Fellinger Károly: Csúszda – versek

2022. december 13., 08:02
Pásztohy Panka illusztrációja

Csúszda

Ferike arról beszél
a tanító néninek,
hogy ő egy olyan csúszdát képzelt el,
amire mozgólépcső vezet,
mert ha létrán kell
felmásznia a magasba
a csillagok közé,
tériszonya lesz,
azonkívül a létrán mászás
túlságosan fárasztó.

A tanító néni meg azt mondja,
neki a csúszdától van fóbiája.
Az lenne a legjobb,
hogy miután
megmászta a lépcsőket,
őt nem egy csúszda röpítené lefelé,
hanem egy mozgólépcső hozná.

 

Szúrós

A szúrós tekintetű Ferikének
süni a jele az óvodában,
Annának, a szerelmének
meg a kaktusz.
Ti olyan egyformák vagytok,
mondja nekik az óvó néni.
Feri szerint az óvó néninek
nagyon igaza van.
Vagyis, ha a kaktusz kivirágzik,
akkor miért ne történhetne meg
ugyanez a sünivel is?

 

Süni

Szomorkodik a süni,
mert hiába jár kétnaponta Gedeonhoz,
a mesterfodrászhoz,
hiába csavartatja be a tüskéit,
amikor otthon a televízióban
meglátja a süni frizurás
focistákat,
azonnal égnek áll tőlük a haja,
pontosabban a tüskéi.
Ráadásul ezek a focisták
még szaladni se tudnak rendesen,
csak sündörögnek a pályán.
Ezt meg hogy merészelik?
Egy sünnek semmi köze a dörgéshez.

 

Cukorkaborsó

Anna, amikor még zsenge
a cukorborsó, ritkán találni olyan hüvelyt,
amiben ízletes, finom szemek vannak,
így szól hozzám,
cukorkaborsót szeretnék.
Amikor már ő is könnyen talál
érett szemű hüvelyeket,
azt mondja, jó ez a cukorborsó.
Ám amikor túlérettek
a borsószemek és kesernyések,
hozzáteszi, ez is csak borsó,
mint a többi.
Legfeljebb cukorkával
lehetne megenni.

 

(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2022. novemberi számában)