A mindössze tizennyolc éves Arthur Conan Doyle 1877-ben ismerkedett meg a jó nevű sebésszel és egyetemi professzorral, Dr. Joseph Bell-lel. A fiatalember, aki maga is orvostanhallgató volt, segédként helyezkedett el mellette az Edinburgh királyi kórházban. Az intelligens, éles szemű Doyle-t hamar lenyűgözte Bell zsenialitása, akinek egyik legbámulatosabb készsége az volt, hogy néhány másodperces megfigyelést követően kiterjedt és mélyreható következtetéseket tudott levonni. Tizenegy évvel később Doyle, a kezdő írókat sújtó nehézségek után sikeresen eladta egy kiadónak A bíborvörös dolgozószoba című novelláját. A mindössze 26 fontra rúgó honorárium nem sok jóval kecsegtette a jövőt illetően, ám a novellát – különösen annak excentrikus főhősét – a közönség igen kedvezően fogadta. A karcos modorú, társasági érintkezésekben nem kifejezetten jeleskedő, ám mégis briliáns konzultáns detektív, Sherlock Holmes végül halhatatlanná tette Arthur Conan Doyle nevét. Az író bevallása szerint egykori tanára ihlette a figurát, akinek kalandjait a későbbiekben négy regényben, illetve ötvenöt novellában gombolyította tovább, egészen 1923-ig. Sherlock Holmes azóta közkinccsé vált, bárki írhat róla új történeteket, illetve szabadon szerepeltetheti filmben vagy játékban.
Az ukrán Frogwares Stúdió 2002-ben indult Sherlock Holmes játéksorozata pontosan ennek a jogi következmények alóli felmentésnek köszönhetően tart már a nyolcadik darabjánál. A nyolc fő játék mellett további négy, kisebb kiállítású játékot is készítettek, melyek egyszerűsített játékmenettel, illetve mesei elemekkel tarkítva nem titkoltan egy fiatalabb generációt céloztak meg. A fő sorozat nyolc epizódja gyakorlatilag a kalandjáték műfajának egy közel két évtizedet felölelő evolúciós iskolapéldája is egyben. Egymás után vizsgálva az egyes darabokat, szépen követhető nemcsak a technikai fejlődés, de a játékstílus és a megvalósítás változásai is. A széria legutóbbi epizódja, a The Devil’s Daughter – hasonlóan a korábbi részekhez – öt különböző, egymástól független esetet tartalmaz. Sherlock bőrébe bújva először egy, az eltűnt édesapját kereső kisfiún kell segítenünk. Az ügyről hamar kiderül, hogy nemcsak az apuka érintett, hanem további személyeknek is nyomuk veszett. A második eset egy bajnokságra kalauzol bennünket, melyen maga Holmes is részt vesz. Itt a díjkiosztón meggyilkolt egyik versenyző esetét kell feltárnunk. A harmadik fejezet során egy újabb eltűnés ügyében nyomozunk, ám ezúttal Holmes mellé szegődik egy színész. A fiatalember azért tanulmányozza a detektív viselkedését munka közben, hogy megfigyeléseit később beépíthesse a szerepébe. A következő ügy egy baleset formájában találja meg az éppen konflison utazó Watson és Holmes párosát, majd ez után detektívünknek egy elrabolt lányt kell kimentenie nevelőapja karmaiból.
A nyomozások során impozánsan megrajzolt viktoriánus helyszíneken keresgélhetjük a nyomokat és elemezhetjük a bizonyítékokat. Az érintett szereplőket alaposan megfigyelhetjük, öltözetük és viselkedésük alapján következtetéseket vonhatunk le, munkánkat kihallgatásokkal, majd a vallomások feldolgozásával folytathatjuk. Ha kihagyunk egyes nyomokat, vagy nem a megfelelő kérdéseket tesszük fel, a játék megengedi, hogy rossz eredményre jussunk. Ilyenkor a fejezet végeztével megtekinthetjük, hol hibáztunk, de dönthetünk úgy is, hogy a játék ne fedje fel a mulasztásunk részleteit, és így a helyes megoldás ismeretének hiányában tehessünk újabb próbát. A készítők úgy gondolták, hogy kicsit frissítenek a formulán, és ennek jegyében néha ügyességi elemekkel tűzdelt feladatokban is helyt kell állnunk, illetve ezzel párhuzamosan mini játékokkal is szórakoztatnak bennünket. A sorozat régi rajongóinak nem biztos, hogy hiányoztak ezek a megoldások, ám akik még csak most ismerkednek Holmes digitális kalandjaival, talán kevésbé fognak megrökönyödni. A vérfrissítés során detektívünk figuráját is átfazonírozták. A karakter fizimiskáját korábban az angol színészről, Jeremy Brettről mintázták, aki 1984 és 1994 között a nálunk is sugárzott Granada tévésorozat produkciójában keltette életre Sherlock Holmest. A markáns arcvonású, brit úriember helyett a The Devil’s Daughter-ben Holmes egy fiatalabb kiadását kapjuk, aki gesztusaiban és frázisaiban is sokkal modernebb – mintha Robert Downey Jr. utolsó mozifilmes inkarnációja ihlette volna.
Bár a játéksorozat korábbi epizódját, a Sherlock Holmes: Crimes & Punishmentset mind a kritika, mind a közönség kedvezőbben fogadta, a The Devil’s Daughter mégis azt bizonyítja, hogy a fejlődéssel járó változás nem mindig ördögtől való.
(Sherlock Holmes: The Devil’s Daughter. Platformok: PC, Play-Station 4, Xbox One)
(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2019. január 19-i számában.)
Mindenekelőtt hogy az egyik legtöbbet és legtöbbfélét olvasó irodalomkritikusunkat tisztelhetjük személyében, aki szinte már előre ismeri azt, mit írótársai még csak most írnak; illetve, másodszor: aki úgy ír kritikát, tanulmányt, esszét – s ez is csak kevesekről mondható el –, hogy abban rögtön egy egyéni nézetű, tűhegypontos mondatokkal megrajzolt nemzetkarakterológia s eszmetörténet esélyét is benne sejthetjük, azaz az általa górcső alá vett művekben azt (is) nézi, hogy azokból milyen nemzetkarakterológiai vonások hámozhatók ki…
Csak nekem tűnik fel, hogy hosszabb ideje egyik híres és kedvelt színészünk betegségével aprólékosan és szenzációhajhász módon foglalkozik szinte a teljes magyarországi sajtó? Persze tisztelet a kivételnek. Hogy mi ezzel a bajom? Válaszolok erre a kérdésre is, de előbb lássuk a sajtószemlét!
Szenteleky Kornélt már diákkorában is érdekelte a műfordítás, ám fordítói tevékenysége csak 1922-ben kezdődött el, két Baudelaire-prózavers magyarra való átültetésével (az akkoriban a magyar irodalmat is átható Baudelairekultusz hatására). Ezek a versfordítások a Bácsmegyei Napló hasábjain jelentek meg.
Szenteleky Kornél irodalmi, irodalomszervezői és folyóirat-szerkesztői munkássága mára ugyan kibomlott a halálát követő kilenc évtizedes homályból, írói tevékenységének, gondolkodói magatartásának morális értékei azonban mind ez idáig nem lelték meg helyüket a délvidéki magyarság önmagáról kialakított társadalmi-politikai összképében. A közösségéről mondott ítéletei túl súlyosnak és túlontúl pontosnak bizonyultak ahhoz, hogy elfogadottakká váljanak, hogy alapját képezzék a máig késlekedő társadalmi katarzisnak.
„A világmindenség inkább olyan ciklusokból áll, amelyek újból és újból visszatérnek önmagukba” – meséli Pottyondy Ákos, a Pannonhalmi Főapátság gyógynövénykertjének egykori vezetője. A sárkányfűárusként is ismert Pottyondy Ákost viszont nem a gyógynövényvilág titkairól kérdeztem, hanem a közelgő, legszebb téli ünnepünket megelőző időszakról, az adventről. „Az ünnepeknek vannak jelképeik” – mondja Pottyondy Ákos, aki az advent egyik legfontosabb jelképe, az adventi koszorú szimbolikus jelentéseiről beszélt.
A régi és ritka könyvek gyűjteménye mellett, melyről előző írásomban volt szó, a szabadkai Ferencesek templomának könyvtára gazdag helytörténeti gyűjteményt, időszaki kiadványokat, kisnyomtatványokat, valamint felbecsülhetetlen levéltári anyagot is őriz. A Szabadkai Ferences Rendház különleges értékes könyvgyűjteményéről legutóbb 2000. október 23-án készült kiállítás a Szabadkai Városi Könyvtár és a Szabadkai Városi Múzeum munkatársainak együttműködésével.
Épp itt volt az ideje, hogy Petőfi mellett a másik kétszáz évesünk előtt is tisztelegjünk a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Annál is inkább, mert Madách Tragédiája az esztétikai értékei mellett látnoki mű. Éppen száz esztendeje, 1923-ban írja Babits Mihály a Tragédia előszavában azt, amit a kiállításban is idézünk: „Olvasd újra művét, s úgy fog hatni reád, mint valami véres aktualitás, korod és életed legégetőbb problémáival találkozol.”
Kutatói pályája második és harmadik szakaszának középpontjában azonban nyelvművelői tevékenysége állt. A szlovákiai magyar nyelvművelés feladatait a magyarországi hagyományos nyelvművelő gyakorlathoz igazodva több cikkben és vitacikkben is megfogalmazza: A magyar nyelv szlovákiai változatai, A nemzeti nyelvművelés „liberalizmusának” és a kisebbségi nyelvművelés „radikalizmusának” okai, gondjai, Nyelvművelésünk múltja, jelene, jövője, A szlovákiai magyarság gondjai az ezredfordulón.
A 2012-ben tragikus hirtelenséggel elhunyt Danyi Magdolna a ritkán megszólaló, szűkszavú költők közé tartozott, ám a mintegy négy évtized alatt született opusa így is egy bonyolult, sokszínű és sokmélységű költői pályaív megrajzolását teszi lehetővé, amelynek minden állomása figyelmet érdemel.
A három ősfolyadék a hideg, a meleg és a közép. A három alapfolyadék: a víz, a tej és a vér. A többi folyadék a természet és az ember közös munkájának eredménye. Ilyen az olaj, a tea, a kávé, a sör, a bor, és természetesen a pálinka. Hamvas szerint a modern kor szcientifista, másként elidegenedett vagy túlcivilizált embere nem húst, krumplit, szilvát, körtét, almát, mézes-vajas kenyeret eszik, hanem kalóriát, vitamint, szénhidrátot és fehérjét, nem bort iszik, hanem alkoholt… Hamvas nem ismerte a tiszta, egészséges gyümölcsből készült pálinkát. Ha ismerte volna, a bor mellé teszi. Aki valódi pálinkát iszik, az