Fecske Csaba: Palacsintaság – gyerekversek

2021. január 25., 07:13

Orosz Annabella alkotása

Palacsintaság

Ha felnövök és nagy leszek,
erős leszek, mint Fekete Laci,
félkézzel kiegyenesítem a kérdőjelet,
felelőtlen ígéretet nem teszek,
fején találom még a négyszöget is.
Ha nagy leszek, nagy szám leszek,
magamtól is hasra esek.
Ilyen férfi nem terem ám
akármelyik uborkafán!
De most gyerek vagyok még,
ha megkívánom a palacsintát,
megkérem anyát, hogy egy ötösért
cserébe süssön nekem egy tucat
lekvárosat, a többi lehet túrós is.
Az ötöst idővel lealkudom majd négyesre,
anya olyan megértő,
de a hármas sem olyan rossz jegy szerintem,
az is megér legalább egy palacsintát.

Csukcsok

Csukcsföldön élnek a csukcsok,
nem élnek ott mások csak csukcsok,
csak csukcsok, csak csukcsok,
no meg rémszarvasok.

„Csukd be a szádat”
mondja a csukcs a kiscsukcsnak,
„belőle rosszcsont csukcsok még valamit kilopnak!”

Összecsuklik a kiscsukcs:
„Mindig mindent csak a kiscsukcs,
nem csukom, az én számat csak
csukcscsók csukja,
tudd meg: nem kell a kiscsukcsnak
csak csukcscsók, csak csukcscsók!”

Űrutazás

A Göncölszekérre ültem,
és a Földet megkerültem.
Jó volt látni a zöld bolygót,
sose láttam még hasonlót.

Ez nem tegnap, hanem rég volt,
vígan vigyorgott a vén Hold.
Sokan jártak a Tejúton,
ki biciklin, ki lábbuszon.

Egyszer mikor éhes lettem,
Fiastyúkhúslevest ettem,
ízlett, hát nagyon örültem,
számat felhőbe törültem.

Csillagokkal társalogtam,
fényüktől én is ragyogtam.
De a földre visszavágytam,
ahol nékem a hazám van.

Álmos vers

Nem fér hozzá semmi kétség,
ránk köszöntött a sötétség.
Alszik már az egész város,
az álmosság általános.
Elaludt a városháza
és a zsúfolt házak száza,
nem füstölnek a kémények,
kialszanak mind a fények,
alszanak a hűvös tények,
a hímek és a nőstények.
Alszik csöndben a valóság,
elaludtak mind a rózsák,
alszik a tűz a parázson,
alszik a tenger a plázson,
megalszik a tej a szádban,
alszik a harcsa a szákban,
alszik a halk víz a tóban,
alszik a zab is a lóban,
a hangod is elhalóban,
nem játszásiból, valóban.
Alszik a dal a madárban,
görbe ösvény a határban,
csöpp búzamag a kalászban,
az ölnivágy a vadászban.
Alszik, alszik, alszik minden:
kezed nyoma a kilincsen,
Ébren immár semmi nincsen,
elcsendesedett a diszkó,
makkal álmodik a disznó,
fújják a kását a népek,
kiflit álmodnak a pékek,
a csillagok fényességet,
itt ér az én versem véget.
Elaludt a rím is, nahát,
szép álmokat, jó éjszakát!

Dávid Ádám

Zengő CBA és más versek

2023. október 14., szombat

Mindkét fiam de jó zenész!
Megáll tőlük a józan ész.

Multiinstrumentalisták,
hallgasd ezt a durva listát!

Pár fakanál itt az ütő,
a dob palacsintasütő.

Géczi János

Dugó és a szürke bogár

2023. október 09., hétfő

Azon a napon, amikor nem akart elállni az eső, és az ablakokon nem lehetett az utcára kilátni, Gazda betelepedett a bordó fotelbe, és maga elé terítette az újságot. Ezt különösen szeretem, mert olvasás után megkapom a lapokat, és annyi darabra tépem, amennyire csak kedvem tartja. Néha gombóccá gyűr egy-egy oldalt, és odagördíti hozzám, mintha nem tudnám megkülönböztetni a labdától.

Gubó Mária

Nagymosás kerekerdőszélen

2023. szeptember 16., szombat

A délutáni nap beragyogta a tájat mosolyával, melegével pedig végigsimította Kerekerdőszéle összes növényét és állatkáját. Zsombor, a mosómedve nagymosáshoz készülődött. Odújában szétválogatta a hatalmas kosarakban összegyűlt szennyest. Külön a kis mosómedvékét, szépen színek szerint, aztán a mosómedve futballválogatott sok-sok mezét, nadrágját és zokniját. Kosaranként kihordta az udvarra, ugyanis méretes, felülről nyíló mosógépét ott tartotta.

Lőrincz P. Gabriella

Miau, a teknőctarka macska

2023. szeptember 12., kedd

Akkoriban a Nap gyakran járt a Földön. Amerre elhaladt, minden sokkal világosabb volt, élet sarjadt a nyomában. Arra gondolt, hogy ez a Föld olyan csodálatos, szeretné beragyogni az egészet. Megpihent egy kicsit egy tóparton, majd elszundított, de nem is bánta, hiszen a legjobb ötletei akkor támadtak, amikor jól kipihente magát. Olyankor fényesebben is ragyogott.

Fülöp Antal

János és tóparti barátai

2023. augusztus 04., péntek

A halastó körül nádas, fűzfák, nyárfaerdő varázsolták mesebeli tájjá a vidéket. János naphosszat horgászott a tóban. Rendszerint egy fűzfa hűvöséből vetette horgait a vízbe, majd leült az árnyékba és figyelte a nyeleket. De hiába próbálkozott egyszerre három horoggal is, amint azt a sikeresebb horgászoktól látta, kerülte őt a szerencse. Ha fogott is halat, inkább az apraja akadt a horgára.

Gubó Mária

Vince vakond röpte

2023. július 26., szerda

Egy szép napon Vince vakond elhatározta, elhagyja a galagonyás alatti földterületet, és tovább fúr, beljebb, a cserjés felé. Amikor kibújt a túrása tetejére, egy csodaszép vidéket pillantott meg. Daloltak a virágzó bogáncsok és a madarak. Leírhatatlan öröm töltötte el a szívét, úgy döntött, pihenésként kifekszik az illatos pázsitra. Hamarosan kíváncsi szövőmadarak pittyegésére ébredt, akik huncutul röpködtek és ugrándoztak Vince körül.

Póda Erzsébet

Cickánymese

2023. július 13., csütörtök

Cickányunk elmorzsolt néhány kiszivárgó könnycseppet a szeme sarkában, majd a batyura nézett, amiben kolbászt, hagymát, olajat rakott össze, amikor a bulira készült. Közben az olaj valamilyen ismeretlen oknál fogva kidőlt, átáztatott mindent, ami a batyuban volt. Lemondóan nézett a használhatatlanná vált ennivalóra, leült az ablak elé és sírni kezdett.

Bettes István

Szentjánosbogár

2023. július 06., csütörtök

Hagyatkozhattak-e másra
Mint a szentjánosbogárra?
Egyenként vagy tömegével
Ő világolt egész éjjel

Gyurkovics Anikó

A zöld-tó tündére

2023. május 23., kedd

Egyszer volt, hol nem volt, három hatalmas hegy között volt egy kis tó, amelynek a vize olyan zöld volt, mint a legszebb smaragd a világon. Itt lakott az egyetlen tündér a vidéken. Amikor a többiek hátrahagyták őt, csak annyit mondtak neki:

– Ez a tó a te területed. Az a feladatod, hogy boldoggá tedd az embereket!

Kovács Jolánka

A párna

2023. május 18., csütörtök

Álmatlan Antal álmatlanságban szenvedett. Éjjelente csak forgolódott az ágyában, ásítozott, sóhajtozott, végül fölült, megfordult, és jól megrázta, igazgatta-ütögette-gyúrogatta-gyűrögette a párnáját, sőt, püfölte, már ahogy az erejéből telt. Ebben aztán úgy elfáradt, hogy egy pillanatban a párnára zuhant a feje, és elaludt. Igen ám, de negyed óra múlva fölébredt, ásítozott, sóhajtozott, végül fölült, megfordult, és megint jól megrázta, igazgatta-ütögette-gyúrogatta-gyűrögette a párnáját, sőt, megint püfölte!

Fecske Csaba művei

Legfrissebb hírek

2024. május 31., 11:12

Saád Anna
Én vagyok és más versek

2024. május 31., 11:05

Mátyás Emőke Ibolya
Áruház és más versek

2024. május 31., 11:02

J. Simon Aranka
Kakaó

2024. május 31., 10:10

Farkas Wellmann Endre
Átalakul a Helyőrség.ma!

2024. május 30., 10:41

Károly Csaba
Két rövid történet

2024. május 30., 10:36

Büky László
Bűvös szirmok és más versek

Legnézettebb

Helyőrség