Kántor Mihály: Magyar szöveg: Rátkai Attila

2020. augusztus 25., 19:06
Forrás: gergo.erdi.hu

A honi játékfejlesztés története nagyjából egyidős a videójátékok születésének hőskorával. A nyolcvanas évek számos magyar készítésű játékot, fejlesztőcsapatot vagy épp független tervezőt ajándékozott a világnak. Akik annak idején itt a Kárpát-medencében Commodore 64-en kezdték a videójátékozást, szinte biztosan hallották a tehetséges esztergomi programozó, Rátkai Attila nevét. Az addig jórészt külföldre dolgozó itthoni fejlesztők mellett a fiatalember elsősorban azzal tűnt ki, hogy játékai magyar nyelven íródtak. Ez akkoriban, a foghíjas angol nyelvoktatás idejében igazi unikumnak számított.

Ha valaki mögött nem állt egy külföldi kiadó, vagy épp a hazai Novotrade, akkor nem is nyújtózhatott túlságosan messzire a játékok összetettségét vagy grafikai minőségét illetően. Szerencsére akkoriban nagyban hódítottak a szöveges kalandjátékok, melyek elkészítéséhez néhány opcionális állóképes illusztrációtól eltekintve elegendő volt begépelni a kaland szövegét és a programnak megtanítani a szövegértelmezési rutint. A magyar nyelv cirádás ragozásainak programnyelvre való lefordítása persze nem lett volna egyszerű vállalkozás, így ezek a játékok legtöbbször a nyelv és a szövegbevitel egyszerűsítésére törekedtek. A parancsok általában kimerültek egy ige, vagy egy ige, illetve egy főnév vagy főnevek meghatározásával. Tehát az „elbújik”, a „kinyit az ajtó” vagy a „vág kés kötél” egyszerűsített utasításai már gyorsan és pontosan programozhatóak voltak, emellett pedig a játékos számára is lerövidítették a gépelés idejét és könnyen elsajátíthatóvá tették a játék logikáját.

Ma már nehéz elképzelni, hogy izgalmas játékélménnyel szolgálhatott néhány parancs beírása és az arra érkező szöveges reakciók olvasgatása, ám ahogy az úgynevezett lapozgatós Kaland-játék-kockázat könyveknek, úgy ezeknek is megvolt a maguk közönsége.

A műfaj egyik leghíresebb darabja az ausztrál Beam Software gondozásában 1982-ben megjelent The Hobbit, mely J. R. R. Tolkien azonos című regényének interaktív adaptációja volt. Ez mind illusztrációiban, mind pedig szövegértési rutinjaiban messze felülmúlta a honi darabokat, ám az angol nyelv alapos ismeretének hiánya miatt itthon nem igen terjedt el. Nem úgy Rátkai Attila 1987-es kalandjátéka, az Időrégész. Ebben egy, a harmadik évezred közepén alapított ügynökség tagjaként a középkorba kellett visszautaznunk, hogy megszerezzünk egy legendás griffmadártojást. Eközben megmerítkeztünk a romantikus középkor számos motívumában, összegyűjtöttük a Lady elveszett ékszereit, majd alapos előkészületek után a lovagi tornán megküzdöttünk a Fekete lovaggal. A játék végén ugyan kaptunk egy ígéretet a kaland folytatására, ám az végül sohasem készült el. A kiadásért felelős Novotrade ugyanis addig húzta a játék kiadását, míg az valahogy kiszivárgott a berkeikből és kalózmásolatok formájában kezdett terjedni. Mire valóban megjelent, addigra már szinte mindenki játszott vele, így az eladások minimálisak voltak.

Rátkai Attila következő játéka, a feudális Japánba kalauzoló Bosszú nem annyira nyerte el a Novotrade tetszését, így alkotója inkább úgy döntött, magánkiadásban juttatja el a vevőkörhöz. Mivel akkoriban lemezeken, illetve magnókazettákon terjedtek a Commodore 64 játékok, Rátkai Attila a Keravillban vásárolt kazettákra másolta fel művét, nyomdában készített hozzájuk borítókat, amiket maga hajtogatott bele a kazetta tokokba. Hirdetéseket adott fel, majd postán, illetve szoftvereket is forgalmazó könyvesboltokban terjesztette azokat. Az eladások szerények voltak, de még így is meghaladták az Időrégész sikerét.

Ezzel a modellel értékesítette következő játékait is, a sci-fi környezetben játszódó két Új Vadnyugat epizódot. Itt a Holdon épített kupolavárosok között tanyát vert Holdmaffia alvilágában kellett lavíroznunk és persze életben maradnunk. Sajnos a beígért harmadik rész – mely egyszerre az Időrégész folytatásaként is funkcionált volna – végül nem látott napvilágot. Lecsengett a Commodore-láz és Rátkai Attila érdeklődése is új horizontok felé fordult.

Érdi Gergő, a Szingapúrban élő magyar programozó néhány évvel ezelőtt saját indíttatásból úgy döntött, leporolja a szöveges kalandjátékok eme hazai gyöngyszemeit. Az Indiegogo közösségi finanszírozás bevonásával, valamint Rátkai Attila jóváhagyásával mind a négy programnak elkészítette az androidos verzióját, melyeket immár a modern mobil készülékeken is élvezhetünk. Emellett egy böngészőben is játszható változatot is megalkotott, melynek demóját ingyenesen kipróbálhatjuk a programozó honlapján.

 

(Platform: Commodore 64, Android, webböngésző)

(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2020. július 25-i számában.)