Fülöp Tibor népszerű és sikeres festő, mégsem ismert a hazai nagy publikum előtt. Neve egybefonódott a pompás színvilágú, a realizmus és szürrealizmus keverékéből született sajátos irányvonallal, amely leginkább a New Yorkban élő perui grafikus, Boris Vallejo fantasztikus, erős színvilágához áll közel. – Mégsem ő az egyetlen, akinek a munkássága sokat jelent számomra. Talán meglepő, de Munkácsy és Csontváry festészetéért, téma- és színvilágáért is oda vagyok – mondja az athéni dombokon lévő, kétszintes villája erkélyén állva.
A tízórányi szerpentinnél is hosszabb út vezetett Budapestről az Athén északkeleti részén fekvő Anixibe. Művészetszerető családba született: a nagyapja, Fülöp Béla galériaalkalmazott és -tulajdonos volt a háború előtti Pesten, később gyűjtőként és kereskedőként tevékenykedett. Az édesapja, id. Fülöp Tibor közgazdászként helyezkedett el, leszázalékoltatása után már csak a gyűjtés foglalkoztatta. Hiába orientálódott a vizuális kultúra felé a család, egyáltalán nem volt biztos, hogy Fülöp Tibor festőnek áll, az általános iskoláig például tűzoltónak készült. – Azóta fenekestül felfordult az életem. Ez nem túlzás, már tényleg csak a festészetnek és a családomnak élek – jelenti ki az erkélyen, ahol nemrég még a felesége, Penny Tsalouchidou, a jogászként praktizáló egykori görög úszó sütkérezett a lefelé araszoló novemberi nap fényében, és ahol hamarosan csodaszép lánya, Rafaella is csatlakozik hozzánk. – Pesten és Budán nőttem fel, a budai oldalról Jánoshegy és Hűvösvölgy meghatározó állomása az életemnek. A nagyapám magával vitt számtalan legendás műhelybe, többek között Szántó Piroska Kossuth-díjas képzőművészhez. Ezek a látogatások mindig nagy hatással voltak rám. Talán nem meglepő, hogy a különböző kultúraértelmezésekkel megismerkedő serdülő már a gimnáziumban elkezdett rajzolni és festeni. Elmondása szerint művei közül már néhányat akkor értékesített, másokat bizományba adott.
Az első kiállítását, amelyet a szakma nem annotál, a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban tartotta. A debütálás emléke máig élénken él benne, de nem dicséret miatt: – A rajztanárnő férje, egy nálam harminc évvel idősebb festő eljött megnézni a munkáimat, és finoman szólva, nem volt elragadtatva tőlük. Igazságtalannak éreztem a kritikát, mert távol voltam, betegen az ágyat nyomtam otthon.
Akkoriban harsány színvilággal dolgozott, a családi származás miatt a zsidóság és a háború tematikájának szürrealistaszerű ábrázolásmódja foglalkoztatta. Fülöp, aki soha nem részesült formális képzésben, arról is beszél lapunknak, hogy kevés példaképet tud kiemelni, de sokak technikája és színvilága hatott rá. Készülő munkáit, amelyeket a műteremszobában látni, halványan Salvador Dalí szürrealista képeit juttatják eszünkbe. – Dalí, igen… Persze, hogy hatott rám és csodálom a mai napig, de azért nem központi ihletforrás! – jelenti ki. – A beszélgetésünk elején felsoroltak mellett Gauguin posztimpresszionizmusa is magával ragadott.
Akárcsak az öntörvényűek, mindig azt festette, amihez kedve támadt: a sportok, a művészetek iránti elköteleződés mellett tengert, hajót, bohócot és önmagát (gyakran bohócként), valamint öt gyermekét és három unokáját is többször megörökítette. Tájképei és csendéletei mellett térhatású munkái is egyedülállónak számítanak, de a szülővárosában élő közgazdász fia, Roland és háztartásbeli lánya, Daniella (fiatalon kötött első házasságából származnak), valamint három magyar kisunokája, illetve a körülötte élő négy görög nő képmása sem feledhető. Ugyanis Fülöp második házasságából három lány született, akik Athénban nőttek fel. Izabella, a Görög Színművészeti Akadémia legjobb fiatal színésznőjének járó díj birtokosaként számtalan televíziós filmben és sorozatban játszik. A ma Kölnben élő Eleana teniszösztöndíjjal végzett egyetemet pszichológia szakon az Egyesült Államokban, előtte a New York-i John McEnroe Akadémián edzősködött. Rafaella a Rafa Nadal nevével fémjelzett barcelonai teniszakadémia (BTT) elvégzése és a budapesti szabadév után most készül új vizekre evezni: felvették a michigani Northwood Egyetem art és fashion manager szakára.
A szikár testalkatú, fáradhatatlanul tevékenykedő Fülöp Tibor arról beszél, hogy miközben önmagát képezte, grafikusként eltöltött egy évet a lapkiadásban. Aztán baráti kapcsolatai révén nyílt kiállítása Fülöpszálláson, Budapesten, az óbudai tsz-ben már az 1980-as években. Tizennyolc éves koráig aktívan teniszezett, de aztán rá kellett jönnie, hogy ha a festészetből próbál megélni, minden erejét az ecsetnek kell szentelnie. A görög úszóválogatott Budapesten felkészülő tagjával, Pennyvel barátság után szerettek egymásba, majd 1988 őszén a görög fővárosban kezdtek közös életet, egy évvel később házasodtak össze. Az asztali számítógépe előtt ülve büszkén mutatja számtalan magyar vonatkozású képét, miközben arról beszél, sokáig festette Magyarországot, de idővel hagyta magát elvarázsolni a görög szépségek által. – Ötvenkilenc évesen már kijelenthetem, hogy életem jelentős részét Görögországban éltem. A szerelem hozott ide, és csak utána lettem szerelmes a dél-európai országba. Az évek múlásával egyre hangosabb sikereket ért el, Pinakothéka Tibor néven festményeinek és gipszszobrainak önálló kiállítóhelyszínt nyitott Athén belvárosában. Már hatvannál több önálló kiállításon van túl, alkotásai Münchent, Monte-Carlót, Barcelonát, Párizst, de Melbourne-t, Bostont és egy beugrásnak köszönhetően New Yorkot is megjárták. – Valóban nagy ecsetvonásokkal haladtam a siker felé – részletezi. – 2004-ig nem volt önálló minisztériuma a turizmusnak Görögországban. Ez volt az athéni nyári olimpiai játékok éve, amikor kétszáz pályázat közül az én tervemet választotta ki a döntőbizottság a görög turizmus logójának, négy évvel később pedig két festményem volt az Olümpiából Pekingbe tartó olimpiai fáklya hivatalos ajándéka. Házastársa családja valaha a hajógyártásban volt érdekelt, ezért a 2000-es évek elejéig számtalan komoly felkérést kapott tengerek, vitorlások és egyéb hajók megörökítésére különböző európai hajómágnásoktól. – Megfestettem a görög királyi család kedvenc hajóját is, de akadtak más illusztrisok, akik rendszerint állami látogatások reprezentációs ajándékaként rendeltek tőlem. Vitték a képeimet Libanonba, Ciprusra és még sokfelé, a ciprusi köztársasági elnök elismerő oklevélben méltatott, akárcsak Mádl Ferenc, az akkori magyar államfő. Megfestettem Diana walesi hercegnét és Zsófia spanyol királynét is, aki görög királyi hercegnőként született és máig népszerű a hazájában – teszi hozzá. Szép emlékként tekint vissza arra a minisztériumi felkérésre indított sorozatra, amelyben Görögország ikonikus helyszíneit festette meg. A vándorkiállítás az ídrai művészeti múzeumból több hellén szigetre és városba eljutott.
Fülöp legkisebb lánya, Rafaella, aki egy világoskék színű, az ingnyaknál rózsaábrázolással díszített inget viselve ül mellénk, választékos angolsággal erősíti meg: – Igen, ez apa régi inge. Szeretem az általa tervezett ruhákat, gyakran hordom őket, a táskákról nem is beszélve. Innentől a papa veszi át a szót: – 2010-ig a legszerencsésebbek módjára élhettem, de ebben a mai vacak világban már alig lehet festményt eladni, pedig világszerte számtalan képem található köz- és magángyűjteményekben. Volt olyan év, amikor már attól féltem, hogy katasztrófa történik a házunkban, olyan sokan gyűltek össze az itteni kiállításomra. Eleana lányom már nyolc-kilenc évesen a titkárnőm volt, ilyenkor nálam volt az árkatalógus, az ő kezében pedig a toll. Biztatására kezdtem a divat irányába kikacsintgatni. Bizonyos ünnepekre ruhát vagy táskát terveztem a feleségemnek, aztán féltékenységből a lányaim is kértek maguknak egy-egy díszített darabot. Mára számtalan ridikül, pénztárca, bőrdzseki, ing alkotja a gyűjteményemet – teszi hozzá.
Arra, hogy mégis, miként él egy görög–magyar festőművész a világjárvány idején, szomorú mosollyal azt feleli: – Nem él úgy, ahogyan élt, de nem szorongok a tágas, napfényes műtermemben. Minden nap dolgozom, de a legtöbb művésznek amúgy is önkéntes karantén az egész élete. Az Instagram marketing szempontból nélkülözhetetlen, ezért gyakran töltök fel új tartalmakat a saját és a kézzel festett termékeimet bemutató oldalra. Videókat is készítek, amelyeket én vágok, a termékeimet pedig a görög lányaim népszerűsítik egy-egy tematikus fotózáson. Szoktam mondani, hogy két lábon állok a földön: az egyik a művészet, a másik a családom. Egyre inkább így érzem.
(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2020. december 12-i számában.)
Viola Szandra író, költő, rádiós műsorvezető és kulturális forradalmár. Három verseskötet, a Léleksztriptíz (2008), a Testreszabás (2014) és a Használt fényforrások (2021) szerzője, a Poétikon rádióműsor szerkesztő-műsorvezetője, a testverselés műfajának megalkotója, és számtalan rendhagyó irodalom-népszerűsítő tevékenység, például a verskarácsonyfa, a versékszerek, a vers-divatbemutató ötletgazdája, illetve szervezője.
Juhász Anna neve hívószó az irodalom világába vágyó embernek, és egyben garancia is. Mégpedig arra, hogy egy-egy irodalmi est, séta, előadás vagy bármely más alkalom erejéig valódi kapcsolatot teremthetünk a művészettel. Erről tanúskodik a neve alatt futó összes teltházas irodalmi és kulturális rendezvény, és erről a több mint egy évtizede működő Irodalmi Szalon is, amely idén, november 15-én ünnepelheti 13. születésnapját. Ennek apropóján beszélgettünk az elmúlt évek történéseiről, a jelen(lét)ről, erőt adó ars poeticáról és a még dédelgetett, de már egyre inkább kiforrni látszó álmokról.
2023. október 21-én mutatták be a szabadakarat>>>> című koncertszínházi produkciót az Erkel Színházban. A régóta várt előadás az előzetes híradások ígéretei szerint hozta mindazt, amit a bemutató előtt elárultak a szervezők: a mai fiatal felnőttek elé állítja Petőfi és Szendrey Júlia szerelmi történetét, amelyet a történelmi hitelesség és a versszövegek tesznek átélhetővé, a sztori drámaisága pedig a befogadó értelmezésére bízatik: emberi dráma, költői sors vagy katonasztori.
Póda Erzsébet hivatásos újságíró, szerkesztő, író. Volt munkatársa az egykori Szabad Földművesnek, az Új Nőnek, a Csallóköz hetilapnak és a Pátria Rádiónak. netBarátnő (www. baratno.com) elnevezéssel saját internetes női magazint alapított. Eddig három mesekönyve és egy jegyzetgyűjteménye látott napvilágot, hamarosan megjelenik a novelláskötete Macskakő címmel.
Az idei budapesti Ünnepi Könyvhét alkalmából jelent meg Géber László Vershamisító című verseskötete a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában. Jelen interjúban nemcsak a frissen megjelent kötetére összpontosítunk, de igyekszünk közelebb kerülni a szerzőhöz és az opusához is.
Bolemant Lászlónak négy önálló verseskötete jelent meg; a legutóbbi 2019-ben A megrajzolt idő címmel, amely versfordításait és fotóit is tartalmazza. 2020- ban elnyerte a pozsonyi Irodalmi Alap Madách Imre Nívódíját. Korábban versfordításai jelentek meg szlovák, cseh, skót szerzőktől, valamint önálló kötetében Tom Bryan, skót-walesi költő egyik verseskötetét ültette át magyarra.
Tony Lakatos ismert és elismert dzsesszszaxofonos, aki már egészen fiatalon szakított a családi hagyománnyal, miszerint felmenőihez, családtagjaihoz hasonlóan neki is hegedülnie kellene. Már korán úgy érezte, hogy világot akar látni, és eldöntötte, hogy nagy hal akar lenni a nagy vízben. Ez Tony Lakatos története, akivel a Nyárhangoló Fesztiválon az esti fellépése előtt beszélgettünk.
Hirtling István Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, kitűnő színpadi alakításai mellett számos emlékezetes filmszerepet is a magáénak tudhat. Láthattuk őt olyan kultikus magyar filmekben, mint A Hídember vagy a Magyar vándor, valamint az Üvegtigris című vígjáték harmadik részében is játszott. Az ő hangján szólal meg magyarul Bruce Wayne Batman szerepében, a népszerű Stranger Things sorozat egyik szereplőjének is ő kölcsönözte a hangját, és ő tolmácsolja Az igazi című Márai-regény férfi főhősének gondolatait hangoskönyv formájában.
Gyerekkorában még sorba kellett állnia, hogy idősebb testvérei mellett hozzájuthasson édesapja gitárjához. Jó hallásának és kitartásának köszönhetően végül sikerült elérnie, hogy abból éljen, amit szeret, az pedig nem más, mint a gitár és a dzsessz. Bár ma már Berlinben él, a Kossuth-díjas zenész sosem felejtette el, honnan is jött. A palicsi Nyárhangoló Fesztiválon a hangpróba előtt sikerült „elrabolnunk” pár percre. Ez Snétberger Ferenc története.