Ilyés Krisztinka: Ahogy elfogy a világ, avagy Muszka Sándor Idegen állat című verseskötete

2022. április 11., 07:31

Muszka Sándor a Szégyen című kötetével megelőlegezett egy olyan verspoétikát, amely a maga nemes egyszerűségével az ember materiális voltát hivatott feltárni. Az efféle létről való megszólalás még bekeretezhetőnek tűnik, hiszen a történetek, bár nem függetlenek a külvilágtól, lényegük a bezárt térben válik értelmezhetővé, és csakis ilyen életkörülmények között tudjuk igazán szégyenérzetként elfogadni a kétségbeesett fájdalmat, melyet a versek létrehoznak. Egy olyan gyűjtőhelyet tár elénk, melyben az emberek tragédiái halmozódnak egyazon kupacba, s a szociális otthonban dolgozó költő figyelőként és hallgatóként válik tagjává eme Istenhiányos kollekciónak.

A szerző legújabb verseskötete – folytatva e versnyelvet – kilép a zárt terek világából, egy behatárolhatatlan világpozíciót idéz, melyben dimenziókat lazít meg és ezáltal is eggyé válik az élő és élettelen, az emberi és a nem emberi – az élet és halál másképp viszonyul egymáshoz, s ebben a formában szétválaszthatatlanná lesz a szeretet és a fájdalom érzékelése is. Az Idegen állat nem csak emberi sorsokról versel, egyszerre emlékezik vissza a múltra és lát jövőt; egyre jobban érzékeljük, ahogy megfeszülnek a határvonalak, s talán ennek köszönhető az is, hogy a kötet nem bomlik ciklusokra, a szerző nem akarja elválasztani az elválaszthatatlant, hiszen bárhogy is erőlködünk, úgyis minden körbeér:

„Itt vagyunk hát, hol minden kezdődött,
most hull a nap a fekete völgybe.”
(Jelen)

Muszka Sándor nem egy szörnyűként érzékelt valóságot kíván bemutatni, sokkal inkább egy olyan végességet, amelyben a lét keresésének útja folyton kudarcba fullad, mivel nemegyszer arra figyelmeztet

„porfelhők mögé bújtak a fények,
hátrál zihálva, elfogy a világ.”
(Közel);

vagyis maga a folyamat válik a sikertelensége okán egy soha véget nem érő erőlködéssé, és ennek eredményeképpen – az ember és a világ közt kialakuló kapcsolat bemutatásán keresztül is – egy bonyolult működési rendszerre reflektál a kötet valamennyi verse.
Az Idegen állatban már egy határokat romboló gyűjteménysokaságot figyelhetünk meg, melyben nemcsak emberi történetek kerülnek reflektorfénybe, hanem a világészlelés sokkal távlatibb tapasztalatai: szenvedő állatok megszólalásain túl a természet magja, a hegy, a folyó, a hold és a nap is elengedhetetlen szimbólummá válik az emberi létezés és továbbélés szempontjából. A kötet elején több versben is megjelenített kommunista rendszer talán azért sem maradhatott ki e leltárból, mert annak következményei minden további kérdéskörrel összefüggést mutatnak. A világ megbotlott; de tulajdonképpen az ember botlott meg, ezért a világ is kínlódik.
Muszka Sándor letisztult, díszítőelem-mentes nyelvezete nem elítél, csupán feltár, nem könyörög, hanem figyel, és nem is dühöng, pusztán érzékel és összekapcsol. Mindezt anélkül teszi, hogy a kapcsolatrendszereket felülbírálná, pedig az embertől függetlennek tűnő világ végig kiszolgáltatottá válik a szóban forgó lény keze által:

„A föld mélyéről tör rá a rohadás.
Eljön érte az ember.”
(Tilos a fáknak)

Az aprónyi rezdüléseit a nyelv különféle formáival sem lehet visszaadni, azonban e kötet mégis kínlódás nélkül teljesíti ezt az útvonalat; a költő érintkezéseket sorol egymás alá, higgadtsága az elfogadásban erősödik meg, mert mégiscsak:

„Most tanul győzni
rajtunk az idő”
(Most).

Kincses Krisztina

Az erő témakörével jelentkezik a Magyar Kultúra magazin legújabb lapszáma

2023. november 14., kedd

„Hogyan lesz erőnk a jövő kihívásaival szembenézni? Minden eszköz megadatott: kell hozzá költészet, történet, szeretet. Utána jöhet a tudomány” – olvashatjuk Bonczidai Éva sorait a Magyar Kultúra magazin novemberi, erő tematikájú lapszámának beköszöntőjében. Az erős ember ismérvei, a különféle erőforrásaink, valamint az emberi erő jóra való felhasználásának módozatai mellett az Erő lapszám legfontosabb kérdései tehát e három – hatványozottan hátrányos helyzetű – kulcsfogalom köré épülnek.

Czini Zoltán

Ravaszsággal legyőzhető

2023. november 07., kedd

Az Animus Kiadó 2007 óta adja ki a skandináv krimik sorozatot, amelynek népszerűsége mind a mai napig töretlen. A sorozatban elsőként az izlandi Arnaldur Indriðason Kihantolt bűnök című regénye jelent meg, s az az óta eltelt tizenhat évben százhatvannál is több címszóval ajándékozták meg a műfaj rajongóit. A legtöbb szerző svéd, norvég és izlandi nemzetiségű, de akad közöttük néhány dán és finn is.

Bordás Győző

Egy életmű másfél ezer adata

2023. november 03., péntek

Bela Durancinak, „Szabadka első okleveles művészettörténészének” (Bács, 1931 – Szabadka, 2021) neve egyformán ismert mind a szerb, mind a magyar művészeti körökben, hiszen mind a két nyelven számos könyve, művészekről írt monográfiája, kiállításmegnyitója, katalógusa és folyóiratokban közölt szakcikke jelent meg, s az általa rendezett kiállítások száma is impozáns.

Nagy Attila

A cserkészliliom peremvidéki szirmai

2023. október 21., szombat

Minden egyes, a helyi regionális történelem egy-egy darabját kiszínezni kívánó kiadvány megjelenése valóban fontos és kívánatos, kiváltképp napjainkban. Éppen ezért nem csupán a felvidéki magyar cserkészmozgalom, hanem a Rimaszombat története iránt érdeklődő számára is érdekes és inspiráló lehet a Lilium Aurum kiadó gondozásában megjelent, A cserkészliliom peremvidéki szirmai című kötet, amelyben a szerző, Gaál Lajos, a 110 éves rimaszombati cserkészet krónikáját tárja elénk.

Lódi Gabriella

,,Jegyezd vele az égre örök tanúságul”

2023. október 09., hétfő

A huszonöt éves Petőfi Sándor Föltámadott a tenger című versét 1848. március 30-án, a Pesten újra elkezdődött forrongások hatására írta meg, az egész nemzeti közösség szószólójaként. Földrengésszerű változást írt bele egyetlen képbe, egy új világrend eljövetelét hirdetve. Tömegeket mozgatott meg szuggesztív költői erejével, költészetének máig tartó ereje magyarságtudatunk része, nemzeti önazonosságunk, sőt önmeghatározásunk részévé is vált.

Kovács Balázs

Arccal a falnak

2023. október 08., vasárnap

Mikor vagyunk arccal a falnak? Mondjuk, ha büntetésből sarokba állítanak. Vagy nekiesünk. Esetleg valaki arccal a falnak lök. Mindenesetre egy olyan élethelyzetet feltételez, amelyet alapesetben nem szabad akaratunkból, örömmel választunk. Szerintem csak úgy senki sem állt még oda egy falhoz. Ha közvetlenül előttünk van, akkor nem látjuk, mi zajlik körülöttünk.

Jovánovity Patyerek Réka

Égető kérdések

2023. október 06., péntek

Margaret Atwood 2022-ben megjelent Égető kérdések című esszékötete meglehetősen felborzolta a kedélyeket. Súlyos kérdéseket tesz fel (mi számít igaznak?; összefér-e a politika és művészet?; illetve érdekli a geopolitika, a faji fennmaradás, a történetek létjogosultsága is), amelyekre maró őszinteséggel felel, kellő humorral fűszerezve. A hangsúlyok öt fejezeten keresztül váltakozva jelennek meg.

Morva Mátyás

Tartalmas napok

2023. október 05., csütörtök

Tóth László (1949) Rossz napok című keményfedeles gyűjteményes kötetének alcíme Új versek és rátalálások 2018– 2023. Öt év hosszú idő, de egy korábbi interjúban éppen a szerző jelenti ki, hogy „ritkán és keveset írt eddig”. Az Új versek része az alcímnek nyilván a megjelölt időszakban születettekre utal – bár sok esetben utalás nélkül is rájönne a nyájas olvasóközönség, hiszen némely alkotás aktuális, az elmúlt évekre kifejezetten jellemző közéleti és egzisztenciális problémákat boncolgat.

Fekete J. József

Tiltott határ

2023. október 04., szerda

A regény szerkezete nagymértékben hasonlít a lapunk júliusi számában ismertetett Végzetes ígéret című Angela Marsons-krimire, amely ráadásul ugyanúgy 2018-ban jelent meg először, mint Carmen Mola regénye. Mindkét műben egy nő a nyomozóegység rátermett parancsnoka, mindkettőjük csapata egy új taggal gyarapodik, akit a többiek nehezen fogadnak be, mindkét regényben különös részletek derülnek ki a nyomozók magánéletéből.

Bárkányi Ildikó

Képes viseletszótár

2023. szeptember 26., kedd

Silling István, a nyugat-bácskai nyelvjárások és népélet avatott kutatója új összefoglalással jelentkezett, melyben szülőfaluja, Kupuszina máig megőrzött hagyományos viseletét mutatja be. A témára vonatkozó több mint négy évtizedes gyűjtéseinek eredményét sajátos módon dolgozta fel és adta közre: könnyen kezelhető, áttekinthető szótár formájában.

Ilyés Krisztinka művei

Legfrissebb hírek

2023. december 04., 15:02

Helyőrség
Irodalmi díjakat adott át a Tegnap.ma portál

2023. december 04., 10:54

Ilyés Krisztinka
Kettős kötetbemutató a Benczúr-házban

2023. december 04., 10:49

Szilágyi Ferenc Hubart
Nyugtalan tüzek és más versek

2023. december 04., 10:20

Farkas Wellmann Endre
Az etédi csoda – Timbora-bemutató

2023. december 04., 10:15

Rimóczi László
Könnyek között