Németh Csilla első tanulmánykötete, Líra-Test-Képek címmel 2020-ban jelent meg a Nap Kiadó gondozásában. Ahogy azt az előszóban olvashatjuk: „a könyv olyan tanulmányokat tartalmaz, amelyek megkísérelnek irodalomtörténetet írni úgy, hogy szem előtt tartják a médiatudomány elmúlt három évtizedében lezajló változásokat”. A kötet három részre tagolódik: az első rész Hajas Tibor munkásságát mutatja be, a másodikban Juhász R. József performanszai kerülnek reflektorfénybe, a harmadik szakaszban pedig Németh Zoltán költészetének elemzését olvashatjuk.
Ahhoz, hogy megérthessük a kötet alapjául szolgáló kérdéskört, Németh Csilla levezeti az olvasó számára, honnan is indult az egész jelenségrendszer. Ha a művészeteket folyamatukban nézzük, akkor tudjuk, hogy az egyes korszakok miért és hogyan választhatóak el egymástól. Ez az avantgárd megjelenésének/létrejöttének esetében sincs másképp. A kötet érzékletesen mutatja be, hogy az irodalmat és képzőművészetet miképpen befolyásolta a technológia. Például: az írás esetében az írógép megjelenése (Kittler elmélete alapján), amely megtörte a szerző személyes kontaktusát a „papírral”. Ez azt eredményezte, hogy az alkotó az írógépnek köszönhetően többé már nem adja hozzá a kézirathoz úgy önmagát, mint korábban, ugyanis a szerkezetnek köszönhetően az írás már nem egyedi (kézírás), sokkal inkább egységesített formában jelenik meg. Ezzel részben lehetne vitatkozni: a tinta és a betűk elhasználódása stb., amely egyedibbé teszi idővel az írógépet – de ez már sokkal inkább a detektívregények/filmek témája, semmint az itt bemutatott köteté.
A technológia térnyerése ugyancsak hatással volt a képzőművészetre. A fényképezőgép megjelenése, fejlődése és szélesebb körű elterjedése eredményezte azt, hogy az avantgárd híres izmusai (dadaizmus, kubizmus, stb.) megjelenhettek. A képzőművészek ugyanis úgy tartották, hogy a realizmust, vagyis a valóság hű visszaadását, amely sokszor erőteljesen motiválta a korábbi alkotókat, immáron szükségtelenné tette a fénykép. Ennélfogva nem maradt más, csak a festő, annak képzelete, a vászon és a festék.
Bár a huszadik század második felének politikai helyzete (szocializmus) erősen blokkolta a nyugati kultúra beáramlását Magyarországra, az alkotók megtalálták a módját, hogy kontaktusba kerüljenek vele. Sok esetben szamizdat kiadványokat, kiáltványokat, különféle albumokat hozattak be külföldről, például Lengyelországból vagy Jugoszláviából. Ezekből inspirálódott többek között Hajas Tibor is, aki sajátosan hasznosította ezeket az inspirációforrásokat, és vált jelentős művészévé a magyar neoavantgárdnak. A 80-as években Juhász R. József a felvidéki Érsekújvárban kezdte meg pályafutását. Az alkotó leginkább performanszairól és akcióművészetéről vált híressé. Talán vannak még, akik emlékeznek egyik akciójára, amikor a Duna áradása idején öltönyben egy esernyőt tartva a kezében állt be a vízbe (később a rendőrök kísérték el). Mint kiderült, az akció lényege az volt, hogy az eseményről megjelenő cikkek alatt mit reagáltak az olvasók. A könyv harmadik szakaszában Németh Zoltán A perverzió méltósága és a Kunstkamera című köteteit mutatja be és elemzi a tanulmánykötet szerzője.
A Líra-Test-Képek egy vérbeli és profi tanulmánykötet. A szöveg értelmezése fókuszált figyelmet igényel, így semmiképp sem tekinthető egy könnyed, hétvégi olvasmánynak. A szerző alapos részletességgel dolgozza fel a test és a média kapcsolatát, több különféle nézőpontot is ütköztetve. A kötetet mindazoknak tudom ajánlani, akiket szakmai szempontból foglalkoztat az a téma, hogy miképp jelenítődik meg a test és annak különböző „alkotóelemei” a média felületein: a festészetben, a lírában, az akcióművészetben, és persze nem utolsósorban az irodalomban. Úgy vélem, hogy a szerző jelen könyve egy olyan hiánypótló alkotás, amelyre már szükség volt. A tanulmányok részletességének köszönhetően talán jobban rálátunk erre a viszonylag elhanyagolt, és sok esetben félreértett és/vagy félreértelmezett, olykor tabuizált témakörre.
Németh Csilla: Líra-TestKépek, NAP Kiadó, 2020
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2022. januári számában)
