Figyelemre méltó könyvet adott közre a csíkszeredai Gutenberg Kiadó Ragyog a mindenség címmel: olyan erdélyi gyermekvers-antológiát, amelyben huszonnégy kortárs költő csaknem kétszáz verséhez tizennégy Erdélyben alkotó képzőművész készített illusztrációkat, a Kaláka együttes pedig megzenésített e gazdag gyűjteményből huszonnégy verset, s a CD-re került hanganyag is része a kiadványnak. Versek, zenék és rajzok közös találkahelye ez a könyv, amelyben nemcsak a „szavak és a színek ragyognak”, hanem az „egész mindenség” – azaz a benne körvonalazódó kisvilág, amely a hétköznapi élet, a gyermeki képzelet és az álomvilág egyvelege, s annyira változatos, hogy az olvasó a bőség zavarával küzd, miközben lapozgatja.
A kétszáznegyven oldalnyi versgyűjtemény köré látványos hátteret teremtettek a képzőművészek – minden lap gazdagon illusztrált, a rajzok nemcsak ábrázolják a verseket, hanem megjelenítik, esetenként „továbbgondolják” őket. A kötet szerkesztője fejezetekre bontotta a versanyagot, s minden „füzért” más-más képzőművész „öltöztetett fel”, így a tematikus egységekhez saját képi világ jöhetett létre, amely bár igazodik a kiadvány klasszikus gyerekrajzokat idéző alapkoncepciójához, mégis teret enged az illusztrátorok egyéni stílusának. Ily módon az olvasó nemcsak gyerekversgyűjteményt kap kézhez, hanem kortárs képzőművészek-illusztrátorok „portfólióját” is, a szerzői életrajzokból pedig körvonalazódik az alkotók munkássága.
A kötetnyitó, Szóvarázs című fejezethez Mezey Ildikó készítette az illusztrációkat. A rőt és narancsos árnyalatú rajzok visszatükrözik az itt olvasható kiszámolók, mondókák, nyelvpörgetők játékosságát. Tolna Éva „Le-fel lépcső, / ki-be ajtó, / csikicsuki / ablakok” kezdetű tréfás verse képviseli legemlékezetesebben e ciklust a hanghordozón, könnyed dallama dúdolásra késztet.
A Kérdezgetők fejezetben a kíváncsi gyerekek kérdései nyomán keletkezett költemények kaptak helyet, kiemelkedik közülük Cseh Katalin Esti kérdések című alkotása, amely a népmesék motívumvilágát idézi meg. Illenek hozzá Molnár Krisztina rajzai, amelyekben az óceánok kékjét az ég türkize tükrözi vissza.
A Kinek talál a neve? fejezetben névcsúfolók, névábécék találhatók, fő szervező erejük a nyelvi lelemény. Itt olvasható Szántai János Egy név története című, formabontó verse, amelynek hőse Lenny, a kék elefánt, aki szürreális teremtmény létére nem átall a létről elmélkedni, a „lenni, nem lenni?” örök dilemmán morfondírozva. Kürti Andrea lebegő figurái egészen a holdig röptetik e költeményeket.
A Családi fészek füzérben külön alkotásokat kapnak a családtagok: a kistesó, anya, apa, nagymama és nagyapa is. Ez utóbbi Lászlófi Aladár versében a legszeretetteljesebb nagyapófigura, aki karosszékében olvasgat, „a nap süti fehér haját”, ő pedig „zizegő, nagy újság-lapról / megtudja a világ baját”. Jánky Béla felnőttes, svéd típusú versében viszont egy családon belüli perpatvar szomorítja el a veszekedést meghalló gyereket, aki az elhatalmasodó „árvaságérzetet” meghökkentő módon próbálja levezetni. Elgondolkodtató, egyben megrázó költemény. Jánosi Andrea rajzainak hideg árnyalatai fokozzák a sorok közt megbúvó melankóliát.
A Játékok fejezet csupa élénk szín, mosoly és vidámság. A mókás versek csoportját Tosa Szilágyi Katalin kétfogú, nyakkendős csigarajza nyitja meg, nyomában királyok és királylányok, óvodai iskolások, csodakutat csodálók, hullámvasúton sikongók, csúszkálók és hintázók sorjáznak, Jancsik Pál Játékok című versében pedig feltűnik minden állatok legvagányabbika: „Készítettem repülőt, / szelek szárnyán feszülőt. / Kormos kandúr vezeti, / farkát a szél lengeti.”
Az Autónk lábnyomai című fejezet a közlekedésé. Autóba, villamosra, kompra, repülőre, hajóra, kerékpárra pattanhatunk vershőseink kíséretében, körözhetünk kígyózó körforgalomban, Balázs Imre Józsefnek köszönhetően pedig elzakatolhatunk a Csigabiga-expresszen: „Zúg és zakatol a csigabiga-expressz, / lemegy a sorompó, csudajó hecc lesz – / áll és szalutál huszonöt bakter, / szaladok utána, de te se maradj el!” Keszeg Ágnes mozgalmas rajzain útjelzőtáblák segítenek a versek közötti eligazodásban.
Orosz Annabella álmodta és rajzolta meg a Kívánságok fejezet verseinek hátterét. Hemzsegnek az ábrák nyelvén megfogalmazott óhaj-sóhajok, leginkább a pályaválasztáshoz kapcsolódóan. László Noémi Apa Kolumbusz Kristóf című versének gyerekhőse nem szokványos kívánságokat sorol fel, szerinte a legfontosabb, hogy jusson ideje „sétára, csendre, olvasásra, / és ne kelljen sehogyan viselkedni”. Demény Péter A szakács dala című versének alanya pedig roppant lelkes: „Hidd el, szakácsnak kell lenni! / Akkor nem dönt búba semmi, / elvarázsolnak az ízek – / nézz meg engem! Fakanállal / s habverővel vízisízek” – vallja vidáman.
Az Elvisz az iskolatáska versei az iskolás évekről, az iskolai kalandokról, kihívásokról szólnak. Bajkó Attila remek humorral alkotta meg az ide illő rajzokat, Szántai János Tintapacák című verséhez például az arctalan, csúzlival járó-kelő, „bűvöl-bájoló”, csupa tinta Tintapacákot.
A Milyen állat kell nekünk? a kötet legvidámabb, legmozgalmasabb fejezete, Csillag István rajzainak köszönhetően pedig a legmosolyogtatóbb és legtarkább is. Karácsonyi Zsolt furcsa állata kezdi a versek sorát, amelyhez egy pénzszűkében lévő vombat, „dinnyeg-dunnyogó” szúnyog, pepita hangya, foltozott zsiráf és rappelő medve is csatlakozik.
A Csodakert Bak Sára illusztrációival virágzott ki. Megterem benne minden, mi szem-szájnak ingere: alma, ribiszke, szamóca, feslő virágok. Jancsik Pál Dinnye című pársorosa a mellékelt hanghordozó legvidámabb dala lett, Farkas Árpád Virágzápor című verse pedig a CD leglíraibb versfeldolgozása.
Az Elhajlik az ég az ágtól Szabó Zelmira rajzai nyomán színpompás és légies köntöst kapott. A versek szárnyán holderdőből levélesőn át jutunk el egy kerek erdőbe, koboldlesre, becsapott évszakok zenélnek mellé szélhegedűvel, miközben a zsibongó hegyen „kiborul egy / halom öröm”.
Bartis Elemér karakteres rajzai passzolnak az Elidőz az ünnep című fejezethez, amelyben farsangtól karácsonyig elevenednek meg jeles napjaink. E versek legbravúrosabbika Kovács András Ferenc Farsangi bolondságok című költeménye, amely szerzőjének humorát, ízes beszédét és rímfaragó jártasságát egyaránt tükrözi.
Az Esti harmónia már az elcsendesedés szakasza. Tomos Tünde megnyugtató, barátságos képi világot teremtett az itt helyet kapó altatókhoz, ringatókhoz. Bohókás házainak tornyai Álomország kapujáig érnek. Visky András Esti dal című versében pedig úgy világolnak tengeréjben a csillagok, mint víg sziporkák, fénylő verssorok.
A Mese, mese, mátka fejezet versei már a mesék birodalmából szólnak. Nyomába eredhetünk itt egy magabiztos farkasnak, aki félénkebb lesz, mint egy veréb; kereshetjük az elveszett meleget; Kányádi Sándor krumplis meséje nyomán pedig burgonyát, pityókát és krumplit is „pecsenyézhet” bárki, akinek van hozzá étvágya. Léstyán Csaba muris rajzai, ha étvágyat nem is, jókedvet biztosan kerekítenek hozzá.
A tizennégy fejezeten át tartó irodalmi és képzőművészeti kalandozás koronája a mellékelt hanghordozó, amelyen a Kaláka együttes által megzenésített, fülbemászó dalokká kibontott versek dúdolásra fogják, táncra perdítik az ebben a világban járót. Így fonódik össze vers, zene és rajz, kiteljesedik az olvasói-befogadói élmény, és megerősödik a bizonyosság, hogy a Ragyog a mindenség az utóbbi évek egyik legmutatósabb, legsokrétűbb magyar nyelvű versgyűjteménye.
Ragyog a mindenség – Erdélyi gyermekvers-antológia. Válogatta: Makkai Kinga; Szerkesztette: Burus János Botond. Gutenberg Kiadó, 2021, ötödik kiadás
(Megjelent a vajdasági Előretolt Helyőrség 2023. májusi számában)
Eddig ismeretlen felvidéki szerző könyve – ezzel az ajánlással kaptam kézhez Szigety Péter Birinéninek szeretettel című művét. Izgatott voltam, ugyanis fogalmam sem volt, mire számíthatok, s az első gyors átlapozás után kíváncsiságom még inkább fokozódott. Az viszont már akkor biztosnak tűnt, hogy különös könyv akadt a kezem ügyébe.
„Hogyan lesz erőnk a jövő kihívásaival szembenézni? Minden eszköz megadatott: kell hozzá költészet, történet, szeretet. Utána jöhet a tudomány” – olvashatjuk Bonczidai Éva sorait a Magyar Kultúra magazin novemberi, erő tematikájú lapszámának beköszöntőjében. Az erős ember ismérvei, a különféle erőforrásaink, valamint az emberi erő jóra való felhasználásának módozatai mellett az Erő lapszám legfontosabb kérdései tehát e három – hatványozottan hátrányos helyzetű – kulcsfogalom köré épülnek.
Az Animus Kiadó 2007 óta adja ki a skandináv krimik sorozatot, amelynek népszerűsége mind a mai napig töretlen. A sorozatban elsőként az izlandi Arnaldur Indriðason Kihantolt bűnök című regénye jelent meg, s az az óta eltelt tizenhat évben százhatvannál is több címszóval ajándékozták meg a műfaj rajongóit. A legtöbb szerző svéd, norvég és izlandi nemzetiségű, de akad közöttük néhány dán és finn is.
Bela Durancinak, „Szabadka első okleveles művészettörténészének” (Bács, 1931 – Szabadka, 2021) neve egyformán ismert mind a szerb, mind a magyar művészeti körökben, hiszen mind a két nyelven számos könyve, művészekről írt monográfiája, kiállításmegnyitója, katalógusa és folyóiratokban közölt szakcikke jelent meg, s az általa rendezett kiállítások száma is impozáns.
Minden egyes, a helyi regionális történelem egy-egy darabját kiszínezni kívánó kiadvány megjelenése valóban fontos és kívánatos, kiváltképp napjainkban. Éppen ezért nem csupán a felvidéki magyar cserkészmozgalom, hanem a Rimaszombat története iránt érdeklődő számára is érdekes és inspiráló lehet a Lilium Aurum kiadó gondozásában megjelent, A cserkészliliom peremvidéki szirmai című kötet, amelyben a szerző, Gaál Lajos, a 110 éves rimaszombati cserkészet krónikáját tárja elénk.
A huszonöt éves Petőfi Sándor Föltámadott a tenger című versét 1848. március 30-án, a Pesten újra elkezdődött forrongások hatására írta meg, az egész nemzeti közösség szószólójaként. Földrengésszerű változást írt bele egyetlen képbe, egy új világrend eljövetelét hirdetve. Tömegeket mozgatott meg szuggesztív költői erejével, költészetének máig tartó ereje magyarságtudatunk része, nemzeti önazonosságunk, sőt önmeghatározásunk részévé is vált.
Mikor vagyunk arccal a falnak? Mondjuk, ha büntetésből sarokba állítanak. Vagy nekiesünk. Esetleg valaki arccal a falnak lök. Mindenesetre egy olyan élethelyzetet feltételez, amelyet alapesetben nem szabad akaratunkból, örömmel választunk. Szerintem csak úgy senki sem állt még oda egy falhoz. Ha közvetlenül előttünk van, akkor nem látjuk, mi zajlik körülöttünk.
Margaret Atwood 2022-ben megjelent Égető kérdések című esszékötete meglehetősen felborzolta a kedélyeket. Súlyos kérdéseket tesz fel (mi számít igaznak?; összefér-e a politika és művészet?; illetve érdekli a geopolitika, a faji fennmaradás, a történetek létjogosultsága is), amelyekre maró őszinteséggel felel, kellő humorral fűszerezve. A hangsúlyok öt fejezeten keresztül váltakozva jelennek meg.
Tóth László (1949) Rossz napok című keményfedeles gyűjteményes kötetének alcíme Új versek és rátalálások 2018– 2023. Öt év hosszú idő, de egy korábbi interjúban éppen a szerző jelenti ki, hogy „ritkán és keveset írt eddig”. Az Új versek része az alcímnek nyilván a megjelölt időszakban születettekre utal – bár sok esetben utalás nélkül is rájönne a nyájas olvasóközönség, hiszen némely alkotás aktuális, az elmúlt évekre kifejezetten jellemző közéleti és egzisztenciális problémákat boncolgat.
A regény szerkezete nagymértékben hasonlít a lapunk júliusi számában ismertetett Végzetes ígéret című Angela Marsons-krimire, amely ráadásul ugyanúgy 2018-ban jelent meg először, mint Carmen Mola regénye. Mindkét műben egy nő a nyomozóegység rátermett parancsnoka, mindkettőjük csapata egy új taggal gyarapodik, akit a többiek nehezen fogadnak be, mindkét regényben különös részletek derülnek ki a nyomozók magánéletéből.