek az épületek? Kétezer éve?

Magyarország - Tárca

Nádasi Krisztina

Az elrejtett szó

A lánynak nem voltak illúziói, mégis remélt. Talán a kacsák miatt. Mert más irodaházak előtt is látott már szökőkutakat – nem is szökőkút volt ez tulajdonképpen, inkább egy kis lábáztató medence, amiben mechanika keltett örvényt –, de azok sterilen és megközelíthetetlenül forgatták magukba vissza önnön vizüket. Hápogásmentesen.

Magyarország - Novella

Nádasi Krisztina

Testvérek

Visszaraktam a fülemre a fejhallgatót. Oda sem kellett néznem, tudtam, hogy András elrakja anya cipőjét, aztán kezet mos, és elmegy mellettem, a konyhában a hűtőt nyitja, narancslevet vesz elő, a piros macis pohárba önti.

Magyarország - Gyerekirodalom

Nádasi Krisztina

Qone, a Hold

Akkoriban félhomály uralkodott még a földön. Az istenek kedvelték ezt a se nem túl világos, se nem túl sötét, se nem túl hideg, se nem túl meleg világot. Ám az emberek dolga nehéz volt. A növények, melyek a lankás tájon éltek, nem nőttek nagyra, s rajtuk a bogyók is aprócskák voltak.

Magyarország - Tárca

Nádasi Krisztina

Röhög

Aladár sosem értette, kinek jó végigülni ezeket a központi tájékoztatókat. Ezeknek itt fogalmuk sem volt róla, mi megy a plázákban, csak a riportokat meg a számokat látták, és nyilván ráizgultak, hogy a pandémia idején miből finanszírozzák a luxusnyaralást.

Magyarország - Novella

Nádasi Krisztina

A tiszta vizű tó

Anyámnál mindig korábban nyílnak az orgonák, mint mindenki másnál. Több bokrot is nevelget, lilát és fehéret, azt mondja, az az igazi, a rózsaszín árnyalat csak a hortenziának áll jól. Minden tavasszal visszavág egy ágat a földig, hisz ez nem fa, és igaza lehet, mert nemcsak az utcában neki a legszebbek az orgonái, hanem szerintem az egész világon.

Magyarország - Gyerekirodalom

Nádasi Krisztina

A nyurga lovag

Észrevetted már, hogy a mesék rendre olyan királyfikról szólnak, akik kiállják a próbát és elnyerik a királykisasszony kezét? És azt is észrevetted talán, hogy ezek a királyfik általában csinos legények, szőke hajjal? Nos, az én mesém hőse egy csúnya fiú. Egy nyurga, esetlen katona, kinek haja barna és csapzott, aki se nem királyfi, se nem a szegény ember legkisebb fia.

Magyarország - Gyerekirodalom

Nádasi Krisztina

Hogyan lett az egérből denevér?

Megfordult, hogy az ember után nézzen, aki a kút vizét a tornácra vitte. Úgy tűnt, egyedül lakik itt, s valóban nem volt nyoma se kutyának, se macskának. A kisegér örömében táncra perdült – de jaj, megcsúszott, s beleesett a vízbe. Illetve csak esett volna – a kötél végén lógó vederben találta magát. Alaposan megrémült, de aztán kifújta magát és amint megnyugodott, rájött, hogy a kötélen fel tud mászni, tehát hipp-hopp, megmenekülhet. Lendületet vett, és felkapaszkodott.

Magyarország - Gyerekirodalom

Nádasi Krisztina

A vizek ura és a dagály (brazil mese nyomán)

Régen történt, egy verőfényes, hihetetlenül meleg napon, hogy a Vizek Ura bennragadt a Paraná folyó deltájában. Megállt ugyanis egy percre, hogy élvezze a friss levegőt, a puha szellőt a sűrű fák árnyékában, lebegett csak a vízben, behunyt szemmel, de a percekből órák lettek, és ő hirtelen megérezte, hogy az iszapban fekszik, s orra kikandikál a folyó vizéből.

Magyarország - Gyerekirodalom

Nádasi Krisztina

A bölcs papagáj – indiai mese nyomán

A papagáj ezzel elrepült, és Csírí, látva szárnyai színpompáját, máris tudta, mit fog cselekedni. Visszaszaladt a házba és elővette a fonáshoz használatos gyékényleveleket. Térült-fordult, festéket főzött, beáztatta a növényt, majd kitette a napra száradni. Másnap kiült az árnyékba és káprázatos gyékényszőnyeget font: kék és piros papagájok táncoltak rajta.

Erdély - Novella

Nádasi Krisztina

Novellák

– És tudod, ki vagyok?

A lány nagyot húzott a sörösüvegből.

– Hogy emlékszem-e a nevedre? Nem vagyok ám részeg – röhögött, aztán komoly arcot vágott. – Annyit tudok rólad, amennyit kell.

Impresszum • Adatvédelmi nyilatkozat
        
  • Keresés
  • Főoldal
  • Magyarország
  • Felvidék
  • Délvidék
  • Erdély
  • Hírek
  • Vers
  • Novella
  • Tárca
  • Képzőművészet
  • Portré
  • Szempont
  • Ajánló
  • Versvideó
  • Petőfi200
  • Kamera
  • Olvasókalauz
  • OMG
  • Nyomtatásban
  • Impresszum
  • Adatvédelmi nyilatkozat
Bejelentkezés
Bejelentkezés Facebook-fiókkal
Bejelentkezés Google+ fiókkal
vagy
Elfelejtettem a jelszavam
Bejelentkezve maradok

Még nincs fiókja? Regisztráljon itt!

Regisztrálok