Gyenes Beatrix: Miért preferálunk egy eredeti festményt a tökéletes minőségű másolata helyett?

2020. augusztus 28., 08:20

Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus (vászon, olaj, 194 × 248 cm, 1907)

A képzőművészet évszázadok óta kultúránk egyik alapköve, változatossága és sokszínűsége végett pedig még a témában kevésbé jártasak is örömüket lelhetik a csodálatosabbnál csodálatosabb alkotásokban. Igencsak széles körű, komplex terület ez, hiszen történelmünk kezdete óta a művészet roppant nagy változásokon ment keresztül.

Ha egy pillanatra jobban belegondolunk, az egyediség a XXI. században már jóval fontosabb szerepet tölt be az alkotók munkájában, legyen szó filmekről, festményekről vagy éppenséggel regényekről. A címként is szolgáló kérdés szempontjából talán ez az egyik legérdekesebb aspektus. Gyakran többre becsüljük az új és izgalmas, ám kivitelezését tekintve problémásabb munkákat, mint mondjuk az ezerszer látott, technikailag azonban kifogástalan kreálmányokat. Főként a XX. és XXI. századi emberek törekednek a megmásíthatatlanságra. Hogy egy művészettörténeti példával éljek, a klasszicista épületeket egy laikus (még néhány témába vágó ismeret birtokában is) képtelen lenne megkülönböztetni az antikvitás egyik építményétől. Mi, a modern kor emberei többek között az eredetiség kétségbeesett kutatása miatt értékelünk jobban egy olyan művet, amit még nem alkotott meg előttünk senki. Mégis érdemes megjegyeznem, hogy még a régmúlt korokban is nagyobb népszerűségnek örvendtek azok a művészek, akik munkájukba valami hamisíthatatlanságot voltak képesek csempészni. De vajon miért?

Véleményem szerint a képzőművészet (az egyre hírhedtebb fotórealisztikus munkák ellenére) nem jelent egyet az üres másolással. Nem elég, ha valaki kitanulta a szakma formai fogásait. Egy művész új nézőpontból tárja elénk a valóságot. Olyan nézőpontból, amit a képzetlenebbek nem láthatnak, nem hozhatnak létre. Jobb esetben még egy kevésbé bonyolult csendélet sem hasonlít teljesen az alapjául szolgáló eszköztárhoz, hanem van benne valami más, valami plusz. Az, amit mi leegyszerűsítve csak művészetnek hívunk. Ha ezt egy alkotó sikeresen alkalmazza, hiába kopírozzák le szerzeményeit hibátlan pontossággal, ő volt az egyetlen, akinek sikerült megragadnia a művészet valódi lényegét, elvégre nem szolgai módon másolt, hanem bizonyos értelemben a saját ismereteire és kreativitására (vagyis egy alkotó elengedhetetlen kellékeire) alapozva „forradalmasította” a valóságot, így új megközelítésből tárta elénk azt.

De akkor miért van az, hogy nem egy korstílus alapul más korstílusok jellemzőin? Vagy az, hogy az ezen a területen tanuló növendékek gyakran rajzolják/festik le a régi nagy mesterek alkotásait? Nos, elsajátítani, majd alkalmazni bizonyos alapokat nem feltétlenül egyenlő a puszta reprodukálással. Végérvényesen ebben tér el a tökéletes utánzat minden mástól a művészetben. A saját gondolatok (fantázia, kompetencia stb.) és a személyes ismeretek bővítésének hiánya a döntő különbség eredeti és másolt mű között.

(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2018. november 3-i számában)

Fűrész István

Előképek és élőképek

2021. február 07., vasárnap

Armand Lanoux Ágyúpolka című könyvét ajánlom olvasásra azoknak, akik szívesen ismernék meg egy sokáig mítoszokba csomagolt történelmi esemény előzményeit és azok részleteit. A terjedelmes, de könnyen olvasható dokumentumregény a párizsi kommün előzményeit tárja elénk. Egy olyan történelmi eseményét, amit generációk számára politikai érdekeknek megfelelően értelmeztek és illesztettek a történelemkönyvekbe. Ebben a könyvben a mítoszteremtés helyett tényekkel találkozhatunk, olyan pergőn, ahogy egy mai hírcsatorna tárná elénk.

Tihanyiné Bálint Zsuzsa

Kitört az Etna

2021. február 01., hétfő

Oszlik az emlék a múltról
Az útról mely miatt még
mindig sírunk…
1492-t írunk
s én parányi porszem
egy új világ földjére hullva
áldalak Uram
ÚJRA és
ÚJRA…

Németh Károly

Jókai „Előretolt Helyőrsége” – Egy az Isten (1877)

2020. december 04., péntek

Jókai legszebb regényének tartom. Szép és gazdag, mint maga az élet: fényeivel, árnyoldalaival. Teljesség. Micsoda filmet tudott volna forgatni belőle egy Sára Sándor – nyugodjék! –, bár az ő filmjei sokkal szikárabbak, teli balladás káprázatokkal.

Cs. Nagy László

A kelet

2020. november 26., csütörtök

Jutott új zabla, kötőfék,

szánkat rendre felsebezte,

akarásunk kerékbe törték,

és a lefüggönyözött este

átrágta vén csontjainkat,

hogy már remélni sem mertünk,

nem volt, aki új táncba ringat,

mi minden dalból kint rekedtünk,

Fűrész István

Cselekedni vagy szemlélődni?

2020. október 17., szombat

Könyvbőségben is jó újra kézbe venni régi olvasmányokat. Közülük Nikosz Kazantzakisz két könyvének olvasását vagy újraolvasását ajánlom. Ezek a Zorbász, a görög és a Jelentés Grecónak. Mi késztet arra, hogy a Zorbász és a Jelentés olvasására bíztassam remélt olvasótársaimat? Úgy vélem, sokan lehetnek, akik csak a filmet ismerik, és az alapjául szolgáló könyvet nem. Ezentúl pedig azt gondolom, hogy a regény adta élményt is elmélyíti, vagy éppen megalapozza az önéletrajz, azaz a Jelentés Grecónak olvasása.

Paksa Tibor

Megérintett a történelem…

2020. augusztus 19., szerda

1977–79 között a Magyar Néphadsereg elit alakulatánál, a Díszzászlóaljnál szolgáltam.

A sors ajándékának köszönhettem, hogy 1978. január 6-án Ferihegyen, a Díszzászlóalj tagjaként fogadhattam az Egyesült Államokból hazatért Szent Koronát.

Dr. Temesvári I. Péter

Javaslat egy új múzeumi díjra: „Az év kiállítási leleménye”

2020. június 29., hétfő

Csontváry legelső festménye, a Pillangók, a pécsi Csontváry Múzeum egyik állandó kiállítási tárgya. 2019-ben időszakos kiállításon szerepelt a pécsi Janus Pannonius Múzeum Modern Képtárának folyosóján, (...) hetekkel a megnyitó után a falon függő Pillangók közvetlen szomszédságában egy addig nem létező, egyszerű kivitelű tárló jelent meg. Olyan, mint egy oktatási szemléltető eszköz. Benne a Csontváry-kép 21 lepkefajának a természetben előforduló eredeti példányai sorakoznak.

Fűrész István

Kallódók és törtetők

2020. június 24., szerda

Az ősz búcsúja eseményszerűen bár nem a világháborúhoz kapcsolódik, de a háború után kialakult helyzethez annál inkább. Amikor is a korábbi világ elmerült egy addig nem látható süllyesztőben. A gondolkodó emberek többsége is csak a háború után jött rá, hogy valami nincs rendben a közgondolkodással és általában a kultúrával.

Kovács László

Életünk célja

2020. június 17., szerda

Valamikor a 20. század negyvenes éveinek elején Közép-Finnország egyik szegényes falujából egy csendes vasárnapon felkerekedik egy fiatalember, Mäkinen Valte, és elindul „az őszi reggel fagyott útján” a nagyvárosba gyári munkásnak. Szinte látástól vakulásig gürcöl, közben hatalmas tapasztalatokat halmoz fel az élet árnyoldalán a hétköznapok kiábrándító valóságából.

Fűrész István

Találkozások Paszternakkal

2020. május 29., péntek

Sorkatonai szolgálatom utolsó hónapjaiban, 1972-ben megvettem Borisz Leonyidovics Paszternak Éjszakai szél című verseskötetét. Vácon, a főtér közeli könyvesboltban az egyik eladó, történetesen korábban leszerelt katonatársam azt mondta, ez igazán neked való. Igaza lett.

Gyenes Beatrix művei

Legfrissebb hírek

2022. január 17., 08:42

Juhász Kornélia
Lüke Lóri levelei (Részlet)

2022. január 17., 08:33

Nagy Lea
Két vers

2022. január 17., 08:26

Dumitru Iacobescu
Életkép

2022. január 17., 08:16

Helyőrség
Molière az Urániában

2022. január 16., 09:53

Miklóssi Szabó István
Milyen diktatúra?

2022. január 16., 09:40

Kecöli K. Gergő
Nagyfejű és más versek

Legnézettebb

Helyőrség