Mégsem
péntek, 10:28
Csóka Zsófia | focipálya a temető mellett
péntek, 08:46
Ilyés Krisztinka | A testem én vagyok? – Szabó Fanni Paraszomnia című verseskötetéről
csütörtök, 09:36
Lovas Ildikó | Szép Amáliák (részlet)
csütörtök, 09:28
Debreczeny György | az írógépeket letakarták
csütörtök, 09:22
Aich Péter | Siralmak (részletek)
csütörtök, 09:18
Pál-Lukács Zsófia | Besenyi Károly Áron: Pannóniától Patagóniáig. Argentínába sodródott magyar család Odüsszeiája
csütörtök, 09:18
Dr. Balázs Géza | Dsida Jenő nyelvművelő párbeszédei
szerda, 06:46
Péter Beáta | Más-más hangon, de az életről írnak
kedd, 08:15
Juhász Kornélia | Nincs
kedd, 08:04
Ollé Tamás | Elmeséled?
kedd, 08:01
Farkas Kriszta | „Az irodalom nem kell mindig jó legyen”
hétfő, 07:54
Balázs F. Attila | Bizonytalanság évada
hétfő, 07:47
Patak Márta | Titok
hétfő, 07:39
Lódi Gabriella | Transzcendens líra a vásznon
hétfő, 07:26
Szalai Klaudia | Nőírók és írónők a kortárs magyar irodalomban
Teljes lista
Felvidék - Portré

Nagy Erika

Az élet nehéz, furcsa játék – beszélgetés Szarka Tamás előadóval, zeneszerzővel, költővel

Szarka Tamás, a Ghymes együttes egyik alapító tagja, számos rangos szakmai elismerésben részesült. 2011-ben megosztott Kossuth-díjat kapott zeneszerzői, előadóművészi, költői, dalszövegírói munkásságáért.
Felvidék - Portré

Nagy Erika

Víg éveim a gályapadon – beszélgetés Lacza Tihamérral

Lacza Tihamér újságírói és szerkesztői tevékenysége az irodalommal, a zene- és képzőművészettel éppúgy kapcsolatos, mint a sajtótörténettel, valamint a művelődés- és tudománytörténettel, tudományos ismeretterjesztéssel. Munkásságát többek között Hevesy Endre-díjjal (2007), Jedlik Ányos-díjjal (2011) és a Magyar Tudományos Akadémia Újságírói Díjával (2019) jutalmazták.
Felvidék - Novella

Nagy Erika

Kulcs

A lépcsőn leszaladva hallottam, hogy utánam kiált. Megfordultam. Indulatosak voltak a szavai, s miközben hozzám beszélt, hol a plafont, hol pedig a lépcsőt figyelte. Van ilyen. Eltelt egy kis idő, mire megértettem, mit is akar tőlem. Vagy legalábbis azt gondoltam, hogy értem.
Felvidék - Portré

Nagy Erika

Az élet maga a poézis – beszélgetés Ravasz József költővel

Ravasz József költő, romológus, egyetemi docens ragaszkodik a gyökereihez. Verseiben vezérfonal az identitás. Az egykori apácaszakállasi Gurdony cigánypérót születése óta az ő meseországának, kishazájának tartja. Vallja, burokban született, s ezért nagyanyja gyakran mondogatta, hogy szerencsés ember lesz belőle. A bizonyítási vágy mindig meghatározó tényezőnek számított személyes életében és karrierje szempontjából is. Bizonyítani akarta, hogy cigány származása nem lehet akadálya a sikernek. És igen, magyar ajkú romaként, hetvenen túl még ma is aktívan ír, romológusként szervez és oktat az egyetemen.
Felvidék - Portré

Póda Erzsébet

Minden, ami írás – interjú a hatvanadik születésnapját ünneplő Nagy Erikával

Ami az írást illeti, szinte minden területen kipróbálta már magát, otthonosan mozog ebben a közegben. Elmondható róla, hogy rendkívül termékeny író. Megjelentek önálló kötetei, írásai helyet kaptak különböző antológiákban, folyóiratokban, cikkei a Csallóköz regionális újságban, az Új Szóban, a Vasárnapban. Kitűnő szervező, műsorvezető. A Szlovákiai Magyar Írók Társasága titkára, aki a rábízott eseményeket, rendezvényeket mindig olajozottan bonyolítja le. Nincs ember a világon, aki ne tudna szót érteni vele.
Felvidék - Portré

Nagy Erika

A középkor történelmi „fogságában“ – Interjú Bíró Szabolcs regényíróval, az Anjouk-sorozat szerzőjével

A sikeres „székirodalmi” könyvturnékat szervező Bíró Szabolcsnak fiatal kora ellenére már két tucat könyve megjelent, hat éve pedig az Athenaeum Kiadó szerzőjeként arat sikereket. Az elmúlt tizennégy év alatt a regényeiben nyomon követhettük felnőtté válását, és azt, ahogy kiforrott, egyéni stílusú íróvá érett. Októberben jelent meg az Anjouk-sorozat hetedik része, A birodalom ura címmel, valós és fiktív szereplőkkel. Májusban hallható volt a Kossuth Rádióban a Non nobis Domine regény első fele, a Kelet oroszlánja, a második fele, Az utolsó vörös barát tízrészes hangjátékként, a tervek szerint valamikor

Felvidék - Portré

Nagy Erika

A kör középpontja – interjú Fellinger Károly Forbáth- és Simkó-díjas költővel

Az Iródia olyan kapukat nyitott meg előttünk, ahol fejlődni lehetett. Eléggé kialakult stílusom volt már akkor, amikor beléptem az Iródiába, de a legnagyobb hatással talán Krausz Tivadar polgárpukkasztó stílusa volt.
Felvidék - Ajánló

Nagy Erika

Bennem a többi – A KMI 12 program szerzőinek 2021. évi antológiája

A Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága (KMI) első antológiája egy esztétikus kivitelezésű, sokoldalú gyűjteményes válogatás, a magyar irodalmi élet színes skáláját tárja az olvasók elé. Nem egy könnyű hétvégi olvasmány, 12 szerző 171 verse és 12 prózája biztosítja az olvasónak, hogy ízelítőt kapjon három ország szerzőinek figyelemre méltó alkotásaiból.
Felvidék - Portré

Nagy Erika

A születéskori „lánykori” neve: Varga László – interjú Tóth László akadémikussal, József Attila-díjas költővel, író

Az ember öregszik, ami azzal jár, hogy rosszabb a lába, nem hall a fél fülére, alig lát, kihagy a szívverése, nem tud éjszaka aludni, és, más esetben, díjat kap. Persze, nem az elismerésen múlik, bár hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem esik jól.
Felvidék - Portré

Nagy Erika

Numerus nullus – beszélgetés a hatvanéves Filep Tamás Gusztávval

A kisebbségkutatásnak – ami nem egy létező, önálló diszciplína, itt segédfogalomként használom – nagyon rossz az érdekképviselete, az önreprezentációja. Viszont az utolsó három évtizedben rengeteg minden történt ezen a területen, az eredmények azonban nem mentek át a köztudatba.
Felvidék - Portré

Nagy Erika

Honvágy a ragyogás, a bőség és a forgatag varázsából

A somorjai Strieženec Alex nevét elsősorban a hazai zenei életből ismerhetjük, a Déjà vu klub és zenekar tette őt ismertté. Első szépirodalmi könyve hatvanéves korában jelent meg. Boldog ember, aki egész életében azt csinálja, csinálta, amit szeret. Zenél, tanította a zenét, majd a szunnyadó írói énje is a felszínre tört. A Lucifer és az angyalok hangja című zenés monodrámáját teltház előtt mutatták be a somorjai művelődési házban, majd pedig Pozsonyban is láthatta a közönség.
Felvidék - Portré

Nagy Erika

„Az őszinteséggel szeretem magam kényeztetni” – beszélgetés a 75 éves Gágyor Péterrel

Az ipolysági születésű Gágyor Péter április 6-án ünnepelte 75. születésnapját. Az egykor Németországba emigrált, majd két évtized múltán Komáromban, a Duna magyarországi oldalán otthonra lelő írónak tizennégy kötete jelent meg, köztük fordításkötetek, drámák, regények, novelláskötet, tanulmánykötet, verskötetek.
Felvidék - Portré

Nagy Erika

A gyökereknél nincs fontosabb – beszélgetés Kövesdi Károllyal

– Aki fél az eleséstől, ne menjen a jégre! A világot, a magyarság helyzetét, az irodalom szerepét természetesen nem mindenki látja egyformán. De vallom, hogy az írástudóknak felelősségük van. Egy értékrendet is csak úgy lehet képviselni, ha nem taktikázgat és nem gyávul el az ember, hanem kiáll az igazáért. Ez nemcsak a publicisztikában, a művészetben is roppant fontos.
Felvidék - Portré

Nagy Erika

Amikor a tudat tágulni kezd – Beszélgetés a hetvenöt éves Kovács Magdával

Kovács Magda lelkében őrzi nemcsak a derűt, hanem a tisztaságot, a szépet is, a szeretettel együtt, s ezt műveiben továbbadja nekünk, olvasóknak. Gömöri családjában többen is kiváló elbeszélők voltak, ezekből a szókincsben csodálatosan gazdag elbeszélésekből táplálkozott később ő is, novelláiban, meséiben egyaránt.
Felvidék - Portré

Nagy Erika

A világ egy rejtvény, mi vagyunk a ceruza – Interjú Z. Németh Istvánnal

Meggyőződésem, hogy gyerekeknek nehezebb írni, mint felnőtteknek. Talán közhely, de a gyermekek igényesebb olvasók, ők még a lelkükkel és a szívükkel is látnak. Bármilyen fércmunkát nem fogadnak el, nem szeretik meg, nem érzik sajátjuknak. Így a költő nem hajolhat le a gyermekhez, rossz felnőttként nem gügyöghet, nem selypeghet neki, hanem át kell, hogy változzon, és a gyermeki képzelet lobogó színeiben kell láttatnia a témáját, mondandóját. Csak az képes erre, akiben magában is épségben maradt meg a gyermek.
Felvidék - Portré

Nagy Erika

„Ha élek, írok, ha írok, élek” – Interjú a nyolcvanharmadik születésnapját ünneplő Gál Sándorral

A József Attila-díjas író, költő, publicista, a Magyar Művészeti Akadémia tagja 2011-től. Munkássága szerteágazó, terjedelmes életművet mondhat magáénak. Szülőfalujához való ragaszkodása a köteteiből tekint vissza ránk, az egykori szülőház helyén egy faragott emléktábla hirdeti: „Mert más szülőföld nincs, csak ez az egyetlen. A bennem élő.”
Felvidék - Szempont

Nagy Erika

Írók karácsonya

Igaz az a felvetés, hogy felnőtt korba érve megkopik az ünnepekkel kapcsolatos lelkesedés? S ha valóban így van, mennyire nagy baj ez? – karácsonyi beszélgetések Tóth László József Attila-díjas író, költő, akadémikussal, Horváth Géza karnagy, szakíróval, Hogya György Talamon-díjas prózaíróval és Bíró Szabolcs író, művelődésszervezővel a felvidéki Előretolt Helyőrségben.
Felvidék - Portré

Nagy Erika

Hetven éve a pályán – Beszélgetés a nyolcvanöt éves Tőzsér Árpáddal

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth- és József Attila-díjas Tőzsér Árpád a kortárs magyar irodalom egyik legtekintélyesebb alkotója október 6-án ünnepelte 85. születésnapját. Hosszú és termékeny életpályát tudhat magáénak, s vallja, hogy „az író érvényes élete az, amit megír, s csak közvetve az, amit megélt”.
Felvidék - Portré

Nagy Erika

Az irodalom örök – Beszélgetés Hogya György prózaíróval

A Királyhelmecen élő Hogya György prózaíró első írásait a Nő és az Irodalmi Szemle közölte 1983-ban. Két írással szerepelt a Próbaút című antológiában, majd a Főnix Füzetek sorozatban önálló kötettel jelentkezett. Az azóta eltelt időszakban öt kötetet adott ki és tucatnyi antológiában szerepeltek írásai. Idén a Szlovákiai Magyar Írók Társasága műhelymunkáin mentorként tevékenykedik, ahol a fiatalok impulzusokat kapnak, hogy felfedezzék saját képességeiket, tehetségüket.
Felvidék - Portré

Nagy Erika

A kilencven év nem életkor: létállapot – Beszélgetés Duba Gyula József Attila-díjas íróval

Mostanában, ha visszatekintek a múltra és átfogó értékelés csinálok, úgy látom, tulajdonképpen mindig önmagamat írtam. Olyan témákból merítettem, amelyek, ha nem is velem, de a környezetemben történtek. Gondolok egyrészt a parasztvilág lassú elmúlására, másrészt pedig az újból létét kezdő szlovákiai magyar értelmiség sorsára, törekvéseire. Az utóbbi időben már nem írok, bár tartozom még az életrajzi írásaim harmadik kötetével. A gyerekkor és a diákkor után az úgynevezett legénykorral. A háború utáni öt-hat évben hontfüzesgyarmati legény voltam, kalapban és csizmában, ennek a
Impresszum • Adatvédelmi nyilatkozat
Bejelentkezés Facebook-fiókkal
Bejelentkezés Google+ fiókkal
vagy
Elfelejtettem a jelszavam
Bejelentkezve maradok

Még nincs fiókja? Regisztráljon itt!

Regisztrálok