– Szándékosan mennek szembe a zeneipari slágeríró árral vagy csupán zavartalanul akarnak fiatalok maradni azzal, hogy tökéletesen rádióidegen dalokat írnak? Miközben, mondjuk, a Quality Controlban vagy az albumnyitó Prométheuszban is hemzsegnek az olyan remek gitártémák, riffek, amilyenekért sokan még fizetnének is…
– Kétségtelen, hogy számaink nem rádiókompatibilisek, de mondjuk a Tiloson szívesen játszanak akár hosszabb kompozíciókat is. A szerzeményeink hosszú, mitikus történeteket szeretnének elmesélni. Ez egyben egy állítás is: zenét figyelmesen kell hallgatni és időt kell hagyni rá, hogy átformálja a hallgatóját.
– Koncepció vagy csak egy váratlan ötlet a név és albumcím sugallta ősvilági miliő, ami például a Giant Lizard organikus intrójában rá is játszik a fülledt, krétakori dzsungelatmoszférára?
– Gyerekorom óta szeretem a dinókat, és ez valószínűleg beleszólt a névválasztásba. Az első lemezen több ilyen utalás van, akár a madárcsicsergés vagy a koncepcióhoz igazodó zenei megoldások. A Pangea cím utalhat az ősállatok hajnalának tekintett földtörténeti korszakra, az egységre. A dinós analógiákról ezzel le is válik a zenénk. „Nehéz átfogó koncepcióról beszélni, hisz ezek a szerzemények a zenekarként való egymásra találás kicsit szertelen, de őszinte örömében születtek. Első két évünkben több lehetséges zenei út jelent meg előttünk. Azonos kozmoszból jönnek a dalok, de egészen különböző, néha nagyon személyes történeteket látunk bennük. Ez a sokféleség koncepciónak is tekinthető, a zenekar első nagyobb korszakának lenyomata” – idézem magam egy korábbi interjúból.
– Koncerteken lehetett látni és hallani, ahogy hegedűvonóval csal ki szokatlan hangokat az elektromos gitárból. A lemezen is hallunk hasonlót – ez ugyanaz a technika? Illetve milyen eszközöket használ a lemezen hallható különleges effektekhez?
– Koncerten, improvizatív helyzetben szoktam használni inadekvátnak tűnő eszközöket, mint a vonó, minirádió vagy különböző hangszerpreparálási módszerek, de a lemezen ezek nem jelennek meg. Továbbra sem zárkózom el a zajzenei megoldásoktól, azonban ezek a kompozíciók más hozzáállást követeltek meg a zenekartól. Ami az anyagon hallható gitárt illeti, nincsenek ennyire extravagáns megoldások, csak az effektekből kiszakadó hangorkán.
– Amikor zenész barátaimnak mutattam lemezük, többen emlegették a Barbarót zenetörténeti előzményként. Mennyiben érzik ezt érvényesnek, illetve milyen más hatásoktól kapott ihletet a Sauropoda?
– Szeretem a Barbarót vagy a Naprát, de nem tekinteném közvetlen előzményünknek őket. Az orientális zenék, a népdalok és a különböző, talán soha nem létezett kultúrák zenéi évtizedek óta szövődnek át és fuzionálnak a rockkal, az avantgárd zenékkel és a jazzszel. Ez a zenei trend szinte mindenhol megfigyelhető. Ha hatásokról beszélünk, nem hagynám ki a nagyszerű amerikai zeneszerző és szaxfonos, John Zorn munkásságát, és az ő kiadójához tartozó Les Rhinocéros zenekar munkáit. Hazai viszonylatban pedig úgy tűnik, hogy az elmúlt években kialakult egy zenei közeg, szinte iskola, amely elképesztő művészeket foglal magába, akikkel hasonló világokat fedezünk fel és kölcsönösen inspiráljuk egymást. Közvetlen és baráti viszonyunkat a Deus ex Quartettel, Gentry Sultannal, Bujdosó Trióval vagy a viszonylag új Decolonize Your Mind Society zenekarral inkább érzem zene- és szemléletformáló erőnek.
– Első klipjükön dolgoznak Juhász Gergő Kaska képzőművésszel, akinek, elmondása szerint, több mint kétezer rajzából vágja össze a felvételekre valót. Mit kell tudnunk még a klipről?
– Erről nem árulhatok el sokat, de terveink szerint hamarosan a közönség is láthatja majd. A klip egy életmű bemutatása, elvont és nem szokványos videó. Szeretem azt hinni, hogy emberközpontú, már-már humanista zenét játszunk és ez a gondolat megjelenik a képeken is. A videó elfogadásról, toleranciáról, emberszeretetről és alapvetően az emberséghez való viszonyunkról kíván mesélni, de számos értelmezési lehetőséget nyitva hagy. A megfejtést a nézőinkre bízzuk.
– Mit terveznek a közeljövőre, hol hallhatjuk legközelebb a Sauropodát?
– Tavaly, tizenkét további szerencsés zenekarral együtt, nyertünk három napot Lovasi András stúdiójában, a La Gardensben, ahol felvesszük a következő lemezünket. Természetesen nagyon várjuk a pandémia végét és a koncerteket, alig várjuk, hogy megmutassuk a hallgatóinknak új számainkat.
Viola Szandra író, költő, rádiós műsorvezető és kulturális forradalmár. Három verseskötet, a Léleksztriptíz (2008), a Testreszabás (2014) és a Használt fényforrások (2021) szerzője, a Poétikon rádióműsor szerkesztő-műsorvezetője, a testverselés műfajának megalkotója, és számtalan rendhagyó irodalom-népszerűsítő tevékenység, például a verskarácsonyfa, a versékszerek, a vers-divatbemutató ötletgazdája, illetve szervezője.
Juhász Anna neve hívószó az irodalom világába vágyó embernek, és egyben garancia is. Mégpedig arra, hogy egy-egy irodalmi est, séta, előadás vagy bármely más alkalom erejéig valódi kapcsolatot teremthetünk a művészettel. Erről tanúskodik a neve alatt futó összes teltházas irodalmi és kulturális rendezvény, és erről a több mint egy évtizede működő Irodalmi Szalon is, amely idén, november 15-én ünnepelheti 13. születésnapját. Ennek apropóján beszélgettünk az elmúlt évek történéseiről, a jelen(lét)ről, erőt adó ars poeticáról és a még dédelgetett, de már egyre inkább kiforrni látszó álmokról.
2023. október 21-én mutatták be a szabadakarat>>>> című koncertszínházi produkciót az Erkel Színházban. A régóta várt előadás az előzetes híradások ígéretei szerint hozta mindazt, amit a bemutató előtt elárultak a szervezők: a mai fiatal felnőttek elé állítja Petőfi és Szendrey Júlia szerelmi történetét, amelyet a történelmi hitelesség és a versszövegek tesznek átélhetővé, a sztori drámaisága pedig a befogadó értelmezésére bízatik: emberi dráma, költői sors vagy katonasztori.
Póda Erzsébet hivatásos újságíró, szerkesztő, író. Volt munkatársa az egykori Szabad Földművesnek, az Új Nőnek, a Csallóköz hetilapnak és a Pátria Rádiónak. netBarátnő (www. baratno.com) elnevezéssel saját internetes női magazint alapított. Eddig három mesekönyve és egy jegyzetgyűjteménye látott napvilágot, hamarosan megjelenik a novelláskötete Macskakő címmel.
Az idei budapesti Ünnepi Könyvhét alkalmából jelent meg Géber László Vershamisító című verseskötete a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában. Jelen interjúban nemcsak a frissen megjelent kötetére összpontosítunk, de igyekszünk közelebb kerülni a szerzőhöz és az opusához is.
Bolemant Lászlónak négy önálló verseskötete jelent meg; a legutóbbi 2019-ben A megrajzolt idő címmel, amely versfordításait és fotóit is tartalmazza. 2020- ban elnyerte a pozsonyi Irodalmi Alap Madách Imre Nívódíját. Korábban versfordításai jelentek meg szlovák, cseh, skót szerzőktől, valamint önálló kötetében Tom Bryan, skót-walesi költő egyik verseskötetét ültette át magyarra.
Tony Lakatos ismert és elismert dzsesszszaxofonos, aki már egészen fiatalon szakított a családi hagyománnyal, miszerint felmenőihez, családtagjaihoz hasonlóan neki is hegedülnie kellene. Már korán úgy érezte, hogy világot akar látni, és eldöntötte, hogy nagy hal akar lenni a nagy vízben. Ez Tony Lakatos története, akivel a Nyárhangoló Fesztiválon az esti fellépése előtt beszélgettünk.
Hirtling István Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, kitűnő színpadi alakításai mellett számos emlékezetes filmszerepet is a magáénak tudhat. Láthattuk őt olyan kultikus magyar filmekben, mint A Hídember vagy a Magyar vándor, valamint az Üvegtigris című vígjáték harmadik részében is játszott. Az ő hangján szólal meg magyarul Bruce Wayne Batman szerepében, a népszerű Stranger Things sorozat egyik szereplőjének is ő kölcsönözte a hangját, és ő tolmácsolja Az igazi című Márai-regény férfi főhősének gondolatait hangoskönyv formájában.
Gyerekkorában még sorba kellett állnia, hogy idősebb testvérei mellett hozzájuthasson édesapja gitárjához. Jó hallásának és kitartásának köszönhetően végül sikerült elérnie, hogy abból éljen, amit szeret, az pedig nem más, mint a gitár és a dzsessz. Bár ma már Berlinben él, a Kossuth-díjas zenész sosem felejtette el, honnan is jött. A palicsi Nyárhangoló Fesztiválon a hangpróba előtt sikerült „elrabolnunk” pár percre. Ez Snétberger Ferenc története.