– A Kor-Zár története 1989- ben indult. Mi változott azóta?
– Sok minden. Többszöri átalakuláson ment keresztül a zenekar, jöttek-mentek az emberek. Az utóbbi időben már nyolc-kilenc tagja is volt a KorZárnak, és inkább a folklór felé hajlott a hangzásvilága. Most újra megpróbáltuk visszahozni a régebbi hangzást, kihagytuk a ritmust, a dobokat, megpróbáltunk ahhoz visszatérni, ami a kezdetekben volt jellemző a zenekarra. Halkabbak lettünk valamivel, és meghittebb koncerteket adunk. Több régi dalunkat is felújítottuk, az újakat pedig áthangszereltük azért, hogy erre a formációra is működjenek.
– Mi alapján választod ki, majd zenésíted meg a verseket?
– Van, amikor célirányosan keresek, keresünk verseket, amikor bizonyos témát szeretnénk a színpadra vinni, zenés irodalmi műsor formájában. Van olyan is, amikor csak úgy megtalál egy vers. Van, hogy elolvasás után a vers annyira kifejező zeneileg, hogy önmagában is muzsikál, s azonnal megpróbálom elénekelni. Böröczki Mihály szombathelyi kortárs költő verseit zenésítem meg talán a legtöbbször, aki személyes jó barátom. Nagy kedvencem Radnóti Miklós is, tőle egész műsorra való anyagot készítettem már. Sorolhatnám a kedvenceimet, sok van, mint mindenki másnak.
– Mennyire sikeres a szólókarriered?
– Szólókarrierem párhuzamosan fut a Kor-Zár zenekarral, sőt azt is mondhatom, hogy többet zenélek egyedül, és más formációban is, mint a zenekarral. Eddig négy lemezt sikerült megjelentetni szólóban. Nagyon sok felkérésünk volt az iskolai előadásokra, s mivel mindenkinek volt munkahelye a zenélés mellett, nehezen tudtuk összeegyeztetni az időpontokat. Egyedül én voltam az, akinek sikerült függetlenítenem magam annyira, hogy ki tudjuk elégíteni az iskolák igényeit. A sorozatos kudarc után, ami a visszamondásokból fakadt, eldöntöttem, megpróbálom egyedül. Gyakorlatilag nagyon sokáig egyedül jártam az országot, és ha hívnak, ma is szívesen megyek, de most már általában formációkkal járok. Egy idő után kicsit fárasztóvá és unalmassá vált egyedül, ezért megkértem Vadkerti Imrét, társulna-e hozzám, és ő nagy örömmel igent mondott. Azóta ebből alakult a SiposVadkerty-Zsapka akusztikus trió. Ezzel a formációval is látogatjuk az iskolákat, sőt, már a triót is kibővítettük, általában négyen lépünk fel, billentyűssel együtt.
– Október 21. és 30. között Kanadában turnéztál az Énekelt versek című műsoroddal. Milyen volt a fogadtatás?
– Bede Fazekas Zsolt, aki Kanadában élő győri színházi ember, annak idején arra kényszerült, hogy a párjával együtt kimeneküljön az országból. A rendszerváltás után, amikor megnyíltak újra a határok, gyakran hazajárt. Szívügye volt a verséneklés, szereti a műfajt. Úgy találkoztunk sok évvel ezelőtt, hogy Dinnyés József daltulajdonos kérésére csatlakoztunk a Vers és Zenetársulathoz, amely a Kárpát-medence magyar ajkú dalosait gyűjtötte össze. A társulat kétévente szerepelt különböző összejöveteleken, fesztiválokon és színpadokon. Főleg magyarországi rendezvényeken léptünk fel, de máshol is. Zsolt gyakran felbukkant ezeken a rendezvényeken, és figyelte, kik azok, akik Kanadában is örömet szerezhetnek a közönségnek. Gyakran mondta, hogy szeretné, ha fellépnénk Kanadában, és sok év után, a covid idején felkeresett és meghívott. Ezúttal egyedül. A fogadtatás nagyon jó volt, pedig attól tartottam, biztos szép lesz Kanada, meg jó lesz világot látni, de engem ott nagyon nem ismernek. Nem tudtam elképzelni, ki az, aki eljön az előadásaimra. Szerencsém volt, mert az október 23-i ünnepségsorozatba csöppentem bele, vagyis voltak ilyen jellegű rendezvények is. A kanadai magyarok kulturális hónapja tartott ottlétemkor, és ennek hivatalosan is a részese voltam. Ennek köszönhetően sehol nem várt üres nézőtér, mindig szépen megtelt terem fogadott. Egy-két helyszíntől eltekintve szívélyes volt a fogadtatás, ott volt hűvösebb, ahol már nem nagyon beszélnek anyanyelvükön a magyarok. Elmondhatom azonban, hogy általában olyan volt, mintha itthon léptem volna fel.
– A VersZeneMűhely élő klubestjeidről mit lehet tudni?
– A járvány miatt egy idő után már nagyon hiányzott, hogy énekelhessek az embereknek. Bede Fazekas Zsolt úgy vette fel velem a kapcsolatot, hogy ő is indított egy karantén művészeti honlapot, ahol szobakoncerteket linkelt be, és megkérdezte, nem szeretnék-e szobakoncerteket adni a gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt, mert a honlapján szívesen terjesztené. Mivel nem volt más dolgom, csináltam nyolc vagy kilenc online koncertet. Sikere volt a műsoromnak, sokan nézték, szerettem is, annak ellenére, hogy a közönséggel mégiscsak élőben jó találkozni. Létrehoztam egy youtubecsatornát, VersZeneMűhely címmel, amire dalpremiereket töltök fel, és zenés irodalmi podcasteket, beszélgetéseket. Ezeknek a beszélgetéseknek van élő közönségtalálkozója is, minden alkalommal, és most gyakorlatilag ez zajlik, a Jókai Színházban, Komáromban Ennek a kivonata megjelenik a podcasten és a youtube-csatornán is.
– A felkérések száma növekedett azzal, hogy megszűnt a bezártság?
– Mióta a bezártság megszűnt, szépen alakul megint a programunk, sokat utazunk. A december sűrűsödik, sok fellépésünk van. Az egyik legérdekesebb felkérés számomra az, hogy a Pátria rádió készít egy sorozatot, melyben akusztikus koncerteket szeretnének élőben közvetíteni a rádió stúdiójából, és a második fellépői mi leszünk. Adventi koncertet adunk, amit az egész ország hallhat, amennyiben igénye van rá.
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2022. decemberi számában)
Elérkezett a pillanat, amikor egy vérbeli bölcsésszel beszélgethettünk, aki nem mellesleg még költő is. Ráday Zsófi gyermekkora óta az irodalom szerelmese, az évek során könnyedén átvészelte az ELTE BTK magyar alapszakát, most pedig az irodalom- és kultúratudomány mesterképzési szak záró időszakát élvezheti. Kislányként arról álmodozott, hogy egyszer majd énekes, sárkány, szurikáta, kocsmatulajdonos, irodalmár vagy esetleg denevér – és még sok minden más is – lesz, majd költővé vált, hogy bármivé, még akár egy játszótéri haditudósítóvá is átalakulhasson.
Takács Bálint első novelláskötete Bad Trip címmel jelent meg 2020-ban. Jelenleg a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanul forgatókönyvírás szakon. A szépirodalom és a filmművészet együttes világa határozza meg mindennapjait. Az íróval a forgatókönyvírásról, a filmkritikákról és a humorról beszélgettünk, de két új regényének kézirata is szóba került.
Gerencsér Anna első, Az ajtó másik oldalán című novelláskötete 2020-ban jelent meg, majd egy seregnyi félresöpört regénytörténet után elérkezettnek érezte azt a pillanatot, hogy végre útjára engedje egyik szövegét. Az írónő Kimondatlan kívánságok című regénye nem is olyan rég, 2022 decemberében látott napvilágot, s így mi nem csupán egy remek alkotással gazdagodhatunk, hanem Gerencsér Anna tapasztalataival, élményeivel is, melyek példaként szolgálhatnak az írni vágyóknak.
Regős Mátyás első verseskötetét, a Patyik Fedon élete címűt két regény követte, a Tiki, valamint a Lóri és a kihalt állatok. 2022-ben Gérecz Attila-díjat kapott. Jelenleg a PPKE-BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója, és két kislány édesapja. A fiatal költő-íróval az olvasási igényekről, az írás munkafolyamatáról beszélgettünk, de szóba került az is, hogy negyedik könyve újból versekkel lesz teli.
Tavaly augusztusban jelent meg a csallóközi Makki Lajos, alias Maquet Ludovic könyve, Ludo, egy hontalan idegenlégiós címmel, amely csakhamar sikerkönyvvé vált. Az önéletrajzi ihletésű, gazdagon illusztrált és magyarázó jegyzetekkel ellátott kalandos történet nemcsak az olvasók, hanem az újságírók érdeklődését is felkeltette. Sőt, többen is jelezték már, hogy szeretnének dokumentumfilmet készíteni a szerző életéről.
Gere Nóra Éva Csíkszeredában született, jelenleg Prágában él. Egy évet volt diák a kolozsvári BBTE Bölcsészettudományi Karán, egy év múlva viszont felköltözött Budapestre, hogy a MOME design- és művészetelmélet tanulója legyen. Első alkotása három-négy éves korában született. Gere Nóra Éva néven publikál, de barátai – a teljes név összevonásából létrejövő becenevén – Genovévának szólítják.
Leczo Bence egykötetes szerző, újságíró, de ami még ennél is izgalmasabb, szereti a vonatokat. 2021-ben jelent meg A falu összes férfija című novelláskötete, amelyben sok más mellett a természet és az ember viszonya is megjelenik. Főként ezen az íven haladva beszélgettünk az említett kapcsolat különféle megnyilvánulásairól, de szóba került még az alkotó első (még megírásra váró) története, az irodalmi díjak és irodalmi élet, a közösségi média által kondicionált instaversek, majd az interjú végéhez közeledve az is kiderült, hogy a költő milyen más művészeti ágban alkotna még szívesen.
Gál János muzeológusként dolgozik a budapesti Mezőgazdasági Múzeumban, a Vajdahunyadvárban. Történészként abban látja munkája izgalmas oldalát, hogy elsőként tárhat fel összefüggéseket, amelyekből később történetek szövődnek. 2021-ben jelent meg első verseskötete Az eltűnt hírnév nyomában címmel, melynek egyik alappillére a humor. Jelenleg az Iván báró című verses regényén dolgozik. A költővel a paródiáról, a kötött versformákról és a versmegzenésítésről beszélgettünk, de az is kiderült, kivel beszélgetne szívesen, ha időutazásban vehetne részt.
Pejin Lea a Vajdaságban, Zentán született, a SZTE BTK Szociológia Tanszék volt hallgatója. Eddig két verseskötete jelent meg, az első 2017-ben Nyugati csiga körfűrésszel álmodik címmel, a második, a Hogy meg sem érte című 2021-ben került olvasók elé. Több alkalommal és több kategóriában is ért el helyezést az Énekelt versek fesztiválján. A szerzővel a versmegzenésítésről és az identitáskeresésről is beszélgettünk.
Mátyás Emőke Ibolya Székelyudvarhelyen és Patakfalván nőtt fel, nyolc éven át viselte a Tamási Áron Gimnázium egyenruháját. Az iskola Ébredés című diáklapjának főszerkesztőjeként ismerkedett meg jelenlegi mentorával, Farkas Wellmann Endrével. Orvosira készült, de a valódi útja a teológia felé vezetett, azóta tudja: nincsenek véletlenek. Meghatározó egységként tekint mindkét keresztnevére. A költővel gyerekkori olvasmányairól, főszerkesztői munkásságáról és az első kötettnek kéziratáról is beszélgettünk.