„Van egy teszt, ami állítólag 99%-os pontossággal megmutatja, hogy az ember valóban a nagy Ő-vel él-e. De Dórán (Kerekes Vica) valahogy ez sem segített: 99%-os szerelme éppen valaki mást készül feleségül venni. Az élet persze még így is lehet édes: Dóra ugyanis cukrász, aki mindent imád, ami a foglalkozásával kapcsolatos, tészták, habok, cukrozott cseresznyék között tölti a napjait – és mindezt egy cuki kis boltocskában kínálja az édesszájú világnak. A sütimennyország azonban keserű jövő elé néz: ha tulajdonosa nem szerez hirtelen nagyon sok pénzt, lehúzhatja a rolót. Az ilyen helyzetekre a legjobb szakácskönyvek sem kínálnak megoldást, úgyhogy Dóra kikever egy ravasz tervet: benevez egy családi cégeknek hirdetett versenybe, és szerződtet hozzá egy vállalkozó kedvű agglegényt (Mátray László), aki a hiányzó milliókért folytatott hadjárat során a vőlegényének hazudja magát” – áll a film szinopszisában.
A Csehországban és Szlovákiában már szupersztárnak számító Kerekes Vica a szenvedélyes és elszánt cukrászlány karakterét kelti életre a filmben, aki mindenre hajlandó, hogy megmentse vállalkozását és visszaszerezze élete szerelmét. A különleges szépségű és kiemelkedően tehetséges színésznőt – nemzetközi szerepei mellett – a Szuperbojz, az Egynyári kaland és az Apró mesék főszereplőjeként is ismerheti a hazai közönség. Filmbéli partnerét, a megrögzött nőcsábász, és alkalmi vőlegénypótlékot játszó fogorvost a Jászai Mari- és Kaszás Attila-díjas Mátray László játssza, akit többek között a Kojot és a Seveled című mozifilmekben is láthattunk.
A Hab rendezőjeként első nagyjátékfilmjével mutatkozik be Lakos Nóra, akinek rövid- és dokumentumfilmjei számos nemzetközi filmfesztiválon szerepeltek és nyertek díjakat, de nevéhez több reklám és tévésorozat, például a Tóth János is köthető. A film mellékszereplői között olyan színészekkel találkozhatunk, mint Kovács Lehel, Elek Ferenc, Szikszai Rémusz, Láng Annamária és Pálfi Kata, továbbá fiatal tehetségekkel is, mint Gyarmati Erik, Zsigmond Emőke vagy Bányai Miklós.
„A gyönyörű színekkel operáló és egyedi képi világot bemutató romantikus vígjáték különleges és üde színfoltja lesz az őszi moziszezonnak” – ígérik az alkotók.
A Hab szeptember 10-től lesz látható, az InterCom forgalmazásában.
Budapesten és Kolozsváron is bemutatták A maga természete szerint és szabadon című dokumentumfilmet, amely báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola életét dolgozza fel. A mű a huszadik század vészterhes első felének Erdélyét mutatja be, melyben tehetős emberek lényeges dolgokat tettek a köz javára. Szilvássy Carola mondta az ikonikussá vált, lényegre törő szavakat: „Kell, hogy legyen Erdélyben egy otthona a magyar szónak”.
A kétezres évek elejétől Tolkien munkássága A Gyűrűk Ura filmeknek köszönhetően a virágkorát éli. A sikeres filmtrilógiát követően a rendező, Peter Jackson úgy gondolta, eljött az ideje elkészíteni Középfölde mitológiájának másik adaptációját is. Így A hobbit című (mese)regényből újabb filmtrilógia készült, amely egyébként előzménye is A Gyűrűk Ura történeteknek. Bár ez utóbbi filmek már kritikai szempontból nem kaptak akkora figyelmet, mint elődei, ekkorra már a hollywoodi gépezet beindult. 2017-ben az Amazon felvásárolta a megfilmesítési jogokat.
Köztudott tény, hogy a felvidéki magyarok gyerekkortól tanulják a szlovák nyelvet. Az azonban érdekesség, hogy a közös múlt miatt a cseh nyelv is hellyel-közzel része az életünknek. Ha máshogy nem is, a tévéből. Például követhetjük azokat a filmeket, amelyeket minden karácsonykor műsorra tűznek a szlovák adókon. A cseh mesefilmeknek komoly hagyományuk van, de immár nemzeti hősükről készített történelmi dráma is akad északnyugati szomszédaink repertoárjában.
2022. július 14-én jelent meg a Netflix szolgáltatón a Resident Evil-franchise legutóbbi „adaptációja”. A Paul W. S. Anderson filmekhez hasonlóan ez az alkotás is inkább csak felhasznál az alapanyagból, de míg a Kaptár-filmek legalább stílussal teszik ezt, addig ennél a sorozatnál a stílus nincs jelen és nem szórakoztató a végeredmény.
Fel fogok tenni néhány kérdést. Nincs jó vagy rossz válasz. Hogyan képzeled el a jövőt? Milyen lesz a természet? Hogyan fog megváltozni a városod? Milyenek lesznek a családok? Mi az, amire emlékezni fogsz, és mi az, amire nem? Kérdezi egy hang a sötét kép alatt, majd megjelenik Joaquin Phoenix, kezében egy mikrofonnal.
A Guerilla 1849-ben játszódik, nem sokkal a világosi fegyverletétel után, amikor még sokan nem tudják, vagy épp nem hiszik el, hogy a szabadságharcnak vége. A film főhőse, Barnabás (Váradi Gergely) egy erdőben bujkáló csapatot keres, Csont János (Orbán Levente) századát, ahol öccse szolgál – a célja, hogy hazavigye öccsét a szüleihez.
„A kikötő felett úgy szürkéllett az ég, mint a televízió képernyője műsorszünet idején” – ezzel a mondattal indul a máig leghíresebb cyberpunk mű, a Neurománc – egyenesen egy démonikus évből, 1984-ből. A több mint két dekáddal ezelőtti, műfajteremtő könyvben született meg a high-tech futurizmus aljas utcákra optimalizált változata, amiben a klasszikus noir regények költőisége a punk nihilizmusával egyesült.
Peter Greenaway brit rendező pályafutását festészettel kezdte, azonban Ingmar Bergman filmjei akkora hatást tettek rá, hogy ő is váltott a filmművészetre. Munkái nyíltan és rejtve is magukban hordoznak képzőművészeti jegyeket, ami leginkább alkotásai vizuális kifinomultságában és utalásaiban érhető tetten. Második és egyben legismertebb nagyjátékfilmje A rajzoló szerződése, amit 1982-ben mutattak be, és azóta a filmművészet egyik alapvető darabjává nőtte ki magát.
A filmelbeszélés egészét meghatározó kábítószeresfilmek több csoportra oszthatóak, aszerint, hogy a szer mint dramaturgiai, filmszervező narratív elem milyen módon jelenik meg bennük. Csoportosításomban három fő lényegi karakterisztikumot különböztetek meg, ezek a következők: az életforma, az anyag, és a karrier.
Amikor 1895. december végén, a párizsi Grand Café pincehelyiségében a Lumiére fivérek levetítik az első nagyközönségnek szánt mozgóképeket, egy új, szabad alkotásforma születik meg. Eleinte úgy tűnhet, csupán egy üzleti alapú cirkuszmutatványról van szó, nem egy véleményközlő és véleményformáló művészeti ágról. A tartalmi korlátokat kizárólag a készítők határozzák meg, a befogadói reakció közvetlen és azonnali. Nincs szükség külső szabályozó szervre, mely megszabná, mit láthat a néző és mit nem, így a határfeszegetés azonnal megkezdődik.