Mágikus vonások. Festészet és irodalom összhangja Szentandrássy István művészetében című kiállítás nyílt a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán.
Új kiállítótérben, újfajta megközelítéssel kerülnek az érdeklődés középpontjába Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész képei a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának aulájában ezen az új koncepciójú kiállításon. A két éve elhunyt Szentandrássy Istvánt a roma kultúra és festészet kiemelkedő alkotójaként tartjuk számon, a 47 festményből és 77 grafikából áll hagyatékát a Petőfi Irodalmi Múzeum 2021-ben vásárolta meg a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) számára a tudományos feldolgozás és kiállításokon történő bemutatás céljából. Ennek megfelelően, az elmúlt időszakban több helyen is megtekinthető volt a képanyag. A MANK kiállítási programjában szerepel a cigány alkotók munkáinak minél szélesebb körű bemutatása, Szentandrássy képeinek vándorkiállítása is ezt a célt szolgálja.
A MANK kortárs közösséget épít. Ennek a közösségépítésnek lett most tagja a Pécsi Tudományegyetem Romológia és Nevelésszociológiai Tanszéke, Dr. Beck Zoltán és Dr. Cserti Csapó Tibor közreműködésében. Ehhez kapcsolódóan megtekinthető a Petőfi Irodalmi Múzeum által létrehozott Choli Daróczi József munkásságát bemutató Isten homorú arcán című vándorkiállítás is, a képeken a két nyelv és kultúra szeretetéről olvashatunk: „A magyar nyelv és kultúra mint a mindennapi kenyerem szó szerinti szeretete...engem hozott létre”- olvashatjuk Choli Daróczi József sokatmondó idézetét a főcím alatt. Szintén ehhez kapcsolódóan, az egyetem aulája fölötti emeleten tekinthető meg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Felzárkózó települések programjához kapcsolódó Láss mögé! című fotókiállítás, amely Magyarország 300 leghátrányosabb települése közül Csenyétét mutatja be.
A
Mágikus vonások pécsi megjelenésének különös hátteret adhat az, hogy házigazdája Beck Zoltán, a 30Y zenekar frontembere, akinek zenei-dalszövegírói pályája mellett ismert a tanszéken 2000 óta folytatott akadémiai karrierje. 2020-ban megjelent
A megszólalás üres helye című könyvének fülszövegében a mostani kiállításhoz is illeszkedő kérdést tesz fel az olvasó számára: van-e a képzőművészetnek etnikus tere? mi a cigány, roma irodalom? Ezeket a kérdéseket több szempontból új, a közvélemény részéről szintén jelentősen reflektált helyzetbe hozta nemrég Háy János, aki a
Mamikám című, cigány elbeszélő által narrált történet révén szembesítette az olvasókat például a fenti dilemmákkal. Természetesen, amint azt Beck Zoltán vagy Háy János könyve bizonyította, nincs érvényes válaszunk ezekre a kérdésekre, ám a művészet, így a festészet és az irodalom, vagy a kettő találkozása lehetőséget teremt rá, hogy a sokszor társadalmi szempontú megközelítések helyett esztétikai alapon olvassunk a témakörben és esztétikai szempontok figyelembevételével, ezek alapján értelmezzük a műveket. Az értelmezések sokféleségét természetesen a kiállítás is lehetővé teszi. A képleírások és a jelentésadás helyett most még inkább a képekre helyeződik a figyelem, mintha a vándorkiállítás koncepciójához igazodna a módszertan. Eszerint a következő hetekben a tárlatvezetést más-más személyek végzik, a Romológia és Nevelésszociológiai Tanszék diákjai saját értelmezésük révén mutatják be a képeket. Beck Zoltán a romológia területének óvatos területfoglalásaként konferálta fel ezt az együttműködést, ami lehetőséget teremt rá, hogy egyetemi terekben, de a tanszék falain kívül jelenjen meg a képek által kínált diskurzus. Ami „csak a kezdet”, hiszen 2022. május 18-ig, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Romológus Napok című rendezvénysorozatának keretében belül több aspektusból tárgyalják azokat a kérdéseket, amelyekkel Szentandrássy kiállított képei közvetlenül foglalkoznak.
Szentandrássy képein az irodalom és képzőművészet összefonódása nemcsak a képi elbeszélés szempontjából érdekes. A hagyaték a cigány irodalom indulására és kortárs jelenlétére is ráirányítja a figyelmet, kontinuitásában látva az 1970-s évektől datált jelképes indulást Bari Károly első verseskötetével, az említett Choli Daróczi József műfordításaival. Később Balogh Attila, Burai Katalin, Kovács József, Lajkó Lakatos József vagy Szepesi József munkássága mind hozzájárult ahhoz, hogy életművük befogadása révén próbáljuk meg kitölteni a megszólalás napjainkig üres helyeit.
Bonczidai Éva | A poklok pokla se veszi el a szépséghez való jogot – Szentandrássy Istvánra emlékezünk
„Jézusnak festem minden Madonnámat. Mindig, amikor megfestek egy Madonnát, drága szép Jézusomhoz odaköszönök. Nagyon szeretem Jézust, ez az ajándékom, amiért felajánlotta a gyönyörű, csodálatos életét. Minden Madonna vezeklés az ember mocskos, szemét, alávaló bűneiért, melyeket a mai napig ugyanúgy megtenne.” Szentandrássy Istvánra emlékezünk.
