Czegő Zoltán: Lehet-e még számunkra hely?

2021. február 09., 08:16

Beke Mihály András riasztó című esszékötete olyan hangulatot teremt, mintha fertőzött területre léptünk volna. Itt vagyunk Európában, ám már az első oldalon megállapítja: „mi tagadás, mi nem igazán szeretjük Európát. Úgy érezzük, mintha valahonnét idevetették volna ezt a földrészt Isten számába, elhagyottságra, hogy – hogy kifosztható legyen.”

Rögvest belém cikázik Tamási Áron Rendes feltámadás című novellája, amelyben a halott székely és fi a úgy dönt, visszafordul a sírjába, mert ide feltámadni nem érdemes. Pedig valójában nem a Vén Európára, hanem az ifjonc Unióra neheztelünk.

Az olvasó bízik a szövegben, különösen az EU, Európa, Eufória fogalomcsalád megképzelése után. A félelem, a fóbia, Eu-fória szócsalád több derűt, mint nyugodalmat hint szanaszét. Ám egy percig sem érzem, hogy romok közé, ezer vagonnyi euró fölötti ítélkezésre, elásott és földarabolt országok érték- és értelmi ítéletére invitálna.

Beke Mihály András semmiből nem hagyja ki azt az Európát, mely egy-két nemzetközi szolgaszervezet(e) viselt dolgait figyelvén, jogában állónak tekinti véleményt, ítéletet mondani. Beke egyenest Szent Ágostonhoz megy a kérdéssel, mi az, hogy Európa. „Ha nem kérdik meg, tudom, de ha kérdik, fogalmam sincs.”

Nem kéjjel, hanem készséggel, pontosan elemzi az európai politikai állapotokat, szólaltat meg tudósokat – nem is csoda, hogy annyi az ütköző a pénzéhes békében, illetve az ütközetek mindennapjaiban. A magam recsegő székéből nézve a nagyszerű könyvet, el egészen Madách Az ember tragédiája nagyméretű vizsgálatáig, kiváló elemzések házának tartom. Éhező nemzetek, hataloméhes pénzoligarchák tülekednek, szerepelnek benne, kulturális omlatag világok dőlnek parancsszóra.

Saját bőrünkön kezdjük tapasztalni azt a rémálmot, amelyről eddig csak a történelemkönyvekben olvastunk: egy civilizáció hanyatlását, bukását – állapítja meg Beke. És pár sorral odébb: ezt az új középkort részben magunk, európaiak készítettük elő. És ekkor vág mellbe a következő fejezet címe: Mikor lesz szobra Ceaușescunak? Mintegy hatvan oldalnyi tanulmány, de nem tanulmányokból összeollózott ám, hanem személyes tapasztalat a magyargyűlölet tenyészkertjeiből. És egyként szól a kommunista vészharang magyarnak, szásznak, románnak… Nem a könnyű oldalán közelíti meg a kérdést a szerző, hiszen benne élt, alkotott, menekült védekezvén, és harcolt, ahogy győzte erővel a vállalt feladatot. Ebben a könyvében elmegy a kések előtti utolsó lépésig. A kötetben tucatjával szerepelnek a kommunista Románia vezéregyéniségei, némelyek annyi osztállyal, amennyi van a vonatnak is, írók és lefizetettek.

Mindenképpen és bármilyen közegben, közelségben meglep Madách Imre Az ember tragédiája című drámájának Beke általi elemzése. Szakemberek számára is élmény, egyetemen, irodalmi szemináriumon is figyelmet érdemel.

A kötet utolsó része A megalkuvás esztétikája cím alatt a szerző naplójába is betekintést nyújt, egy mélyebb lélegzetre ad lehetőséget a súlyos tanulmányok után.

 

Beke Mihály András: „Nincsen számodra hely”. Válogatott esszék. Szerkesztette és az utószót írta Jánosi Zoltán. Rádiusz Könyvek, Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2020

(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2021. januári számában)