2020. augusztus 28., 08:42
A francia Ubisoft történelmi köntösbe bújtatott játéksorozata, az Orgyilkosok és a Templomosok évezredeken átívelő titkos háborúját elmesélő Assassin’s Creed sorozat 2007 óta töretlen sikernek örvend. Diadalmenetének egyik kulcsa abban rejlik, hogy mindegyik epizód egy könnyen azonosítható történelmi korba és a világnak valamelyik egzotikus szegletébe repített minket. Egyebek mellett járhattunk az ipari forradalom Londonjában, a karibi kalózok vizein, az ókori Egyiptom piramisai között vagy legutóbb a szintén ókori Hellénben. A sorozat népszerűsége máig nem tört meg, idén ősszel az Assassin’s Creed: Valhalla a középkori vikingekhez kalauzol majd bennünket. Közel tíz éve már, hogy a rajongók először megfogalmazták igényüket egy a feudális Japánban játszódó történetre, ám óhajuk eleddig süket fülekre talált a kiadónál. A Sony belsős fejlesztőcsapata, a sajátos antiszuperhős játékkal, az Infamousszel befutott Sucker Punch, végül úgy döntött, hogy egy konkurens játék formájában betölti a rajongók igényei támasztotta tátongó űrt.
A Ghost of Tsushima már a bejelentését követően fokozott érdeklődésre tartott számot. Bár japán gyártású címekben nincs hiány, ám ezek egy része vagy nem kerül honosításra Nyugaton, vagy pedig játékmenet tekintetében túlságosan is japán stílusúak ahhoz, hogy széles körben sikert arassanak a bolygó innenső felén is. Az amerikai fejlesztőcsapat azonban a nyugati játékszemlélet szerint, a Ubisoft sorozatának taktusait pontosan leütve hozta létre ezt a szamuráj kalandot, melynek minden amerikanizálás ellenére, külsőségein túl is sikerült japánnak maradnia.
A 13. század második felében járunk, a japán Tsushima szigetén. 1274-ben Khotun kán vezetésével a mongol inváziós flotta itt ér partot és elfoglalását követően innen tervezik majd megkezdeni a Japán fősziget megszállását. Erőfeszítéseiknek csak a helyi földesúr, Lord Shimura és emberei állhatják útját. Shimura hívei között van unokaöccse, a szamuráj harcos Jin Sakai, akinek szerepében nekünk kell majd helytállnunk. Sajnos az ellentámadásból tragédia lesz és miután a földesúr csapatait szétzúzzák a mongolok, hősünk is halálos sebet szerez. Yuna, a helyi tolvaj menti meg az életét és közli vele a rossz hírt: a sziget nagy része elesett. Jin, ahogy az egy hűséges szamurájhoz illik, a túlerővel nem törődve fogságba esett ura kiszabadítására siet. Khotun kán azonban elsöprően erős harcos és alaposan móresre tanítja Jint, aki még ezután sem adja fel. Felismerve, hogy a hagyományos szamuráj harcmodorral nem lehet megvívni ezt a csatát, szövetségesek után kutatva, és a megszorult helyieken segítve, gerillaharcot indít a megszállók ellen.
Jin története három nagy felvonásban bontakozik ki előttünk, melyek mindegyike egy-egy igen hosszú küldetés fináléjával zárul. Nem lenne ildomos ezeket felfedni, ám annyit elárulhatok, hogy mindhárom igen emlékezetesre sikerült. A fő küldetések mellett a Tales of Tsushima gyűjtőnév alatt azokat a megbízásokat találjuk, melyek keretében fontos szereplőkkel ismerkedünk meg, vagy épp csak a fő csapásirányhoz közvetlen nem kapcsolódó tevékenységekkel bíbelődhetünk. Előbbiek megcsillogtatják az írók tálentumát, midőn olyan felejthetetlen szereplőkhöz lesz szerencsénk, mint a bosszúszomjas Lady Masako, a legendás íjászmester Ishikawa vagy a farmer Kenji. A többi feladat esetében váltakozó a minőség, ám a jól ismert „menj oda, hozd ide” típusú rutin küldetések mellett néhány igazán drámai, helyenként moralizáló vagy épp kifejezetten szívfacsaró történetet is sikerült becsempészni. Amennyiben ez még nem lenne elegendő tennivaló, a Mythic Tales of Tsushima címszó alatt a szigeten elszórva muzsikálgató bárdokat és mesemondókat hallgatva a régmúlt legendák hőseinek kincseiről is fellebben a fátyol. Ezeket felkutatva Jin nagy erejű vértekre, fegyverekre vagy elfeledett harci manőverekre tehet szert. Szamurájunk idővel maga is legendává válik: ahogy lopakodó árnyékként tizedeli a megszállókat, – akik félve suttognak Tsushima bosszúálló szelleméről – úgy kapunk újabb és újabb, a természetfelettivel határos képességeket.
Vétek lenne szó nélkül elmenni a játék lélegzetelállító szépsége mellett. Az alkonyati fényben ragyogó őszi erdők, a ködös mocsarak, a virágba borult mezők vagy a hófödte bércek rendre hajlamosak elterelni a figyelmünket az előttünk álló feladatról. Külön érdekesség, hogy a néhai japán rendezőóriás, Kuroszava Akira családjának a jóváhagyásával készítettek a játékhoz egy úgynevezett Kuroszava-játékmódot. Ebben fekete-fehérben pereg előttünk a játék, a fény-árnyék hatások markánsabbak, a képre egy mesterséges filmkosz került, a hang pedig az ötvenes évek audio felvételeinek sercegő zörejeivel szól.
(Ghost of Tsushima. Platform: PlayStation 4.)
(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2020. augusztus 8-i számában.)
