Ágoston Szász Katalin: Bocsokról és verebekről

2020. szeptember 28., 11:38

Gyerekkorom egyik legkedvesebb sorai ezek: „Bement Benci, s még a szó is / ráforrott a torkára, / olyan csuda medvelány volt / Bársonyfülű Borbála! / Szája széles, talpa tányér, / szemével se kancsalít… / Benci egyet nyelt, és így szólt: / – Megkérem a mancsait!” – szerettem és nagyon szórakoztatott, mert a gyerekek fogékonyak a szépség, kedvesség és humor aranymetszésére. Veress Zoltán verses meséi kifinomult arányérzékkel vegyítik ezen esztétikai minőségeket, karakterei kedvesek, csintalanok, néha morcosak és gonoszkodók, néha egyszerűen csak rossz napjuk van, de talán éppen ezért mind-mind nagyon szerethetőek: olyanok, mint mi vagyunk.

Nagyon meglepődtem, amikor rájöttem, hogy Magyarországon kevésbé ismertek a szerző művei, inkább csak szülőföldjén, Erdélyben olvassák őket anyukák, óvó- és tanítónénik a gyerekeknek. Pedig érdemes megismerni ezt az életművet.

Szép és fájdalmas életút az övé. Veress Zoltán 1936-ban született Kolozsváron, már húszévesen kiadta első gyerekverskötetét, melyet attól kezdve majdnem évente követtek az újak. Műveit a kolozsvári Napsugár című gyereklap közölte, majd az 1970-es években a Korunk folyóirat tudományos szerkesztőjeként dolgozott. Kommunistaellenes mozgolódásért és röplapterjesztésért üldözték, ezért több művét is Ónodi Sándor néven volt kénytelen publikálni. 1986-ban végül Svédországba emigrált, ahol a stockholmi Erdélyi Könyv Egylet és a Peregrinus Klub szervezőjeként tevékenykedett. Munkásságáért 2012-ben a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki. 2013-ban, Stockholmban hunyt el.

Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia könyvkiadója értékmentő sorozatában, 2019-ben adta ki az író összegyűjtött verses meséit. Az Irgum-Burgum Benedek című kötet öt mesét tartalmaz, köztük a címadó költeményt, valamint a Pinduri, a kis csuri; Tóbiás és Kelemen; Veszedelmes Jeromos és a Rongy Elek, a példakép című történeteket. Mindegyik mese főszereplői megszemélyesített állatkarakterek: az unatkozó, jókedélyű medvebocs, az óvodások jóbarátja, a macskával megküzdő kis veréb, a rivális, majd pajtáskodó kakasok, a gonoszkodó, kerge kos és a törtető, más kárára ravasz kismalac. Emberi tulajdonságaik megejtőek és végtelenül szerethetők, tisztában vannak hibáikkal, és előbb-utóbb ezek kiküszöbölésére törekszenek – könnyfakasztóan intelligens humorral és derűvel.

Az elbeszélések verses kivitelezése tökéletes, a legbravúrosabb rímekkel és szófordulatokkal él – nemcsak jellemben, de irodalmi esztétikára is kifinomult érzékkel neveli kis olvasóit, sőt, a felnőttek számára is kifejezetten élvezetes szövegek ezek. A kötet pompás illusztrációi és kivitelezése Csillag István csíkszeredai grafikusművészt dicsérik.

Veress Zoltán gyerekköltészete méltatlanul ismeretlen a magyar olvasóközönség körében, pedig okosabb, szellemesebb, szebb meséket hiába is keresnénk: „Mondhatom, hogy azóta is / egyfolytában boldogok, / házuk táján víg zsivajjal / hancúroznak a bocsok.”

Veress Zoltán: Irgum-Burgum Benedek. Előretolt Helyőrség Íróakadémia, Budapest, 2019.

(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2019. szeptember 28-i számában.)

Kiss Ottó

Annabé – Varázslat az óvodában

2020. szeptember 20., vasárnap

Mindig nagyon szeretett rajzolni, ezért nemrég azt mondta az apukájának, hogy ha egyszer oviba megy, ceruza lesz a jele.

A beiratkozáskor az apukája titokban megkérdezte Erzsike óvó nénit, hogy lehet-e ceruza a jele a kislányának.

– Hát persze – felelte Erzsike óvó néni.

Annabé nagyon megörült, amikor megtudta, hogy tényleg ceruza lesz a jele, és már az első napon boldogan ment anyával és apával az oviba.

Gyulai Pál

A szél és a nap, Géza urfi

2020. szeptember 14., hétfő

Egykor régen szél urfival
Fogadott az öreg nap:
Egy vándor köpenyét melyik
Lophatná le hamarabb.

Kertész Dávid

Hogyan tettem lóvá a sárkányokat

2020. szeptember 08., kedd

Amikor megérkeztem a törpék fővárosába, Hegyzugba, hatalmas riadalom és felfordulás fogadott. A magamfajta garabonciásnak az ilyesmi éppen kapóra jön, hiszen ott, ahol nyugalom van, nincs mit megoldani, így nem kapni varázstudónak való munkát sem. De ahol galiba akad, ott egy-két aranytallér is kijut az ember tarsolyába.

Iskolakezdő játékok és találós kérdések

2020. szeptember 01., kedd

Ismerkedő, csapatépítő játékokat, valamint népi találós kérdéseket ajánlunk óvoda- és iskolakezdésre.

Sohonyai Edit

Ármin naplója

2020. augusztus 28., péntek

Milyen az a fiú, akinek mobiltelefonja van? Annak kemény az élete, mert sokat telefonál, és ezért fizetnie kell. És korán is kell kelnie, az ébresztő funkció miatt. Ha háromszor elrontod a kódot, akkor pápá mobiltelefon. Letilt a SIM-kártya. Mobiltelefon nélkül olyan voltam, aki nem kelt korán, és nem izgult ilyen dolgok miatt. Az a jobb, ha a könnyebb életet választjuk, és nincs mobiltelefonunk.

Dávid Ádám

Gyerekversek

2020. augusztus 26., szerda

Úgy vártuk, hogy megszülessél,
alig győztük kivárni.
Azóta nősz, mint a gomba,
te féléves királyfi.

Rónai-Balázs Zoltán

Gyerekversek

2020. augusztus 25., kedd

Álommanók, álommanók,
bájos táncot ropók,
bűvös táncot ropók:

pont egy tucat, pont egy tucat.
Hozzák az álmodat,
járják az álmodat.

Lovranits Júlia Villő

Alíz a nyári táborban

2020. augusztus 17., hétfő

Alíz még soha nem volt korábban nyári táborban, így kicsit megszeppent az ötlettől: sok idegen gyerek és egy egészen új hely, ahol még soha nem járt! És még a nagymama sem mehet vele. De erősebb volt a kíváncsisága, mint a félelme, úgyhogy hipp-hopp, máris jelentkezett a táborba, és hamarosan ott találta magát hátán hátizsákkal, fején kissapkával egy nyüzsgő gyereksereg közepén.

Ágoston Szász Katalin

Mindig szebben adj tovább egy mesét, mint ahogyan hallottad!

2020. augusztus 08., szombat

A meséskönyv legnagyobb zsenialitása mégis a tökéletesen működő elbeszélői hangban rejlik: Zalka Csenge Virág megtalálta azt a közvetlen, élőbeszédszerű és egyszerre igényesen irodalmi nyelvezetet, ami úgy szól a ma gyerekéhez, felnőttéhez egyaránt, hogy nem próbál modern lenni, nem próbál aktuális lenni, nem akarja mindenáron megkedveltetni magát, mégis tökéletesen érthető, befogadható, sokszínű és szórakoztató, és továbbörökíti a magyar népmese gazdag szóbeli hagyományát.

Ágoston Szász Katalin

Kalandozások a Mátyás-templomban

2020. augusztus 01., szombat

A képregény kerettörténete szerint a kamasz Berci osztálykiránduláson vesz részt a Mátyás-templomban, de nem kifejezetten élvezi. Unalmában a templom által kifejlesztett telefonos alkalmazást kezdi böngészni, és azon keresztül váratlanul feltöri a titkos kódot, melynek hatására megáll az idő és életre kelnek a templom szobrai: Tabula és Rasa, a múltébresztők az időlift segítségével elkalauzolják Bercit a régmúltba és bemutatják neki a templom történetét.

Ágoston Szász Katalin művei

Legfrissebb hírek

2020. október 21., 12:39

Helyőrség
Beszélgetés Berta Ádám íróval

2020. október 21., 12:37

Helyőrség
Interjú Biró Krisztián költővel és Lapis József szerkesztővel

2020. október 21., 07:11

Ferencz Imre
Ragály

2020. október 21., 06:58

Géczi János
Képzeljük el

2020. október 21., 06:53

Bálint Tamás
Szétszerelhető próbababák – beszélgetés László Hajnalka képzőművésszel, tervezőgrafikussal