L. Takács Bálint: Aki vagy, az maradsz

2020. november 16., 07:53

„Ne feledd, amit anyádnak adsz, az élet mind visszaadja majd” – hangzik el Mamma Romában. Pier Paolo Pasolini első filmje, a Csóró (Accatone) viharos visszhangja azonnal lehetővé tette a folytatást. Az operatőrlegenda, Tonino Delli Colli elmondása szerint Pasolini néhány hét alatt kitanulta a szakma alapjait, második filmötletéhez már konkrét vizuális tervekkel érkezett.

A Mamma Roma plakátja Forrás: a szerző gyűjteménye

Az alapfelvetés a következő: mi lenne, ha a Csóró karakterei közt, a nincstelen stricik és örömlányok kilátástalanságában felvillanna a kispolgári ideál, mely kiutat kínál az alsó-alsóosztály céltalanságából? Erre a kérdésre keres választ a Mamma Roma, ami tekinthető a Csóró társfilmjének, „nővérének” is. Ugyanolyan nyomasztó és kegyetlen, de sokkal árnyaltabb, érzelmesebb és kiforrottabb, mint előde.

Ellentétben a Csóróval, itt az érem másik oldaláról, egy kiöregedett prostituált szemszögéből közelítjük meg a római nyomornegyedek posztfasiszta panorámáját. Mamma Roma stricije megházasodik, így a nő végre szabad lehet, tinédzserkorú fiával új életet kezdenek. Fiát a csavargások és lopások helyett munkára fogná, összekapargatott pénzéből vett panellakásukban a saját sorát is egyenesbe akarja hozni, közeledve a tisztességes átlagpolgári életszínvonal (valósnak vélt) vágyképéhez.

A fiú, Ettore ugyanolyan utcagyerekek közé kerül, mint azelőtt, a végén már kórházi haldoklókat rabolnak ki, Mamma Roma pedig úgy próbálja kordában tartani fiát, ahogy az utca tanította neki. Újra és újra kénytelen visszatérni régi életének elemeihez, a jövő illúziója a néha felcsillanó boldogságszikrák ellenére jelenetről jelenetre bomlik szét mindkettőjük előtt.

Pasolini korai alkotásai úgy váltak az olasz neorealizmus iskolapéldáivá, hogy ő maga sosem tartotta őket neorealistának. Ő csak bemutatta, amit ismert, az embereket, akik között felnőtt, és bár az életrajzi utalások a későbbi munkáit is végigkísérik, a továbbiakban inkább jellemző rá a szürrealizmus (és az időnkénti konvencionalitás). Az életszagú szituációk és párbeszédek, az anya- és gyerekszerep örök érvényű problémáinak feltárása és Anna Magnani minden érzelmet lefedő alakítása teszik felejthetetlenné a Mamma Romát, az egyszerre Krisztust és görög drámákat idéző finálé pedig méltó lezárása Pasolini realista időszakának.

A Csóró nyers képeiben minden szereplő rég a pokolban van, Mamma Roma és Ettore viszont a purgatóriumban, a két világ közti limbóban lebegnek; a tisztítótűz lassan felemészti az emberi méltóságukat és utolsó reményfoszlányaikat is. Az ő tragédiájuk azért hatásosabb, mert látszólag elkerülhető, de a valódi tragédia pont az elkerülhetetlenségben rejlik, a film által sugallt keserű felismerésben, hogy aki szegénynek, tolvajnak, prostituáltnak születik, az is marad. A kispolgári vízió paradox módon pont annyira elérhetetlen számukra, mint a burzsoázia.

Kubiszyn Viktor

Nemzetközi díjak a magyar kísértetfilmnek

2020. november 12., csütörtök

Bergendy Péter horrorfilmje két elismerést is kapott a 20. Trieste Science+Fiction filmfesztiválon Olaszországban. A Post Mortem a kísértetfilm műfaj kitűnő újragondolásáért és a spanyolnátha idejének tökéletes megidézéséért különdíjat nyert, és a rangos Méliès zsűri elismerő oklevelét is megkapta.

Kubiszyn Viktor

Cybermese az apokalipszis után

2020. november 09., hétfő

A rajzolt filmeket mind a filmkritika, mind a közönség reflexből utalja a „gyerekeknek szól” kategóriába, pedig ez ugyanolyan botorság, mintha Picassót, Dalít, vagy Jackson Pollockot az óvodába száműznénk, mert volt képük ecsetet használni a fotózás korában. Az animeuniverzum egy – kisebb – része valóban kifejezetten gyerekeknek szól, de a fősodor inkább a kamaszoknak, valamint az ifjú és kevésbé ifjú felnőtteknek nyújt maradandó élményt. Ilyen minden idők egyik leghíresebb animéja is, a Katsuhiro Otomo rendezte gyönyörű anti(?)utópia 1988-ból, az Akira.

L. Takács Bálint

Strici az utcakövön

2020. november 07., szombat

Író, költő, filmrendező, forgatókönyvíró, teológus, filozófus, és még sorolhatnánk Pier Paolo Pasolini titulusait, aki a huszadik század európai filmtörténetének egyik legegyedibb látásmódú alakja, élettörténete több könyvet kitöltene (van is pár ilyen). Az olasz művészzseni pályáját egyaránt övezte utálat és tisztelet, a kilátástalan kezdetektől egészen a tragikus haláláig.

Kubiszyn Viktor

Minden korban érvényes értékek

2020. november 04., szerda

November 12. és 15. között rendezik meg az első Pápai nemzetközi történelmi filmfesztivált (PIHFF), amelyen 24 alkotást láthat a közönség. A fesztivál zsűrijének tagja lesz Árpa Attila rendező, Győri Márk operatőr, Kovács Claudia operatőr és Zámbori Soma színművész, valamint egy angol tagozatos pápai diákokból álló diákzsűri is értékeli majd a filmeket. A vetítéseket a pápai Petőfi moziban tartják, a nézők regisztráció nélkül, ingyenesen látogathatják a rendezvényt. A részletekről Pozsgai Zsolt fesztiváligazgatót kérdeztük.

Kubiszyn Viktor

Magyar romantikus vígjáték írókról, médiáról, reklámról

2020. november 03., kedd

András (Fekete Ernő) egy sikeres reklámügynökség kiégett kreatívigazgatójaként még azután is komoly író szeretne lenni, hogy az első regénye csúnyán megbukott. Lenéz mindent, ami nem szépirodalom, így mélyen megveti az új spirituális bestsellert, az Így vagy tökéletest és annak népszerű szerzőjét, Katát (Béres Márta). Aztán egy közös fotójuk felpörög a közösségi médiában, elterjed róluk, hogy járnak, és Andrásnak – kis segítséggel – támad egy nagy ötlete: ez a kapcsolat esetleg sikerre segítheti az új művét.

Kubiszyn Viktor

Kisjátékfilm a második világháború magyar katonáiról

2020. október 30., péntek

Az Elfelejtett nemzedék négy magyar katona sorsát mutatja be a második világháború sújtotta Magyarország végnapjaiban.

A film egy fiatal fiú története, akit 1944 végén soroznak be, amikor a szovjet csapatok elérik Magyarország területét. Az alkotók a filmmel azoknak a fiataloknak szeretnének emléket állítani, akiket elsöpört a világháború.

Kubiszyn Viktor

Száz éve rejtőző filmfelvétel került elő Szomory Dezső íróról

2020. október 28., szerda

A Filmarchívum raktárából előkerült néhány eredeti kameranegatív tekercs, amelyek egyikén sikerült azonosítaniuk a kor ünnepelt színpadi szerzőjéről, Szomory Dezsőről fennmaradt egyetlen mozgóképet.

Kubiszyn Viktor

Hálóvilág

2020. október 26., hétfő

Videodrome, A Légy, Meztelen ebéd, Karambol, eXistenZ – a Cronenberg-univerzum sarokpontjai. Az írógép, ami bogárrá változik, az ember, akiből légy lesz. A fém és a hús házassága párosodással dúsítva, a virtuális világok remegése egy sárkánykoponyán. David Cronenberg toposzai biztosan kísértenek az emlékezetben. Felismerhető stílus, körülhatárolható tematika és az őrület bizsergése.

Leczo Bence

„Nyugaton a helyzet változatlan”

2020. október 24., szombat

Az első világháború lezárásának századik évfordulójára Peter Jackson, A gyűrűk ura és A hobbit trilógiák, valamint a King Kong rendezője dokumentumfilmet készített. Azonban nem klasszikus értelemben vett dokumentumfilmet. A rendező saját bevallása szerint az angol veteránok iránti tiszteletből, illetve a nagyapjára való emlékezés miatt kezdte el a projektet. Együttműködött a brit Birodalmi Hadtörténi Múzeummal és a BBC-vel, kezdésként pedig megnézett százórányi némafilmet és átnézett hatszáz órányi, veteránokkal készített interjút is. Ez volt az Akik már nem öregszenek meg létrejöttének első állomása.

Kubiszyn Viktor

Készül az Ida regénye és az Egy magyar Rotschild

2020. október 24., szombat

Harminchét filmes produkciót támogat a Nemzeti Filmintézet (NFI), a döntés nyomán hét tévéfilm és nyolc kisjátékfilm gyártása, valamint három tévéfilm és 19 sorozat fejlesztése kezdődhet meg - adta hírül az NFI. Az intézet az elmúlt hónapokban hirdette meg a streamingszolgáltatásra és televíziós bemutatásra készülő alkotások támogatási pályázatait.

L. Takács Bálint művei

Legfrissebb hírek

2020. december 01., 01:40

Fekete J. József
Villányi László kék pulóverjei

2020. december 01., 01:10

Szabó Fanni
Versek

2020. december 01., 00:55

Bonczidai Éva
„Most már ismersz, s nincs okod aggódni” – 220 éve született Vörösmarty Mihály

2020. december 01., 00:35

Daám Sára
Egy gyógyító két arca

2020. december 01., 00:15

Fehér Miklós
A tárgy