Spike Lives Matter
A fesztivál vezetése január 14-én jelentette be, hogy a rendezvény és a versenyfilmzsűri elnökének az afroamerikaiak első számú filmes reprezentánsát, az Oscar-életműdíjas Spike Lee amerikai filmrendezőt kérték fel. Ez volt az első alkalom, hogy fekete bőrű személy tölthette volna be a tisztséget. A rendezvény törlése után a szervezők bejelentették, hogy a rendezőt a 2021-es fesztivál elnöki tisztére kérték fel.
Miután a francia köztársasági elnök április 14-én bejelentette, hogy a nyár folyamán már nem tarthatók rendezvények, előbb azt tervezték, hogy más nemzetközi filmfesztiválok valamelyikével (Velence, Toronto, Deauville, Angoulême, San Sebastian, New York, Busan és a lyoni Lumière Fesztivál) együttműködve vetítik le a filmeket, majd miután az esetleges online platform használatával kapcsolatban az alkotókkal egyeztetési nehézségek adódtak, végül a rendezvény törlése mellett döntöttek.
A fesztivál igazgatósága július 2-án jelentette be, hogy a Cinéfondation művészeti igazgatónője, Dimitra Karya vezetésével 13 fikciós és négy animációs kisfilmet választott ki egy bizottság a világ filmes iskoláinak 1952 alkotása közül, amelyek a kategória három díjáért versenyezhetnek. Bekerült a válogatásba Beleznai Márk Agapé című, 16 perces, Gryllus Dorka főszereplésével forgatott vizsgafilmje is, melyet a Budapesti Metropolitan Egyetemen készített. A vizsga- és diplomafilmeket bemutató rangos Cinéfondation programban korábban Mundruczó Kornél, Kocsis Ágnes, Szimler Bálint, Kárpáti György Mór, Andrasev Nadja, Szentpéteri Áron és Moldovai Katalin korai alkotásai szerepeltek.
Agapé
Beleznai Márk a Budapesti Metropolitan Egyetem Képalkotás alapszak mozgóképkultúra és média szakirányának végzős hallgatója. Másodévben készült Agapé című vizsgafilmjét hívták meg a 73. Cannes-i Filmfesztivál Cinéfondation válogatásába, amely a filmes egyetemek legjobbjait vonultatja fel.
A 16 perces alkotásban Kornél, a tizenéves filmőrült és Hanna, a kissé elvarázsolt negyvenes egyedülálló nő találkoznak. Pár nap múlva találkoznak még egyszer, és lassan ráébrednek, hogy több közös van bennük, mint gondolták. A két, elsőre eltérő személyiség között hasonló múltbeli élményeik miatt – vagy éppen azok ellenére – egy valószínűtlen kapcsolat kezd kialakulni. A főszerepekben Gryllus Dorka, Kenéz Henrik Ágoston és Egri-Rónay Benjamin láthatók.
Az 1998 óta megrendezésre kerülő Cinéfondation programba a világ filmes képzést nyújtó egyetemeinek hallgatói nevezhetik diploma- és vizsgafilmjeiket. Évente több mint 2000 alkotás érkezik be, melyből a zsűri a programba 15-20 filmet válogat be és a legjobb hármat díjazza a fesztivál során. A Cinéfondation filmjeinek vetítése és a díjak kiosztása ősszel lesz a cannes-i fesztiválpalotában. A rendezvény időpontját, valamint a zsűri összetételét később teszik közzé. Szeptemberben az Agapé látható lesz a budapesti Friss Hús rövidfilmfesztivál versenyprogramjában.
Budapesten és Kolozsváron is bemutatták A maga természete szerint és szabadon című dokumentumfilmet, amely báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola életét dolgozza fel. A mű a huszadik század vészterhes első felének Erdélyét mutatja be, melyben tehetős emberek lényeges dolgokat tettek a köz javára. Szilvássy Carola mondta az ikonikussá vált, lényegre törő szavakat: „Kell, hogy legyen Erdélyben egy otthona a magyar szónak”.
A kétezres évek elejétől Tolkien munkássága A Gyűrűk Ura filmeknek köszönhetően a virágkorát éli. A sikeres filmtrilógiát követően a rendező, Peter Jackson úgy gondolta, eljött az ideje elkészíteni Középfölde mitológiájának másik adaptációját is. Így A hobbit című (mese)regényből újabb filmtrilógia készült, amely egyébként előzménye is A Gyűrűk Ura történeteknek. Bár ez utóbbi filmek már kritikai szempontból nem kaptak akkora figyelmet, mint elődei, ekkorra már a hollywoodi gépezet beindult. 2017-ben az Amazon felvásárolta a megfilmesítési jogokat.
Köztudott tény, hogy a felvidéki magyarok gyerekkortól tanulják a szlovák nyelvet. Az azonban érdekesség, hogy a közös múlt miatt a cseh nyelv is hellyel-közzel része az életünknek. Ha máshogy nem is, a tévéből. Például követhetjük azokat a filmeket, amelyeket minden karácsonykor műsorra tűznek a szlovák adókon. A cseh mesefilmeknek komoly hagyományuk van, de immár nemzeti hősükről készített történelmi dráma is akad északnyugati szomszédaink repertoárjában.
2022. július 14-én jelent meg a Netflix szolgáltatón a Resident Evil-franchise legutóbbi „adaptációja”. A Paul W. S. Anderson filmekhez hasonlóan ez az alkotás is inkább csak felhasznál az alapanyagból, de míg a Kaptár-filmek legalább stílussal teszik ezt, addig ennél a sorozatnál a stílus nincs jelen és nem szórakoztató a végeredmény.
Fel fogok tenni néhány kérdést. Nincs jó vagy rossz válasz. Hogyan képzeled el a jövőt? Milyen lesz a természet? Hogyan fog megváltozni a városod? Milyenek lesznek a családok? Mi az, amire emlékezni fogsz, és mi az, amire nem? Kérdezi egy hang a sötét kép alatt, majd megjelenik Joaquin Phoenix, kezében egy mikrofonnal.
A Guerilla 1849-ben játszódik, nem sokkal a világosi fegyverletétel után, amikor még sokan nem tudják, vagy épp nem hiszik el, hogy a szabadságharcnak vége. A film főhőse, Barnabás (Váradi Gergely) egy erdőben bujkáló csapatot keres, Csont János (Orbán Levente) századát, ahol öccse szolgál – a célja, hogy hazavigye öccsét a szüleihez.
„A kikötő felett úgy szürkéllett az ég, mint a televízió képernyője műsorszünet idején” – ezzel a mondattal indul a máig leghíresebb cyberpunk mű, a Neurománc – egyenesen egy démonikus évből, 1984-ből. A több mint két dekáddal ezelőtti, műfajteremtő könyvben született meg a high-tech futurizmus aljas utcákra optimalizált változata, amiben a klasszikus noir regények költőisége a punk nihilizmusával egyesült.
Peter Greenaway brit rendező pályafutását festészettel kezdte, azonban Ingmar Bergman filmjei akkora hatást tettek rá, hogy ő is váltott a filmművészetre. Munkái nyíltan és rejtve is magukban hordoznak képzőművészeti jegyeket, ami leginkább alkotásai vizuális kifinomultságában és utalásaiban érhető tetten. Második és egyben legismertebb nagyjátékfilmje A rajzoló szerződése, amit 1982-ben mutattak be, és azóta a filmművészet egyik alapvető darabjává nőtte ki magát.
A filmelbeszélés egészét meghatározó kábítószeresfilmek több csoportra oszthatóak, aszerint, hogy a szer mint dramaturgiai, filmszervező narratív elem milyen módon jelenik meg bennük. Csoportosításomban három fő lényegi karakterisztikumot különböztetek meg, ezek a következők: az életforma, az anyag, és a karrier.
Amikor 1895. december végén, a párizsi Grand Café pincehelyiségében a Lumiére fivérek levetítik az első nagyközönségnek szánt mozgóképeket, egy új, szabad alkotásforma születik meg. Eleinte úgy tűnhet, csupán egy üzleti alapú cirkuszmutatványról van szó, nem egy véleményközlő és véleményformáló művészeti ágról. A tartalmi korlátokat kizárólag a készítők határozzák meg, a befogadói reakció közvetlen és azonnali. Nincs szükség külső szabályozó szervre, mely megszabná, mit láthat a néző és mit nem, így a határfeszegetés azonnal megkezdődik.