A külső tér cudar, vérfagyasztó hangulata mellett megfigyelhető, hogy a beltéri helyszíneken sem jellemző az idilli, otthon melegét árasztó világosság. Általában csak egy-egy erősebb vagy gyengébb fényforrás tartja meg a komfortérzetünket, a veszedelmes hangulatot sugárzó árnyakkal szemben, mintha ezzel azt akarnák a tudtunkra adni, hogy John Doe bárhol és bármikor felbukkanhat. Részben az atmoszféra, részben pedig a film pénzügyi kerete nem engedte meg a grandiózus világosítást, amely utólagosan – ismerve a film sikerét – inkább szerencsének mondható. (A produkció 30 millió dollárt emésztett fel, azonban ennek közel a tízszerese térült meg a későbbiekben.)
A füstös, fekete látvány eléréséért Darius Khondji operatőr felelt, aki képes volt Fincher – azóta védjegyévé vált – vizuális világának megteremtésére: a hideg színeket magas kontrasztú fényekkel ellensúlyozta. Fincher igyekezett a legapróbb képkockákig terjedően megvalósítani vizuális elképzeléseit, így digitális technológiát is bevetett. Ez a minden részletre kiterjedő irányítás egészen a kameramozgásig terjed. Az eseményeknek félelmetes látványt kölcsönöz, hogy gyakran alacsony szögből láthatjuk őket, a Doe apartmanjánál forgatott üldözős jelenetben pedig kézi kamerát is használtak az alkotók
A film első snittjétől hallható kísérteties hangsorozat, illetve a visszatérő metronóm monoton hangja vészjósló hatást eredményez, hasonlóan a film nyitójelenetében lévő vérfagyasztó montázshoz. Ebben John Doe ujjairól lenyesi a bőrt annak érdekében, hogy ne hagyjon ujjlenyomatot, valamint az emberek hanyagságairól alkotott benyomásait veti papírra. Ezeknek a cselekvéseknek a bevágásai előrevetítik a gyilkosságok előzményeit. Az itt alkalmazott technika újdonságként hatott, amely több thriller is felhasznált a későbbiekben. Nem is csoda, hogy a Hetedik vágását egy Oscar-jelöléssel jutalmazták.
Nine Inch Nails – Closer – Hetedik
A film utolsó jelenete dramaturgiailag hihetetlenül erős. A néző sejtheti, hogy még két főbűn megtorlása következik. Doe szembesíti Millst, hogy irigységtől vezérelve feleségét megölte, aki ráadásul állapotos volt. Mills lelki összeroppanása közepette számos érzelem fut végig az arcán. (Ez Brad Pitt valaha volt egyik legerősebb alakítása!) Doe paradox módon saját megölésének elérésével teljesíti küldetését: Mills, mint a harag reprezentálója, megöli.
John Doe a bűnt a bűnös ellen fordítván revansot vesz a közönyért. Tisztában van azzal, hogy ő maga is sáros. Mindenekfelett mégis ő kerül ki erkölcsi győztesként, mert cselekedete ugyan erkölcstelen, azonban annak célja erkölcsös. Rituálisan meg akarja tisztítani a közösséget a bűntől. Ahogy a fenti részletből is csak pillanatnyi cselekvéseket láthatunk, a John Doe-ról szóló ismereteink is fragmentáltak. A vásznon egyszer sem látjuk gyilkolni, csak tetteinek következményeit ismerjük. Ebből egy őrült pszichopatára, ugyanakkor egy művelt, briliáns géniuszra is asszociálhatunk. John Doe ténylegesen csak a film utolsó szekvenciájában jelenik meg a színen, és bátorságával, higgadtságával mind a nyomozókat, mind a nézőt meglepi. Miközben fogságba kerül és látszólag alávetett szerepben van, végig ő irányítja az eseményeket és bábként használja a nyomozókat.
A Hetedik szórakoztató, ugyanakkor feszültségben gazdag mestermű, egy látszólag átlagos témából építkezve vizsgálja felül az egyén bűnét és annak a társadalommal való viszonyrendszerét, bemutatva az emberiséget fenyegető két legnagyobb veszélyt: a fanatizmust és a közönyt.
Budapesten és Kolozsváron is bemutatták A maga természete szerint és szabadon című dokumentumfilmet, amely báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola életét dolgozza fel. A mű a huszadik század vészterhes első felének Erdélyét mutatja be, melyben tehetős emberek lényeges dolgokat tettek a köz javára. Szilvássy Carola mondta az ikonikussá vált, lényegre törő szavakat: „Kell, hogy legyen Erdélyben egy otthona a magyar szónak”.
A kétezres évek elejétől Tolkien munkássága A Gyűrűk Ura filmeknek köszönhetően a virágkorát éli. A sikeres filmtrilógiát követően a rendező, Peter Jackson úgy gondolta, eljött az ideje elkészíteni Középfölde mitológiájának másik adaptációját is. Így A hobbit című (mese)regényből újabb filmtrilógia készült, amely egyébként előzménye is A Gyűrűk Ura történeteknek. Bár ez utóbbi filmek már kritikai szempontból nem kaptak akkora figyelmet, mint elődei, ekkorra már a hollywoodi gépezet beindult. 2017-ben az Amazon felvásárolta a megfilmesítési jogokat.
Köztudott tény, hogy a felvidéki magyarok gyerekkortól tanulják a szlovák nyelvet. Az azonban érdekesség, hogy a közös múlt miatt a cseh nyelv is hellyel-közzel része az életünknek. Ha máshogy nem is, a tévéből. Például követhetjük azokat a filmeket, amelyeket minden karácsonykor műsorra tűznek a szlovák adókon. A cseh mesefilmeknek komoly hagyományuk van, de immár nemzeti hősükről készített történelmi dráma is akad északnyugati szomszédaink repertoárjában.
2022. július 14-én jelent meg a Netflix szolgáltatón a Resident Evil-franchise legutóbbi „adaptációja”. A Paul W. S. Anderson filmekhez hasonlóan ez az alkotás is inkább csak felhasznál az alapanyagból, de míg a Kaptár-filmek legalább stílussal teszik ezt, addig ennél a sorozatnál a stílus nincs jelen és nem szórakoztató a végeredmény.
Fel fogok tenni néhány kérdést. Nincs jó vagy rossz válasz. Hogyan képzeled el a jövőt? Milyen lesz a természet? Hogyan fog megváltozni a városod? Milyenek lesznek a családok? Mi az, amire emlékezni fogsz, és mi az, amire nem? Kérdezi egy hang a sötét kép alatt, majd megjelenik Joaquin Phoenix, kezében egy mikrofonnal.
A Guerilla 1849-ben játszódik, nem sokkal a világosi fegyverletétel után, amikor még sokan nem tudják, vagy épp nem hiszik el, hogy a szabadságharcnak vége. A film főhőse, Barnabás (Váradi Gergely) egy erdőben bujkáló csapatot keres, Csont János (Orbán Levente) századát, ahol öccse szolgál – a célja, hogy hazavigye öccsét a szüleihez.
„A kikötő felett úgy szürkéllett az ég, mint a televízió képernyője műsorszünet idején” – ezzel a mondattal indul a máig leghíresebb cyberpunk mű, a Neurománc – egyenesen egy démonikus évből, 1984-ből. A több mint két dekáddal ezelőtti, műfajteremtő könyvben született meg a high-tech futurizmus aljas utcákra optimalizált változata, amiben a klasszikus noir regények költőisége a punk nihilizmusával egyesült.
Peter Greenaway brit rendező pályafutását festészettel kezdte, azonban Ingmar Bergman filmjei akkora hatást tettek rá, hogy ő is váltott a filmművészetre. Munkái nyíltan és rejtve is magukban hordoznak képzőművészeti jegyeket, ami leginkább alkotásai vizuális kifinomultságában és utalásaiban érhető tetten. Második és egyben legismertebb nagyjátékfilmje A rajzoló szerződése, amit 1982-ben mutattak be, és azóta a filmművészet egyik alapvető darabjává nőtte ki magát.
A filmelbeszélés egészét meghatározó kábítószeresfilmek több csoportra oszthatóak, aszerint, hogy a szer mint dramaturgiai, filmszervező narratív elem milyen módon jelenik meg bennük. Csoportosításomban három fő lényegi karakterisztikumot különböztetek meg, ezek a következők: az életforma, az anyag, és a karrier.
Amikor 1895. december végén, a párizsi Grand Café pincehelyiségében a Lumiére fivérek levetítik az első nagyközönségnek szánt mozgóképeket, egy új, szabad alkotásforma születik meg. Eleinte úgy tűnhet, csupán egy üzleti alapú cirkuszmutatványról van szó, nem egy véleményközlő és véleményformáló művészeti ágról. A tartalmi korlátokat kizárólag a készítők határozzák meg, a befogadói reakció közvetlen és azonnali. Nincs szükség külső szabályozó szervre, mely megszabná, mit láthat a néző és mit nem, így a határfeszegetés azonnal megkezdődik.