Pál-Lukács Zsófia: Petőfi Bicententenárium: sajtótájékoztatót tartottak az Osiris Kiadó gondozásában megjelenő Petőfi sorozatró

2022. június 08., 08:36

A sajtótájékoztatón Demeter Szilárd és Gyurgyák János köszöntőjét követően korunk legnagyobb Petőfi kutatója, Margócsy István, Hermann Róbert és Gyimesi Emese vett részt a beszélgetésen, a jelenlevőket Juhász Anna irodalmár kérdezte.

Juhász Anna és meghívott vendégei. Fotó: helyorseg.ma

Ha vannak a történelmünkben rendhagyó korszakok, lenniük kell rendhagyó személyiségeknek, akikről az élettörténetük és munkásságuk köré épülő kultuszuk révén megemlékezünk. Az emlékezés gesztusában mindig ott van az én, aki felfedezi ezt a világot, megismeri azokat az értékeket, amelyekkel egy adott idő távlatából könnyen és biztonsággal tud azonosulni. Petőfi Sándor életműve kivételes helyet foglal el a magyar irodalomban, hiszen ez a megkülönböztetett figyelem lényegében már az 1848-as szabadságharc időszaka óta megilleti, és új arcát mutatja számunkra ma is, közel 200 évvel a halála után.

Ferenczi György és az 1ső pesti rackák zenéltek a sajtótájékoztatón. Fotó: helyorseg.ma

Ennek a jelentőségét felismerni óriási lehetőség, az időszerűben egyetemes üzenetet kell tudnunk megfogalmazni. Mikor jelenvalóvá igyekszünk tenni Petőfit, úgy kell behoznunk a köztudatba, hogy tudjuk: mindig is ott volt. Ebből a kettőség adta lehetőségből indult ki Demeter Szilárd, aki a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójaként a bicententenárium keretében Petőfi összes műveinek az újrakiadása mellett döntött. Bús Balázs, a Nemzeti Kultúrális Alap alelnökének finanszírozásával, a Gyurgyák Jánossal való együttműködés eredményeképpen jelent meg az Osiris Klasszikusok sorozatában Petőfi összes művei. 1896 óta először van rá példa, hogy ilyen átfogó kiadvány napvilágot lásson, amely az opussal egy időben a kortárs recepció szempontjain alapuló tanulmánygyűjteményt tesz elérhetővé az olvasó számára. Egy virtuális magyar irodalomtörténet jön létre így, amelyben szerepet kapnak közvetve mindazon szerzők, akik valamilyen módon kapcsolatba kerültek a két évszázad során Petőfivel. Ez azért is fontos, mivel, miként a neves Petőfi kutató, Margócsy István kiemelte, Petőfi 150 éve benne van az irodalmi közbeszédben, ezért az hisszük, mindent tudunk róla. Ezek az értelmezések azonban nem összeegyzetethetőek a kanonikus Petőfi képpel, ezért kell új értelmezést nyújtani, és kiemelni azokat a tulajdonságokat, amelyek ma is korszerűvé és az irodalmi élet egyik legnagyobb kiválóságáva teszik őt. Ennek legjobb módja, ha a sztereotópiák helyett a művei révén közelítünk hozzá.
A sajtótájékoztatón ezúttal nyolc könyvet mutattak be, ezek részei a reformkorral foglalkozó további kiadványoknak, gyűjteményes köteteknek.

Demeter Szilárd ismerteti a Petőfi 200 programsorozatot. Fotó: helyorseg.ma

A könyvek kiadása mellett a bicentenáriumhoz kapcsolódik a Magyar Géniusz programsorozat, elindult egy vándorkiállítás Kecskeméten, továbbá folytatódik az irodalmi emlékházak és emlékhelyek felújítása. Demeter Szilárd főigazgató a PIM megújtását is az emlékévhez kapcsolta; a belső kiállító terek innovációja mellett sor kerül az állandó kiállítás megújítására, és ehhez kapcsolódóan tervezik a korszak művészettörténetének, valamint az ELTE Kutatási Hálózata révén egy tudománynépszerűsítő sorozatnak a kiadását is.
A Petőfi sorozat révén ennek a radikálisan megszakadt költői életműnek a változásait, formálódását követhetjük végig, az irodalomtörténeti elemzések segítségével pedig rálátásunk lehet arra, miként alakult a megítélése, hányszor és hogyan változtatott hangot, hogyan befolyásolta a politikai agitáció a költészetét, és nem utolsó sorban újfajta rálátásunk lehet arra is, miként kísérte őt a szerelemben méltó partnere, Szendrey Júlia.
Távlati szempontból, a reformkor kultúrtörténetének a megismerésével átérezhetjük annak a felelőségét, hogy mit jelent számunkra az, hogy mi vagyunk a saját kortársaink.