Egy napon egy pottócsapat
szobát bérelt, húszágyasat.
Fán henyéljünk? Jobb a fotel.
Dzsungel helyett luxushotel.
Felkiált a pottófalka:
pottók, irány Mátészalka!
Pottó ősök lánya, fia –
elindult a kompánia.
Kongóban egy komp hátára
ugrott fel a pottógárda.
Kongó folyó, Tisza folyó.
Mentek, mint a puskagolyó.
Reggelre a pottónépek
Mátészalkán partra léptek,
s mikor mind a hotelhez ért,
beküldték a pottóvezért.
Én vagyok a fő-fő pottó.
Becses nevem Pottó Ottó.
Van velem egy pottócsapat,
szobát kérnénk, húszágyasat.
Recepciós gyorsan szalad:
egy lakosztályunk még szabad.
Erre ez a pottóbanda
a szép hotelt lerohanta.
Liftaknában föl-le másztak,
csillárokon légtornásztak,
szaunában ebédeltek,
szétrágták a házirendet.
Mit tudták a dzsungellakók,
hogy a vécék mire valók?
Szemeteltek ahol lehet,
elűzték a vendégeket,
menekült sok alkalmazott,
hagytak hotelt, csapot-papot.
Elment szakács, inas, portás.
Ez ám szép kis fogadtatás.
Nyugtalan a pottósereg:
nincsenek kik etessenek.
Éhen fogunk halni, Ottó?
Nem maradt itt csak rizottó!
Nem kell nékünk ilyen „pompa”.
Sokkal jobb a dzsungelhonba’.
S másnapra a pottógárda
hazaindult Afrikába.
(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2018. január 6-i számában.)
Trianon és a székelység, a háború után magukra maradt lányok, asszonyok, nagyanyák fájdalma örökre velünk marad. Hordozzuk magunkban a traumát, a hiányt, a szétszaggatottságot, „a darabokra tépett tájat”, az „emberevő békét”, az „egy nehéz vonalat”, a „repedések mögötti sötétséget”, a „béke iszonyú pillanatát”, a „félelemgyereket”.
A Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft. a Trianoni békediktátum századik évfordulója alkalmából irodalmi pályázatot hirdetett Trianonnal vagy bármilyen Trianon-élménnyel kapcsolatos irodalmi mű létrehozására. A pályázati felhívásra 155 érvényes pályázat érkezett. A díjazott pályamunkák az ősz folyamán olvashatók lesznek a Helyőrség.ma portálon, a nyertesek névsorát pedig most tesszük közzé. A pályázat nyertesei 50 ezer Ft jogdíjban részesülnek, illetve kategóriánként a legjobbnak minősülő írások szerzőit további 100 ezer forint jogdíj illeti meg.
„Magyarország akkora, a-mekkorára a magyarul beszélők nyújtják.” – vallotta a magyar költészet utolsó apostola, a két éve eltávozott Kányádi Sándor. Mernénk mi vitatkozni a mesterrel? Nyújtsuk inkább minél nagyobbra hazánkat, ameddig a szívünkben elfér. Ott ugyanis nem húztak trianoni határokat, sőt, még a tengeren túl is dobog sok-sok magyar mellkasában. Versében él a nemzet – hajolhatunk vissza játékosan e gondolat mentén egy korábbi költőhöz is –, és prózájában, képzőművészetében, zenéjében…, egyszóval: kultúrájában.
Online szabadulószobát készített a szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium két tanára Trianon századik évfordulójára. A játék öt részre tagolódik, ahol történelmi, irodalmi, és zenei kérdéskörökön küzdhetjük át magunkat, hogy megkapjuk a kódot, ami a játék utolsó feladatát jelentő széfet nyitja.
Pár éve elkezdtem duplán vásárolni könyveket. A cél az, hogy összeállítsak egy-egy ötvendarabos gyűjteményt, melyet a fiaimnak adhatok, ha majd felnőnek. Trianonról szóló könyv sokáig nem szerepelt ebben a válogatásban. Most viszont ott tartok, hogy három Trianon témájú kiadvány is szerepel ebben az egyelőre alig 20-30 darabos gyűjteményben. Ezeket ajánlom most az olvasóink figyelmébe is.