Gránicz Maja: Tűzoltás tűzzel 2. – bűn és bűnhődés

2020. december 23., 00:20

A sikert kevesen látták előre: a film sötét hangulatára hivatkozva számos felkért sztárszínész kosarazta ki a főszerepeket. Ilyen volt például Sylvester Stallone, Al Pacino vagy Nicolas Cage. Végül Brad Pitt kapta meg David Mills nyomozó szerepét, akinek ez fordulópont volt a pályáján, hisz addig főképp romantikus, hosszú hajú karaktereket játszott. Pitt részeit egyben kellett felvenni, mert várta őt a 12 majom című film forgatása is.  Mivel a Hetedik első felvételeinek idején esett az eső, ezért a későbbiekben is ragaszkodtak hozzá, hogy ez a motívum végigvonuljon a filmen, egészen az utolsó előtti jelenetig.

Hetedik - Forrás: IMDb

A külső tér cudar, vérfagyasztó hangulata mellett megfigyelhető, hogy a beltéri helyszíneken sem jellemző az idilli, otthon melegét árasztó világosság. Általában csak egy-egy erősebb vagy gyengébb fényforrás tartja meg a komfortérzetünket, a veszedelmes hangulatot sugárzó árnyakkal szemben, mintha ezzel azt akarnák a tudtunkra adni, hogy John Doe bárhol és bármikor felbukkanhat. Részben az atmoszféra, részben pedig a film pénzügyi kerete nem engedte meg a grandiózus világosítást, amely utólagosan – ismerve a film sikerét – inkább szerencsének mondható. (A produkció 30 millió dollárt emésztett fel, azonban ennek közel a tízszerese térült meg a későbbiekben.)

A füstös, fekete látvány eléréséért Darius Khondji operatőr felelt, aki képes volt Fincher – azóta védjegyévé vált – vizuális világának megteremtésére: a hideg színeket magas kontrasztú fényekkel ellensúlyozta. Fincher igyekezett a legapróbb képkockákig terjedően megvalósítani vizuális elképzeléseit, így digitális technológiát is bevetett. Ez a minden részletre kiterjedő irányítás egészen a kameramozgásig terjed. Az eseményeknek félelmetes látványt kölcsönöz, hogy gyakran alacsony szögből láthatjuk őket, a Doe apartmanjánál forgatott üldözős jelenetben pedig kézi kamerát is használtak az alkotók


A film első snittjétől hallható kísérteties hangsorozat, illetve a visszatérő metronóm monoton hangja vészjósló hatást eredményez, hasonlóan a film nyitójelenetében lévő vérfagyasztó montázshoz. Ebben John Doe ujjairól lenyesi a bőrt annak érdekében, hogy ne hagyjon ujjlenyomatot, valamint az emberek hanyagságairól alkotott benyomásait veti papírra. Ezeknek a cselekvéseknek a bevágásai előrevetítik a gyilkosságok előzményeit. Az itt alkalmazott technika újdonságként hatott, amely több thriller is felhasznált a későbbiekben. Nem is csoda, hogy a Hetedik vágását egy Oscar-jelöléssel jutalmazták.


Nine Inch Nails – Closer – Hetedik

A film utolsó jelenete dramaturgiailag hihetetlenül erős. A néző sejtheti, hogy még két főbűn megtorlása következik. Doe szembesíti Millst, hogy irigységtől vezérelve feleségét megölte, aki ráadásul állapotos volt. Mills lelki összeroppanása közepette számos érzelem fut végig az arcán. (Ez Brad Pitt valaha volt egyik legerősebb alakítása!) Doe paradox módon saját megölésének elérésével teljesíti küldetését: Mills, mint a harag reprezentálója, megöli.
John Doe a bűnt a bűnös ellen fordítván revansot vesz a közönyért. Tisztában van azzal, hogy ő maga is sáros. Mindenekfelett mégis ő kerül ki erkölcsi győztesként, mert cselekedete ugyan erkölcstelen, azonban annak célja erkölcsös. Rituálisan meg akarja tisztítani a közösséget a bűntől. Ahogy a fenti részletből is csak pillanatnyi cselekvéseket láthatunk, a John Doe-ról szóló ismereteink is fragmentáltak. A vásznon egyszer sem látjuk gyilkolni, csak tetteinek következményeit ismerjük. Ebből egy őrült pszichopatára, ugyanakkor egy művelt, briliáns géniuszra is asszociálhatunk. John Doe ténylegesen csak a film utolsó szekvenciájában jelenik meg a színen, és bátorságával, higgadtságával mind a nyomozókat, mind a nézőt meglepi. Miközben fogságba kerül és látszólag alávetett szerepben van, végig ő irányítja az eseményeket és bábként használja a nyomozókat.


A Hetedik szórakoztató, ugyanakkor feszültségben gazdag mestermű, egy látszólag átlagos témából építkezve vizsgálja felül az egyén bűnét és annak a társadalommal való viszonyrendszerét, bemutatva az emberiséget fenyegető két legnagyobb veszélyt: a fanatizmust és a közönyt.