L. Takács Bálint: Péniszdialógus De Sade módra

2020. október 16., 10:43

Nehéz objektív bevezetőt írni Marquis de Sade munkásságáról. Bár sűrűn hangoztatott mítosz, hogy kortársai a szélsőséges irodalmi alkotásai miatt gyűlölték és üldözték a befolyásos, művelt márkit, igazából erre a valóéletben elkövetett szexuális bűncselekményei adtak nyomósabb indokot. Nehéz lenne elismerően nyilatkozni valakiről, aki (mások mellett) utcagyerekeket rabolt el és saját birtokán erőszakolt meg, melynek fényében szadista szövegei különösen keserű szájízt hagyhatnak az olvasóban. Ennek ellenére feketehumorba áztatott, intelligensen elmebeteg írásai máig alfái és ómegái a pszeudofilozofikus, nihilista trash irodalomnak.

Marquis – Forrás: IMDb

A francia Roland Topor, aki vezető animátora volt a Vad bolygónak, a weird-fiction rajzfilmtől egészen más vizekre evezett, amikor megalkotta a Marquis forgatókönyvét, amelyben az író fantáziavilágát keveri a valósággal. Minden szereplő állatmaszkot visel, gyurmaanimációs betétek tagolják az élőszereplős képsorokat, De Sade hosszú dialógusokat folytat beszélő péniszével, bármivel közösülne, akár egy réssel a falon vagy egy pókkal, ami széttárt női lábakká változik. És ez csak az alapfelállás.

A francia forradalom idején járunk, De Sade a Bastille-ban raboskodik, próbálja alkotásaiban kiélni állatias ösztöneit, miközben belekeveredik a körülötte élő politikusok és vallási vezetők összeesküvésébe. Justine-t, a Marquis egyik irodalmi karakterét megerőszakolja a francia király, a politikai elit úgy dönt, a márkira terelik a gyanút. A szálakat a szado-mazo szexistennő, Juliette (aki az eredeti szövegben Justine testvére, de ez itt nem kerül szóba) kuszálja tovább, hogy az orgiákkal tarkított szociálpszichológiai lázálomban beteljesedjen a bastille-i rabok szökése.

Marquis – előzetes

A márki szemén át látjuk a világot, az erkölcstelen, istentelen állatokat, akik politikai státusuk és álműveltségük álarca mögül, titokban élvezkednek az anarchista pornóirodalmon. Ez a fix nézőpont magyarázza, hogy a szadista író leginkább áldozatnak tűnik a cselekmény során, bár perspektívától függetlenül igazolódik, hogy De Sade csak a jéghegy csúcsa volt, egy álszent világ reflexiója, korának elkerülhetetlen végterméke. Szerencsére ezeroldalas filozofálgatás helyett a film kifejezetten vicces, főleg, ha jóízűen tudunk nevetni, amikor egy szereplőt langusztával dugnak meg.

A forgatókönyv nagyon sajátos, a valóságba oltott gusztustalan fantáziavilág számos groteszk szituációt szül, amelyeket mintha maga a főszereplő alkotta volna. A színdarabszerű díszletek helyenként egysíkúak, a képi világ túl sötét, és a Sade-szövegek stop-motion feldolgozásában is több lehetőség rejlett, bár nyilván anyagi és időbeli akadályok állták az utat.

A fentebb taglalt vinyetták alapján minden potenciális néző eldöntheti, hogy kellő gyomra és nyitottsága van-e a Marquis befogadására, de ezen elfeledett gyöngyszem a legautentikusabb módja, hogy bekerüljünk a fogalomteremtő író dekadens pszichéjébe. Ha akarjuk, ha nem, elfelejteni biztos nem fogjuk.

Karkó Ádám

Blődli, szerepjáték, Sasha Baron Cohen

2021. február 05., péntek

2020 októberében mutatták be Jason Woliner rendezésében a Borat második részét, aminek teljes címét már leírni is fáj: Borat utólagos mozifilm: Produkciós kenőpénz szállítása az amerikai rezsimnek a Kazahsztán egyszeri dicsőséges nemzetének hasznára. Az első rész (a Borat: Kazah nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Amerika) 2006-ban került a mozikba, Sacha Baron Cohen főszereplésével, aki természetesen az új részben is viszi tovább a karaktert. Az első rész sikere miatt – és mert a Borat figura szinte önálló életre kelt –várható volt hogy elkészül a folytatás is.

Kubiszyn Viktor

A paródia pléhkirálya – Frank Drebin halott és élvezi

2021. február 04., csütörtök

„– De szép kis szőrös! – Ugye? Tavaly tömték” – hangzik az egyik vegytisztaságú mini-blőd párbeszéd a Csupasz pisztoly sorozatból. Buta és egyszerű poén. Amitől viszont ellenállhatatlanul, reflexszerűen vigyorra görbül a szánk, az a párbeszéd férfi résztvevőjének gesztusrendszere, ahogy ezt kimondja, ahogy elnéz a kamera mellett, ezüstös ősz hajával és a sok vihart látott pléharcról sütő megkövesedett debilitás minden bájával.

Kubiszyn Viktor

Magyar filmtörténet: A Körhintától a Spirálig

2021. február 02., kedd

Január 29-én kezdődött a Sapientia EMTE Média Tanszékének rendhagyó, online filmtörténeti vetítéssorozata. A tervek szerint az egyetem minden hónap utolsó péntekjén egy-egy magyar filmet vetít le a virtuális térben. A vetítést a tanszéken oktató és kutató szakemberek rövid felvezetője előzi meg, és a résztvevők érdeklődésétől függően minden találkozás közös beszélgetéssel zárul.

Kulcsár Gábor

Újrakezdés a filmekben

2021. február 01., hétfő

Előfordul, hogy nincs szükségünk újrakezdésre, csupán félünk megbirkózni a problémáinkkal. Erről szól az Egy makulátlan elme örök ragyogása (2004). Joel (Jim Carrey) első kézből tapasztalja meg, milyen veszélyes lehet ez, amikor fizet egy vállalatnak, hogy töröljék ki az emlékeiből volt barátnőjét, Clementine-t (Kate Winslet). Joel túl későn jön rá, hogy nem szeretné pár rossz élmény miatt elfelejteni a kapcsolatát, és saját elméjét járva próbálja megmenteni szerelme emlékét. A film ügyesen csavarja sci-fi-köntösbe az emberi érzelmek komplexitását, és hitelesen mesél arról, hogy a tiszta lap nem lehet a válaszunk minden

L. Takács Bálint

A taxisofőr nem alkuszik

2021. január 30., szombat

A‌ ‌nyolcvanas‌ ‌években András‌ ‌Ferenc‌ ‌bátran‌ ‌bevállalt‌ ‌egy‌ ‌alvilági‌ ‌thrillert,‌ ‌melyben‌ ‌a‌ ‌főszereplő‌ ‌antagonista‌ ‌nem‌ ‌amerikai‌ ‌kém,‌ ‌hithű‌ ‌kapitalista‌ ‌morálgyilkos,‌ ‌még‌ ‌csak‌ ‌nem‌ ‌is‌ ‌gerinctelen‌ ‌ellenforradalmár,‌ ‌hanem‌ ‌egy‌ ‌ mérnökdiplomás‌ ‌taxisofőr.‌

Kubiszyn Viktor

Doktor Gubó

2021. január 28., csütörtök

Heten laktak a parasztházban.
Két fiú a kert végében dolgozott, amikor meglátták a gubókat.
– Te. Látod?
– Látom.
– Már meg lehetne metszeni.
– Meg. Folyna ki belőle a tej.

Bonczidai Éva

Túlélési stratégiák – anyák és lányaik történetei

2021. január 27., szerda

A nagymama, aki egy haláltáborban szült, az anya, aki Auschwitzban született, és az unoka, aki titkolja a saját gyerekei előtt a múltat – anyák és lányaik történetei, túlélési stratégiák és a megbékélés lehetőségei. Leginkább ezekről szól a film. Attól érvényes, hogy az életben gyökerezik.

Kubiszyn Viktor

Régi némafilmekhez várnak új filmzenéket Kapolcson

2021. január 26., kedd

Az átlagos mozgóképfogyasztó ma már elképzelhetetlennek tarja, hogy egy filmben ne legyenek hangok (színek, digitális trükkök stb.), azonban a filmtörténet első nagy korszakában a celluloidtekercsekre csak képet tudtak rögzíteni, így sem dialógusok, sem zajok, sem filmzene nem volt. Illetve utóbbit természetesen kreatívan megoldották, és ha a felvételkor és lejátszáskor nem is tudtak hangot produkálni a vetítőgépről, a mozikban legtöbbször egy egész nagyzenekar volt, amely élőben festette alá zenei hangkulisszával a vásznon látottakat.

Kubiszyn Viktor

Rögtönzés és film

2021. január 23., szombat

Egy dialógust rögtönözni? Semmiség. Egy forgatókönyvet? Azt már nehezebb. Hasonlóképpen: egy jelenetet (képpel-hanggal-világítással-színészekkel) még csak-csak össze lehet dobni a pillanat hevében, na de egy egész estés, nézhető játékfilmet így összerakni elég nagy botorság. A filmkészítés és a teljes improvizáció első hallásra kizárja egymást, hiszen a konstruáltság, a megtervezettség és persze a megrendezés is a film leglényegéhez tartoznak. Próbálkozások persze mindig akadtak, elsősorban a határterületekről érkező alkotók részéről, és azoknál, akik a film különleges sajátosságaiban és nem az

Kubiszyn Viktor

A sólyom röpte – Mészöly 100

2021. január 19., kedd

Mészöly Miklós írásaiból nem könnyű filmet készíteni, és sokáig az 1970-es Magasiskola volt az egyetlen adaptáció, ami az ő művéből készült. A feldolgozás sajátossága azonban, hogy az 1956-ban íródott kisregényt Mészöly a rendezővel együtt dolgozta át mozgóképpé, a forgatókönyvet közösen írták, a film dialógusait pedig Mészöly egyedül jegyzi. A kisregény írásának egyik ihlető elemének tekinthető (a szocializmus politikai berendezkedése mellett), hogy az író egy alkalommal maga is egy kísérleti solymásztelep vendége volt pár napig, így a regényben (és a filmben) megjelenő realista elemek valós eseményekből

L. Takács Bálint művei

Legfrissebb hírek

2021. április 16., 11:10

Farkas Wellmann Endre
Amikor 2005-ben... – Törőcsik Mari emlékére

2021. április 16., 08:50

Bonczidai Éva
Épp ránk van szükség – Gazdag Ágnes műveiről

2021. április 16., 08:31

Nagygéci Kovács József
Láthatáron innen és túl

2021. április 16., 08:23

Bárczi István
Védj a gonosztól

2021. április 16., 08:19

Tőzsér Árpád
Thészeusz egy moszkvai kórházban