Európa viszonylag alaposan dokumentált, sokszor viharos történelme számtalan alkalommal képezte már videójátékok alapját. A műfaji megközelítések persze rendre különböznek vagy épp ötvöződnek, legyen szó akció-, kaland- vagy szerepjátékokról. A leggyakrabban idézett zsáner azonban a stratégiai játékoké, melyek a hadviselés, az erőforrások kezelése, illetve a diplomácia aspektusai mentén egész tablót képesek rajzolni egy-egy történelmi esemény vagy akár egy egész időszak köré. Már a videójátékok hajnalán feltárult a műfajban rejlő lehetőség: az 1981-es Eastern Frontban megszálló német csapatokat kellett irányítani a szovjet fronton, egy évvel később a Legionnaire-ben pedig Cézár katonáival álltuk útját a Római Birodalom határain betörő barbár hordáknak.
Az azóta eltelt közel negyven év során a történelmi stratégiajátékok elképesztően sokat és sokfelé fejlődtek. A műfajon belül kinőtte magát az úgynevezett grand strategy stílus, melyben korszakokat felölelve szimulálják egy egész nemzet vagy a meghódított nemzetekből kovácsolt birodalmak gazdasági, diplomáciai, illetve háborús törekvéseit. A kisebb-nagyobb mértékben alkalmazott absztrakció ellenére ezek a játékok meglehetősen összetett mechanizmusokkal működnek, és a sakkhoz hasonló mélységű előretervezést igényelnek. Ennek az alműfajnak az egyik eminenciása a 2004-ben indult Crusader Kings sorozat, melynek szeptember 1-jén megjelent legújabb epizódjával immár trilógiává bővült a széria.
A Crusader Kings III a középkor egy nagyobb szeletét öleli fel, Hódító Vilmos 1066. december 25-i megkoronázásától kezdve egészen 1452. december 30-ig, azaz öt hónappal Konstantinápoly ostroma előtt ér véget. A köztes majdnem négyszáz évben nem annyira a konkrétan kijelölt célokért vagy egy-egy ellenfél legyőzéséért kell küzdenünk: az igazi ellenségünk a múló idő, erőfeszítésünk pedig, hogy mit hagyunk hátra magunk után. A Crusader Kings III ugyanis egy afféle dinasztiaszimulátor, melyben különböző fejedelmeket, vezéreket, uralkodókat és királyokat irányítunk nemcsak Európában, de szerte a világon Skandináviától Britannián és Spanyolországon keresztül egészen Ázsiáig vagy Afrikáig. Minden választható uralkodót számos tulajdonság és szakértelem jellemez. Előbbiek határozzák meg, hogy a karaktert mennyire félik a vazallusai, egészségileg mennyire életképes, és hogy milyen termékeny. Mivel a választott karakterünk előbb-utóbb bekövetkező elhalálozását követően az utódját kell tovább vinnünk, így ez utóbbi érték különösen fontos. A tulajdonságok mellett különféle szakértelmek is jellemzik a szereplőket: a hadviselés, a diplomácia, az intrika, illetve a vezetői készség. Ezek különböző értékei határozzák meg emberünk adott területen való jártasságát, tehát mindegyiknek lehetnek ugyanúgy erősségei, mint gyengéi. Ha ez eddig nem lenne elég, még jellemvonásokkal is fel vannak ruházva, melyek szintén hatással vannak több statisztikára is. Bár a játék nem tiltja, de büntet azért, ha olyan döntéseket hozunk, melyek szembe mennek a szereplő valamelyik releváns személyiségjegyével.
A játék célja a fennmaradás. Ha adott királyunk utód nélkül hal meg, kihal vele a ház is. Ám a játék ekkor még nem ér véget, hisz átválthatunk egy másik, a színtéren már addig is jelenlévő másik vezetőre. A házasságok – megköttetésük természetétől függetlenül – fontos események a játékban, így a párválasztást is több szempont alapján kell mérlegelni. Például ha a férj paranoiás, akkor folyamatos lesz a stressz (ami szintén egy számszerű, befolyásoló jellemző a játékban), ha pedig a feleség szűzies, nehezebb lesz vele utódot nemzeni. Ezenkívül a gyerek örökölhet vagy továbbvihet születési rendellenességeket – lehet például púpos, sánta vagy albínó –, és rájuk abban a korban még egy uralkodó esetében is gúnnyal tekintettek. Meghatározó a harmincféle vallás, valamint az a több mint negyvenféle kultúra, melyek minden uralkodót jellemeznek. Ezek különbségei vagy épp hasonlóságai nehezítik vagy könnyítik a nemzetek közti diplomáciát, ám ugyanígy hatással vannak a párválasztásra is.
A készítők erre a harmadik epizódra már tisztában voltak azzal, hogy a komplexitás könnyen elijesztheti az átlagos közönséget. Ezt megelőzendő egy igazán példás, magyarázó, segítő kezelőfelületet hoztak létre, mely kézenfogva vezet bennünket, míg ki nem tanuljuk a játék minden csínját-bínját. S bár ez a lecke elég hosszadalmas lesz, mégis megéri kijárni, ugyanis a Crusader Kings III a játéktervezés magasiskolája.
(Crusader Kings III. Platform: PC, Mac, Linux.)
(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2020. szeptember 12-i számában.)
Történetünk hőse Stella, a vidám és jókedvű révészlány, aki a nyugalomba vonuló Kharóntól megörökli annak munkáját. Feladata tehát az lesz, hogy felkutassa és segítse az elhunytak szellemeit átkelni a túlvilágra. Ezt persze nem a Sztüx folyó sötét vizén ringó ladikkal kell elképzelni, Stellának egy nagy, modulárisan bővíthető hajója van, melyet a fedélzetére fogadott szellemek igényei szerint tud átépíteni.
Ismét egy ismeretlen személyazonosságú illető számítógépének a képernyőjén kezdünk. Van itt játszható Pasziánsz program, Lomtár a fájloknak, szerkeszthető Jegyzettömb, valamint különféle dokumentumok és fotók, melyekből valamiféle képet alkothatunk a felhasználóról, akinek a bőrébe kerültünk. Az illető egy nő, akinek bizony valamiféle célja is van, midőn négy különböző ember privát beszélgetéseihez fér hozzá.
A Horizon Zero Dawn a 31. századba kalauzol bennünket, amikorra is a neobarbarizmusba süllyedt emberiség egymástól elszigetelt törzsi közösségekre szakadt. Az ősök technológiai ismeretei a múlt ködébe vesztek, ám örökségük valamiképp mégis fennmaradt: a vidéket ugyanis gépek alkotta állatvilág népesíti be. Ez a robotikus fauna nagyrészt békében él együtt az emberekkel, persze akadnak közöttük agresszívebb ragadozók is, ugyanígy az emberek is vadásszák őket – hús híján technológiai alkatrészeikért.
Tony Stark, a Stark Industries elnöke és egyben vezető mérnöke fegyvergyártásából gazdagodott meg. S bár zseniális koponya, életvitele nem sokban különbözik a léha milliomosokétól. Egy meglehetősen drámai és transzformatív élményt követően visszavonul a fegyvertervezéstől és malibui villájában megépít egy hipermodern, röpképes vasember páncélt, amivel új célt is kijelöl magának: segíteni azokon, akik nem tudják megvédeni magukat.
Játékmenet vonatkozásában a Resistance a Terminátor-játékok eddigi legösszetettebb darabja. Műfaját tekintve egy belső nézetes lövöldözős akciókaland, és ilyet már láttunk a sorozatban korábban is, ám az élményt más játékokból ismerős mechanizmusokkal igyekszik színezni.
A honi játékfejlesztés története nagyjából egyidős a videójátékok születésének hőskorával. A nyolcvanas évek számos magyar készítésű játékot, fejlesztőcsapatot vagy épp független tervezőt ajándékozott a világnak. Akik annak idején itt a Kárpát-medencében Commodore 64-en kezdték a videójátékozást, szinte biztosan hallották a tehetséges esztergomi programozó, Rátkai Attila nevét.
A nyomok egy különös, eldugott londoni óraüzlethez vezeti őket, ahol a tulajdonos idős házaspár megmutat nekik egy öreg órát, melyben egy másik időgép van elrejtve. Ennek segítségével tíz évet utaznak előre az időben, ahol idősebb önmagukkal szembesülve egy olyan sötét jövő várja őket, melyet csak ők tudnak helyrehozni.
Az egyes kritikusok szerint folytathatatlan játékhoz olyan folytatás készült, mely nemcsak mer elvonatkoztatni elődjétől, de azt is tudja, hogyan őrizze meg a varázslatot, amitől az kiválóan működött. Nemcsak a generáció egyik legjobb játékát sikerült megalkotni, de talán a narratív videójátékok jövőjének hírnökeként is üdvözölhetjük.
Pókember gúnyájában szabadon bejárhatjuk, ugrálhatjuk, akrobatikusan belenghetjük a metropoliszt, futhatunk toronyházak falán, potyázhatunk autók tetején vagy épp metróra is szállhatunk. Az utazgatás élvezete mellett persze a játéknak egyéb érdemei is vannak. Ezek közül az egyik legnagyszerűbb a többször is megcsavart, helyenként drámai, de a legtöbbször könnyed és humoros történetvezetés.