A cseh új hullám egyik legnagyobb alakja szombaton hunyt el, a hírt felesége Olga Menzelova tette közzé egy facebook-posztban egy videóval Menzelről, részlettel Pál apostol szeretethimnuszából és néhány megható búcsúzó mondattal: Olga Menzelova
Semmi abszurd poén, semmi önironikus kikacsintás a túlvilág új hullámain szörfölő rendezőre (és a már régebb óta ott strandoló író-alkotótársra, Hrabalra), ami nyilván a gyászhoz és a facebookhoz nem illene, de Menzelhez annál inkább.
Milyen volt a létező szocializmus, a kommunista diktatúra Kelet-Európában? A történelemkönyvekből tudjuk, zárt, hazug és manipulatív, de leginkább kisszerűen unalmas, és langyos, mint az állott takony. Egy ilyen világ mindennapjaiban felismerni a költőiséget és a humort nem kis teljesítmény, és a cseh filmes új hullámnak (és a hozzájuk ezer szállal kapcsolódó legjobb cseh prózaíróknak, köztük az Arany Tigris kocsma leghíresebb törzsvendégének, Bohumil Hrabalnak) mégis sikerült. Menzelt tekinthetjük egy már megszűnt ország (Csehszlovákia) és egy megszűnt társadalmi berendezkedés (a kommunizmust építő létező szocializmus) krónikásának is, azonban ő több ennél: a kortárs kulisszákba helyezve az általános létezés, a mindennapi élet humorral teli abszurditását mutatja be legjobb alkotásaiban (Szigorúan ellenőrzött vonatok, Sörgyári capriccio, Pacsirták cérnaszálon, Én kis falum), és bár korhoz és helyhez kötött, mégis egyetemes és nemzetekfeletti.
Minden búvárnak oly nagy a képe, mondja Kosztolányi a kényszeresen mélységet kereső és nagyotmondást kergető művészí attitüdről, Menzel gondolatai erre rímelnek: "Úgy nézem a filmeket, ahogy az utamba kerülő embereket. Vannak buta filmek, melyek palira veszik a nézőt, és közönséges marhaságokkal etetik. Vannak pöffeszkedő, látszólag halálosan komoly filmek, de ezek igazából éppolyan üresek, mint az olyan emberek, akik megjátsszák, hogy jobbak a többieknél. Vannak aztán olyan filmek, melyek, mint egy kellemes fickó, nem tolakodóak, nem sokkolnak, nem borzasztanak el, és nem csinálnak hülyét az emberből, pusztán szórakoztatni akarnak. Ezeket a filmeket szeretem a legjobban. Észre sem veszem, hogy miért, de valamivel gazdagabb leszek tőlük."
Jiří Menzel (1938–2020) igazán kellemes fickó volt és olyan filmeket készített világéletében, amelyektől gazdagabbak lehetünk.
Aki az életrajzi adataira kíváncsi annak ott a Wikipédia (Jiří Menzel), akit pedig ez nem elégít ki, szánjon másfél órát egy méltó búcsúra, klikkeljen a Sörgyári capricciora – és természetesen vásároljon mosómedvét, ha teheti.
Sörgyári capriccio – teljes film
Szeptemberben kerül mozikba Szalay Péter Nincs parancs! című dokumentumfilmje. A film Bella Árpád és Harald Jäger határőr alezredesek kísértetiesen hasonló története. Bella Árpád hatáskörét túllépve átengedte a keletnémet tömeget a magyar–osztrák határon és Harald Jäger hasonlóan cselekedett a berlini falnál, amikor puskalövés nélkül kelet-berlinieket engedett Nyugatra.
„Gyertek értem” – bocsátja vízre játék hajóját ezzel a szüleinek szánt üzenettel a Festett madár című film főszereplő kisfiúja (Petr Kotlár). De a szülei nem tudnak érte menni, hiszen elhurcolták őket a koncentrációs táborba, a gyereket pedig egy vidéki nagynénire bízták, remélve, hogy biztonságban lesz. Azonban nem sokáig maradhat ott, a nagynéni halála és otthonának megsemmisülése után kénytelen elindulni valamerre a kelet-európai pusztaságban.
Az Alvilági játékok egy 2006-os krimi-dráma, rendezője Paul McGuigan, és a kritikusok szerint alapvetően egy Ponyvaregény-epigonról van szó, nyakatekert fordulatokkal, agyonstilizált karakterekkel és szédítő díszletekkel, de pont ezek az elemek azok, amelyektől az Alvilági játékok tizennégy év elteltével is izgalmas film maradt.
A 2017-ben bemutatott Kincsem minden idők addigi legdrágább magyar filmje volt – egyszerre látványos kalandfilm sok akcióval, és romantikus történelmi dráma kitalált és valóban létezett karakterekkel. Ebből lehetett volna hatalmas bukás is, béna Hollywood-majmolás, de a film egyáltalán nem okozott csalódást. A Kincsem igazi közönségfilm, minden korosztálynak szóló szórakoztató mozi lett.
Bár Hollywoodban jellemző trend, Magyarországon szinte példa nélküli, hogy még élő közéleti személyiségről vagy alkotóról készítsenek életrajzi jellegű filmet. Herendi Gábor, a Kincsem és más sikerfilmek rendezője azonban filmre vitte Szabó Győző színész Toxikoma című dokumentumregényét, amelyben Szabó kábítószeres éveit és dr. Csernus Imrével, a pszichiáter-celebbel való kapcsolatát írta meg.
Ridley Scott rendezőt pályája kezdete óta izgatja a mesterséges és az élő közti határvonal, az ember által teremtett dolgokban rejlő lehetőség és persze a mindebből fakadó spirituális kérdések. Egyik leghíresebb filmje, az 1982-es Szárnyas fejvadász máig a sci-fi műfaj egyik csúcsa, és már abban megjelennek azok az alapkérdések, amelyeket lassan negyven év elteltével A farkas gyermekei című sorozatban a rendező újra górcső alá vesz.
A hatvanas évek legvégén egy költségvetés és dialógus nélküli, kísérleti amatőrfilm bukkan fel a semmiből. A Mondo Trasho (1969) jelentéktelen szárnybontogatásnak tűnt, amit forgalomba se hoztak annak idején, viszont ez fekteti le a hetvenes évek trashopusának alapkövét.
„Hát ettől mindjárt elhányom magam”, hangzik az egyszeri néző értékítélete, ha valami olyat lát a vásznon ami gusztustalan, undorító, sokkoló, netán egyszerűen távol áll az ő ízlés- és értékrendjétől. A hányás azonban nemcsak a nézői reakció lehet egy adott mű kapcsán, hisz filmek és filmesek egész sora használja ezt a távolról sem mindennapos testi aktust, olykor jellemábrázoló eszközként, olykor a suspense-t növelendő, de akad olyan filmművész is, aki életművének egy egész szakaszát szervezte a hányás esztétikája köré.
Elkezdődött az El a kezekkel a Papámtól! című családi film forgatása, adta hírül a film forgalmazója. A Nemzeti Filmintézet támogatásával készülő, különleges látványvilágú filmet nemzetközi produkciókhoz mérhető stábbal és technikai háttérrel forgatják. A történet kiindulópontja Lakner Artúr 1942-ben megjelent Édes mostoha című regénye. A tervek szerint 2021-ben mozikba kerülő film Dobó Kata és Gulyás Buda rendezésében készül, a történet egyik főszereplője Csobot Adél, aki most először játszik mozifilmben.