A Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. ősszel újabb képzési évfolyamot és szemesztert indít. A kiemelt lehetőségekkel bíró gyakorlati képzésre a következő tíz kategóriában és szakirányokra lehet jelentkezni:
Alapozó újságírás programunkra olyan jelentkezőket várunk, akik újságíróként képzelik el magukat a jövőben, de még nincs tapasztalatuk a szakmában.
AVID vágó programunkra egyaránt fogadjuk pályakezdők és vágási tapasztalattal rendelkező fiatalok jelentkezését is.
Magazin-újságírás szakirányunkon a magazintervezéstől az anyagok elkészítésén és a marketingismereteken át a szakma teljes spektrumával foglalkozunk.
Ismeretterjesztő szakújságírás szakirányunkra olyan tehetséges fiatalok jelentkezését várjuk, akik jártasak valamelyik szakterületen vagy tudományágban, és ismeretterjesztő újságíróként szeretnének dolgozni a jövőben.
Online újságírás szakirányunk olyan fiataloknak nyújt gyakorlati lehetőséget, akik nemcsak böngészni szeretnék a médiatartalmakat, hanem elkészíteni is.
Rádiós újságírás szakirányunk pályázatán egyaránt indulhatnak pályakezdők és rádiós újságírói tapasztalattal rendelkező fiatalok is.
Sportújságírás-programunk pályázatára újságírói tapasztalattal még nem rendelkező jelentkezőket (is) várunk, akik amatőr vagy profi szinten űznek valamilyen sportot, tehát legalább egy sportág szabályait, működését jól ismerik.
Televíziós újságírás szakirányunk pályázatán egyaránt indulhatnak pályakezdők és televíziós újságírói vagy videó-újságírói tapasztalattal rendelkező fiatalok is.
Videó-újságírás szakirányunkra olyan jelentkezőket várunk, akiket egyaránt érdekel a szerkesztés, az operatőri munka, a vágás, és a kamera előtt is otthonosan érzik magukat.
Operatőrprogramunkra olyan fiatalok jelentkezését várjuk, akik televíziós operatőrként képzelik el a jövőjüket.
Jelentkezési határidő: 2022. szeptember 5.
További információ: ntgn.hu
Mint egy segélykiáltás, úgy törnek fel a női lélek legmélyéről Póda Erzsébet melankolikus történetei. Ez a karcsú kötet mérhetetlen súllyal telepszik az olvasóra, a sorok felfejtése közben mellkasunkon érezzük az erőszak és az agresszió nyomását. Ez a fojtogató atmoszféra árad a kötetegészből, emiatt észleljük úgy, hogy ennek a könyvnek mélyfekete az alapszíne.
Hogyan érkezik? A sokszor föltett kérdésre van egy átírt tréfából merített válaszom. Egy-két órával éjfél után zörgetnek Károly bátyánk ablakán. Az öreg még mély álmát fogyasztja, de nagy nehezen megébred, föltápászkodik, kinéz, kiszól, ki az, kérdi. Én vagyok, Károly bá’. Van-e bíbor tintája? Az öreg elkanyarítja a szót, kihajít valami kézre állót az ablakon, majd visszafekszik.
Eddig ismeretlen felvidéki szerző könyve – ezzel az ajánlással kaptam kézhez Szigety Péter Birinéninek szeretettel című művét. Izgatott voltam, ugyanis fogalmam sem volt, mire számíthatok, s az első gyors átlapozás után kíváncsiságom még inkább fokozódott. Az viszont már akkor biztosnak tűnt, hogy különös könyv akadt a kezem ügyébe.
„Hogyan lesz erőnk a jövő kihívásaival szembenézni? Minden eszköz megadatott: kell hozzá költészet, történet, szeretet. Utána jöhet a tudomány” – olvashatjuk Bonczidai Éva sorait a Magyar Kultúra magazin novemberi, erő tematikájú lapszámának beköszöntőjében. Az erős ember ismérvei, a különféle erőforrásaink, valamint az emberi erő jóra való felhasználásának módozatai mellett az Erő lapszám legfontosabb kérdései tehát e három – hatványozottan hátrányos helyzetű – kulcsfogalom köré épülnek.
Az Animus Kiadó 2007 óta adja ki a skandináv krimik sorozatot, amelynek népszerűsége mind a mai napig töretlen. A sorozatban elsőként az izlandi Arnaldur Indriðason Kihantolt bűnök című regénye jelent meg, s az az óta eltelt tizenhat évben százhatvannál is több címszóval ajándékozták meg a műfaj rajongóit. A legtöbb szerző svéd, norvég és izlandi nemzetiségű, de akad közöttük néhány dán és finn is.
Bela Durancinak, „Szabadka első okleveles művészettörténészének” (Bács, 1931 – Szabadka, 2021) neve egyformán ismert mind a szerb, mind a magyar művészeti körökben, hiszen mind a két nyelven számos könyve, művészekről írt monográfiája, kiállításmegnyitója, katalógusa és folyóiratokban közölt szakcikke jelent meg, s az általa rendezett kiállítások száma is impozáns.
Minden egyes, a helyi regionális történelem egy-egy darabját kiszínezni kívánó kiadvány megjelenése valóban fontos és kívánatos, kiváltképp napjainkban. Éppen ezért nem csupán a felvidéki magyar cserkészmozgalom, hanem a Rimaszombat története iránt érdeklődő számára is érdekes és inspiráló lehet a Lilium Aurum kiadó gondozásában megjelent, A cserkészliliom peremvidéki szirmai című kötet, amelyben a szerző, Gaál Lajos, a 110 éves rimaszombati cserkészet krónikáját tárja elénk.
A huszonöt éves Petőfi Sándor Föltámadott a tenger című versét 1848. március 30-án, a Pesten újra elkezdődött forrongások hatására írta meg, az egész nemzeti közösség szószólójaként. Földrengésszerű változást írt bele egyetlen képbe, egy új világrend eljövetelét hirdetve. Tömegeket mozgatott meg szuggesztív költői erejével, költészetének máig tartó ereje magyarságtudatunk része, nemzeti önazonosságunk, sőt önmeghatározásunk részévé is vált.
Mikor vagyunk arccal a falnak? Mondjuk, ha büntetésből sarokba állítanak. Vagy nekiesünk. Esetleg valaki arccal a falnak lök. Mindenesetre egy olyan élethelyzetet feltételez, amelyet alapesetben nem szabad akaratunkból, örömmel választunk. Szerintem csak úgy senki sem állt még oda egy falhoz. Ha közvetlenül előttünk van, akkor nem látjuk, mi zajlik körülöttünk.
Margaret Atwood 2022-ben megjelent Égető kérdések című esszékötete meglehetősen felborzolta a kedélyeket. Súlyos kérdéseket tesz fel (mi számít igaznak?; összefér-e a politika és művészet?; illetve érdekli a geopolitika, a faji fennmaradás, a történetek létjogosultsága is), amelyekre maró őszinteséggel felel, kellő humorral fűszerezve. A hangsúlyok öt fejezeten keresztül váltakozva jelennek meg.