Ilyés Krisztinka: Bennünk van az élet összes rezdülése, avagy Kopriva Nikolett Amire csak a fák emlékeznek című verseskötete
Kopriva Nikolett debütkötetét tavaly tarthatta először kezében az olvasó. A költőnő kifinomult verspoétikája az emberi lét feltárásának különböző útjait járja be, s egyben ez az énkeresés újfajta világértelmezésnek lesz az eredménye. Kopriva a verseiben felforgat, felkutat, kiönt és magába önt, világokat csúsztat egybe – azt mutatja meg, miként válik eggyé a természet és az ember létezése, hogyan nem lehet elképzelni az ént, keresi a múltban és jövőben jóslatként megmutatkozó álombeli járatok bugyrait.
A kötet négy ciklusra tagolódik, s ugyan az egyes részekbe tördelt versek szépen felépítik a saját atmoszférájukat, egy folytonos átjárást és rezonálást figyelhetünk meg a ciklusok között. Az én utáni féktelen kutakodás különböző dimenziókat tár fel, melyben a fáknak és tengernek épp olyan nagy szerepe van, mint magának a kereső alanynak.
amit álom és ébrenlét között öntudatlan teremtett.”
(Burok), s ez a köztes állapot egy örökös körforgásba ágyazódik be és mindvégig a lét igazolásáért küzd:
hogy kiszivárogjanak azok az álmok,
melyekre nem akarok emlékezni. […]
Hogy valahogy igazoljam a létet,
megkeresem, és kidobálom mindet.”
(A harmat időnként – I.). Az emlékezés az önkeresés, öntanulás egyik legádázabb formája; egyrészt azt kell megfigyelnünk, hogy miként múlhatunk el: „Álmomban azt mondta a hegy, / lassan elfelejtenek az otthoni fák.” (A harmat időnként – III.), másrészt a folyamatot kell megértenünk: „Egyes részeink a tegnapban maradnak. / Futnánk, de újra kell tanulnunk járni, / visszaemlékezni mozdulatokra, melyeket / jelentéktelennek hittünk.” (Akit hátrahagyunk – II.), hiszen a létnek azon formája, amit keresünk elsősorban az önérzékelésben hangsúlyozódik: „Kitapogatom a testem – ez is egy stádiuma a létnek.” (Amire csak a fák emlékeznek – I.)
A tenger és a fák egyszerre segítenek tanulni a létet, eggyé válnak az énnel, emlékeznek helyette, bújtatnak és körülfonnak, idősíkokat öltenek egymásba – s mindez előkészíti a második két szövegegyüttest, ahol az én még közelebb kerül magához; a test és az árnyék meghatározó jegyein keresztül értelmezzük a létezés jövőbeírhatóságát: „fel-alá vonszoltam magam céltalanul, / a test súlyosabb, amikor üres.” (Tulipánok), „Énünk egy idő után önmagát sírja ki” (Másvilágban).
Koprivánál nagyon erőteljesek az álom és a tükör motívumok; a kettősséget, illetve a többszintes dimenziónak a megalkotását teszik lehetővé, a tükrön keresztül látunk (vissza) a világra és az énre: „Gyakran megrémít a tükörben élő világ / ha belenézel, otthagysz valamit.” (A hegy csak látomás – IV.), általa vagy miatta hiszünk és kételkedünk: „a tükör, mint egy fehér függöny, / elnyeli az igazságot, egyikünk sem mer mögé állni” (Az ég cafatokban), egyszerre ismerjük meg magunkat és távolodunk el az éntől:
(A fák ugyanolyanok). Az álmok pedig a képzeletbeli részét alkotják az én darabjainak, mely folyton összefüggést mutat a tükör mögötti világgal: „Álmaidban idegen szag szivárog föl az ágyad alól” (A hegy csak látomás – IV.), „Hajnalban kitárom az ablakokat, / hogy kiszivárogjanak azok az álmok, / melyekre nem akarok emlékezni.” (A harmat időnként – I.) Az álmok a látomás horizontját erősítik, de a létkeresés sokszor megkérdőjelezi e képzetkört: „vízfestéssel akartad megérteni / a létet, de egyre távolodtál, / és erőlködtél, / hogy felkelj, / és futsz, / mert anya azt mondja, ki lehet szaladni az álmokból.” (A hegy csak látomás – XIII.)
Kopriva Nikolett verseskönyve világokat mozgat meg az én megtalálásának érdekében, hegyeket és tengereket szel át, hogy közelebb férkőzzön a valóság üvegdarabjaihoz. Mind közül talán az egyik legszebb kitekintés a Szűretlen fény című, melyben a lét az alkotáson keresztül tárulkozik fel, s melyben nem a világok szétválasztás a cél, hanem a kettősségben megrejlő élni akarás:
Meg akarnak születni,
hogy helyük legyen a létben. […]
Apában a világok nem ütköznek –
eggyé forrnak.”
A keresés egy folyamat, ami feltétele a megtalálásnak – s ha találunk, hagyhatunk, de amit magunk mögött hagyunk, mondja a költőnő, arra már csak a fák emlékezhetnek.
Kovács Balázs
Birinéninek szeretettel
Eddig ismeretlen felvidéki szerző könyve – ezzel az ajánlással kaptam kézhez Szigety Péter Birinéninek szeretettel című művét. Izgatott voltam, ugyanis fogalmam sem volt, mire számíthatok, s az első gyors átlapozás után kíváncsiságom még inkább fokozódott. Az viszont már akkor biztosnak tűnt, hogy különös könyv akadt a kezem ügyébe.
Kincses Krisztina
Az erő témakörével jelentkezik a Magyar Kultúra magazin legújabb lapszáma
„Hogyan lesz erőnk a jövő kihívásaival szembenézni? Minden eszköz megadatott: kell hozzá költészet, történet, szeretet. Utána jöhet a tudomány” – olvashatjuk Bonczidai Éva sorait a Magyar Kultúra magazin novemberi, erő tematikájú lapszámának beköszöntőjében. Az erős ember ismérvei, a különféle erőforrásaink, valamint az emberi erő jóra való felhasználásának módozatai mellett az Erő lapszám legfontosabb kérdései tehát e három – hatványozottan hátrányos helyzetű – kulcsfogalom köré épülnek.
Czini Zoltán
Ravaszsággal legyőzhető
Az Animus Kiadó 2007 óta adja ki a skandináv krimik sorozatot, amelynek népszerűsége mind a mai napig töretlen. A sorozatban elsőként az izlandi Arnaldur Indriðason Kihantolt bűnök című regénye jelent meg, s az az óta eltelt tizenhat évben százhatvannál is több címszóval ajándékozták meg a műfaj rajongóit. A legtöbb szerző svéd, norvég és izlandi nemzetiségű, de akad közöttük néhány dán és finn is.
Bordás Győző
Egy életmű másfél ezer adata
Bela Durancinak, „Szabadka első okleveles művészettörténészének” (Bács, 1931 – Szabadka, 2021) neve egyformán ismert mind a szerb, mind a magyar művészeti körökben, hiszen mind a két nyelven számos könyve, művészekről írt monográfiája, kiállításmegnyitója, katalógusa és folyóiratokban közölt szakcikke jelent meg, s az általa rendezett kiállítások száma is impozáns.
Nagy Attila
A cserkészliliom peremvidéki szirmai
Minden egyes, a helyi regionális történelem egy-egy darabját kiszínezni kívánó kiadvány megjelenése valóban fontos és kívánatos, kiváltképp napjainkban. Éppen ezért nem csupán a felvidéki magyar cserkészmozgalom, hanem a Rimaszombat története iránt érdeklődő számára is érdekes és inspiráló lehet a Lilium Aurum kiadó gondozásában megjelent, A cserkészliliom peremvidéki szirmai című kötet, amelyben a szerző, Gaál Lajos, a 110 éves rimaszombati cserkészet krónikáját tárja elénk.
Lódi Gabriella
,,Jegyezd vele az égre örök tanúságul”
A huszonöt éves Petőfi Sándor Föltámadott a tenger című versét 1848. március 30-án, a Pesten újra elkezdődött forrongások hatására írta meg, az egész nemzeti közösség szószólójaként. Földrengésszerű változást írt bele egyetlen képbe, egy új világrend eljövetelét hirdetve. Tömegeket mozgatott meg szuggesztív költői erejével, költészetének máig tartó ereje magyarságtudatunk része, nemzeti önazonosságunk, sőt önmeghatározásunk részévé is vált.
Kovács Balázs
Arccal a falnak
Mikor vagyunk arccal a falnak? Mondjuk, ha büntetésből sarokba állítanak. Vagy nekiesünk. Esetleg valaki arccal a falnak lök. Mindenesetre egy olyan élethelyzetet feltételez, amelyet alapesetben nem szabad akaratunkból, örömmel választunk. Szerintem csak úgy senki sem állt még oda egy falhoz. Ha közvetlenül előttünk van, akkor nem látjuk, mi zajlik körülöttünk.
Jovánovity Patyerek Réka
Égető kérdések
Margaret Atwood 2022-ben megjelent Égető kérdések című esszékötete meglehetősen felborzolta a kedélyeket. Súlyos kérdéseket tesz fel (mi számít igaznak?; összefér-e a politika és művészet?; illetve érdekli a geopolitika, a faji fennmaradás, a történetek létjogosultsága is), amelyekre maró őszinteséggel felel, kellő humorral fűszerezve. A hangsúlyok öt fejezeten keresztül váltakozva jelennek meg.
Morva Mátyás
Tartalmas napok
Tóth László (1949) Rossz napok című keményfedeles gyűjteményes kötetének alcíme Új versek és rátalálások 2018– 2023. Öt év hosszú idő, de egy korábbi interjúban éppen a szerző jelenti ki, hogy „ritkán és keveset írt eddig”. Az Új versek része az alcímnek nyilván a megjelölt időszakban születettekre utal – bár sok esetben utalás nélkül is rájönne a nyájas olvasóközönség, hiszen némely alkotás aktuális, az elmúlt évekre kifejezetten jellemző közéleti és egzisztenciális problémákat boncolgat.
Fekete J. József
Tiltott határ
A regény szerkezete nagymértékben hasonlít a lapunk júliusi számában ismertetett Végzetes ígéret című Angela Marsons-krimire, amely ráadásul ugyanúgy 2018-ban jelent meg először, mint Carmen Mola regénye. Mindkét műben egy nő a nyomozóegység rátermett parancsnoka, mindkettőjük csapata egy új taggal gyarapodik, akit a többiek nehezen fogadnak be, mindkét regényben különös részletek derülnek ki a nyomozók magánéletéből.
| Hé | Ke | Sze | Cs | Pé | Szo | Va |
|---|---|---|---|---|---|---|
24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 1 | 2 |
3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 |
10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 |
17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 |
24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 |
31 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 |
| Hé | Ke | Sze | Cs | Pé | Szo | Va |
|---|---|---|---|---|---|---|
31 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 |
7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 |
14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 |
21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 |
28 | 29 | 30 | 1 | 2 | 3 | 4 |
| Hé | Ke | Sze | Cs | Pé | Szo | Va |
|---|---|---|---|---|---|---|
24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 1 | 2 |
3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 |
10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 |
17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 |
24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 |
31 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 |
| Hé | Ke | Sze | Cs | Pé | Szo | Va |
|---|---|---|---|---|---|---|
31 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 |
7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 |
14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 |
21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 |
28 | 29 | 30 | 1 | 2 | 3 | 4 |