Az első film rögtön nem is egy, hanem három (kis)film – maga a projekt is különlegesen izgalmas, hiszen a hatvanas évek filmművészetének három meghatározó alakjának Poe-feldolgozásait gyűjti egybe.
1. Roger Vadim: Metzengerstein (1968)
Az eredeti Poe novellában a Metzengerstein família ifjú és kegyetlen grófja csak az érzékiségnek és mások kínzásának él, minden módszerrel tobzódik a hatalom örömeiben, míg a természetfeletti utána nem nyúl egy zabolátlan ló képében, és el nem pusztítja. Vadim a főszereplőt nőre cserélte, Federica grófnőre, akit akkor felesége, Jane Fonda játszott, és beiktatott a szürreális történetbe egy szerelmi szálat: a rivális arisztokrata család sarját, Wilhelm bárót, akit pedig Jane Fonda testvére, Peter Fonda játszott el. Vadim tehát már a szereposztással is tett egy gesztust az extrém Poe-világ felé, maga film pedig egy klasszikus, képi világát tekintve inkább realista, mint szürreális titoktörténet lett. A két főszereplő közti gyűlölök szeretek viszony odáig fajul, hogy a grófnő felgyújtja a báró kedvenc istállóját, ám a báró is meghal a tűzben – a tüzet egyedül egy ló éli túl, akivel Federicának különös kapcsolata alakul ki, felhagy az addigi „örömeivel” és egyedül a szilaj vágtatásban éli ki magát – egészen a film végéig, ami stílszerűen egy hatalmas tűzvész. Vadim egy kevéssé ismert Poe-történetet dolgozott át korrekt és ötletes módon, megtartva és a film nyelvére átültetve az eredeti novella természetfeletti vibrálását.
Roger Vadim: Metzengerstein (részlet)
2. Louis Malle: William Wilson (1968)
Szintén egy kevéssé ismert Poe-novellát, a William Wilsont dolgozta fel (és át) Louis Malle, a francia új hullám egyik alapembere. A címszerepet Alain Delon játssza, míg a női főszerepben Brigitte Bardot látható. A sztori szerint egy felzaklatott, fiatal férfi fut be egy templomban, és gyónni akar a papnak. A gyónáson keresztül flashbackekben feltárul a főhős – meglehetősen züllött – előélete, kínzásokkal, szerencsejátékkal és gonosz tettekkel, valamint egy rejtélyes alteregóval, akit szintén Williamnek hívnak, és a főhős életének fontos pontjain megjelenik és megakadályozza gonosz vágyainak kiélését. A film alapvetően a doppelganger (megkettőződés) effektussal, a skizofréniával és az ikerparadoxonnal játszik, ami miatt különösen időtálló az a színészi alakítások: Alain Delon és Brigitte Bardot nem véletlenül tartozik az európai (és az egyetemes) filmtörténet legnagyobb ikonjai közé.
3. Federico Fellini: Toby Dammit (1968)
A Különleges történetek harmadik darabja Federico Fellini filmje, ami a Belzebubé a fejem című Poe -novella ihletésére készült – és itt valóban nem egyszerű adaptációról van szó, hanem teljes átértelmezésről és modernizálásról. Fellini a novellából pusztán az alapötletet tartotta meg (amiben a főhős addig mondogatja a címbeli kifejezést, míg az ördög valóban el nem viszi a fejét), és az egész történetet a hatvanas évek valóságába helyezte. A film főszereplője egy alkoholista és drogfüggő színész (Terence Stamp), aki egy forgatás kedvéért Rómába utazik. Az utazás során folyamatosan kísérti őt egy tündéri kislány, aki végül a vesztét is okozza. A Toby Dammit az egyik legjobb Poe-film, ami valaha készült – saját jogán is, de nem utolsósorban azért is, mert nem pusztán ujjgyakorlat, hanem teljes értékű Fellini-film is. Az olasz és európai filmművészet egyik legnagyobb mestere az Országúton, a 8 és ½, Az édes élet és számtalan más emlékezetes film mellett a Toby Dammitban is a maximumot hozza: sajátos, hallucinatív de mégis játékos filmnyelve, zenehasználata és sztoribonyolítása bizonyítja itt is, hogy Fellini a filmet mint totális médiumot kezelte egész pályáján, legyen szó akár nagyjátékfilmről, akár rövidfilmről.
A Toby Dammit főcímzenéje (Nino Rota) és képek a filmből
4. Raul Garcia: A vörös halál álarca (2005)
Raul Garcia luxemburgi–spanyol animációs művész 2015-ben mutatta be Rendkívüli mesék című filmjét, amiben öt Poe-novellát dolgoz fel különböző animációs stílusokban: Az Usher-ház vége, Az áruló szív, Monsieur Valdemar kóresete tényszerű megvilágításban, A kút és az inga és A vörös halál álarca. Most a legutolsót ajánljuk, ami az öt történeten belül is különleges: egyetlen megszólalástól eltekintve a kisfilm pusztán zenével és festményszerűen megkomponált snittjeivel kelti életre Poe gótikus horrornovelláját, ami a pestisjárvány idején játszódik. A kisfilm képi stílusát Egon Schiele alkotásai ihlették, míg az egyetlen elhangzó mondatot a filmben Roger Corman hangján halljuk, aki a hatvanas-hetvenes évek legendás B film horrorrendezője volt, és maga is több Poe-novellát megfilmesített. A vVörös halál álarca egy járvány idején játszódik, amikor több arisztokrata egy várba menekül, hogy ott az érzéki örömöknek hódolva várja ki a vész elmúltát. Azonban a partin megjelenik egy álarcos idegen is, és onnantól felborul a buli. Raul Garcia filmje tökéletesen menti át a hideglelős, haláltáncszerű hangulatot, amit a Poe-novella is áraszt magából, feszes szerkezettel és remek ritmussal.
Raul Garcia: A vörös halál álarca (teljes film)
5. Roger Corman: Az Usher-ház vége (1960)
Roger Corman népszerűségét a hatvanas-hetvenes években elsősorban exploitation (a nézői ösztönigényeket kielégítő zsánerfilmek gyűjtőneve) és B (vagyis kis költségvetésű) horrorokkal alapozta meg. Poe műveiből összesen kilenc adaptációt készített, elég hullámzó színvonalon. Az adaptációk közül és Corman életművében kiemelkedő azonban az 1960-as Az Usher-ház vége című film. Az eredeti, egyes szám első személyben elmesélt gótikus horrornovellát Corman egy pszichologizáló árnyékemberi történetté dúsította, amiben azonban végig jelen van az atavisztikus gonosz ereje, a természetfeletti, és az elkerülhetetlen pusztulás és szétesés fátuma. A film gyönyörűen fényképezett és díszletezett, a kamerakezelés és a színészi játék (valamint a speciális effektek és az explicit erőszak ábrázolása) visszafogott, és ezáltal válik a történet még nyomasztóbbá.
Roger Corman: Az Usher ház vége (részlet)
Budapesten és Kolozsváron is bemutatták A maga természete szerint és szabadon című dokumentumfilmet, amely báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola életét dolgozza fel. A mű a huszadik század vészterhes első felének Erdélyét mutatja be, melyben tehetős emberek lényeges dolgokat tettek a köz javára. Szilvássy Carola mondta az ikonikussá vált, lényegre törő szavakat: „Kell, hogy legyen Erdélyben egy otthona a magyar szónak”.
A kétezres évek elejétől Tolkien munkássága A Gyűrűk Ura filmeknek köszönhetően a virágkorát éli. A sikeres filmtrilógiát követően a rendező, Peter Jackson úgy gondolta, eljött az ideje elkészíteni Középfölde mitológiájának másik adaptációját is. Így A hobbit című (mese)regényből újabb filmtrilógia készült, amely egyébként előzménye is A Gyűrűk Ura történeteknek. Bár ez utóbbi filmek már kritikai szempontból nem kaptak akkora figyelmet, mint elődei, ekkorra már a hollywoodi gépezet beindult. 2017-ben az Amazon felvásárolta a megfilmesítési jogokat.
Köztudott tény, hogy a felvidéki magyarok gyerekkortól tanulják a szlovák nyelvet. Az azonban érdekesség, hogy a közös múlt miatt a cseh nyelv is hellyel-közzel része az életünknek. Ha máshogy nem is, a tévéből. Például követhetjük azokat a filmeket, amelyeket minden karácsonykor műsorra tűznek a szlovák adókon. A cseh mesefilmeknek komoly hagyományuk van, de immár nemzeti hősükről készített történelmi dráma is akad északnyugati szomszédaink repertoárjában.
2022. július 14-én jelent meg a Netflix szolgáltatón a Resident Evil-franchise legutóbbi „adaptációja”. A Paul W. S. Anderson filmekhez hasonlóan ez az alkotás is inkább csak felhasznál az alapanyagból, de míg a Kaptár-filmek legalább stílussal teszik ezt, addig ennél a sorozatnál a stílus nincs jelen és nem szórakoztató a végeredmény.
Fel fogok tenni néhány kérdést. Nincs jó vagy rossz válasz. Hogyan képzeled el a jövőt? Milyen lesz a természet? Hogyan fog megváltozni a városod? Milyenek lesznek a családok? Mi az, amire emlékezni fogsz, és mi az, amire nem? Kérdezi egy hang a sötét kép alatt, majd megjelenik Joaquin Phoenix, kezében egy mikrofonnal.
A Guerilla 1849-ben játszódik, nem sokkal a világosi fegyverletétel után, amikor még sokan nem tudják, vagy épp nem hiszik el, hogy a szabadságharcnak vége. A film főhőse, Barnabás (Váradi Gergely) egy erdőben bujkáló csapatot keres, Csont János (Orbán Levente) századát, ahol öccse szolgál – a célja, hogy hazavigye öccsét a szüleihez.
„A kikötő felett úgy szürkéllett az ég, mint a televízió képernyője műsorszünet idején” – ezzel a mondattal indul a máig leghíresebb cyberpunk mű, a Neurománc – egyenesen egy démonikus évből, 1984-ből. A több mint két dekáddal ezelőtti, műfajteremtő könyvben született meg a high-tech futurizmus aljas utcákra optimalizált változata, amiben a klasszikus noir regények költőisége a punk nihilizmusával egyesült.
Peter Greenaway brit rendező pályafutását festészettel kezdte, azonban Ingmar Bergman filmjei akkora hatást tettek rá, hogy ő is váltott a filmművészetre. Munkái nyíltan és rejtve is magukban hordoznak képzőművészeti jegyeket, ami leginkább alkotásai vizuális kifinomultságában és utalásaiban érhető tetten. Második és egyben legismertebb nagyjátékfilmje A rajzoló szerződése, amit 1982-ben mutattak be, és azóta a filmművészet egyik alapvető darabjává nőtte ki magát.
A filmelbeszélés egészét meghatározó kábítószeresfilmek több csoportra oszthatóak, aszerint, hogy a szer mint dramaturgiai, filmszervező narratív elem milyen módon jelenik meg bennük. Csoportosításomban három fő lényegi karakterisztikumot különböztetek meg, ezek a következők: az életforma, az anyag, és a karrier.
Amikor 1895. december végén, a párizsi Grand Café pincehelyiségében a Lumiére fivérek levetítik az első nagyközönségnek szánt mozgóképeket, egy új, szabad alkotásforma születik meg. Eleinte úgy tűnhet, csupán egy üzleti alapú cirkuszmutatványról van szó, nem egy véleményközlő és véleményformáló művészeti ágról. A tartalmi korlátokat kizárólag a készítők határozzák meg, a befogadói reakció közvetlen és azonnali. Nincs szükség külső szabályozó szervre, mely megszabná, mit láthat a néző és mit nem, így a határfeszegetés azonnal megkezdődik.