– 2021-ben végeztél a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem színész szakán. Mi lett az osztályoddal, hogyan boldogulnak társaid?
– Kilencen végeztünk harmadéven, hatan maradtunk a mesterire is, tavaly végeztünk. Kilencünkből hárman Budapestre költöztek, független színházaknál lépnek fel. Ám a független színházi projektekből nem tudnak megélni, ezért van egy másik pénzkereső munkájuk is. Közben pedig szereplőválogatásra járnak.
– Belenéztem az erdélyi színművészeti karok végzőseinek névsorába, és azt látom, hogy évről évre kevesebb végzős kerül színházakhoz. Olyan évfolyam is akadt, amelyből senki sem lett színész, senki nem kapott munkát, lehetőséget.
– A kolozsvári és a marosvásárhelyi egyetem magyar színész szakán összesen 24 diák végezhet évente, akiknek lassan nincs hová menniük. Most én is ezzel küszködöm. Azt nem tanítja meg senki, hogy mit csináljon az ember, mikor kijön az egyetemről. Évekig készül erre a pályára, utána pedig azt kell tapasztalnia, hogy nincsenek lehetőségei. Mindenik osztálytársam azt jelzi, hogy baj van. Én igyekszem mindent megtenni, amit lehet. Járok versenyvizsgákra, castingokra, kérdezősködöm, keresem a lehetőségeket, de ami a legfontosabb: nem adom fel.
– Jelen pillanatban mivel foglalkozol?
– Van három előadás-szerződésem Nagyváradon, amiért nagyon hálás vagyok, de közben igyekszem stabilabb munkahelyet keresni, hogy fenn is tudjam tartani magam. A művészet önmagában is a bizonytalanságról szól, emellé ott van a fiatal színművészeknek a létbizonytalanság is.
– A főiskolán volt-e lehetőség kiugrásra?
– Negyedéven a Yorick Stúdióban játszottam, ami óriási volt! A főiskolai előadásainkat viszont nem igazán vittük ide-oda, így nem láthattak minket a potenciális munkaadók. Ez persze részben a pandémia miatt is alakult így.
– Mi a legnagyobb vágyad?
– Szeretnék egy stabil megoldást vagy két évre, egy olyan helyet, ahol elkezdhetném nyitogatni a szárnyaimat, ahol folyamatosan megterhelnének és foglalkoztatnának. Játszani vágyom, és fejlődni szeretnék.
(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2022. májusi számában)
Hegymegi Mátéval a vajdasági közönség 2013-ban találkozhatott először, amikor a Szabadkai Népszínház Magyar Társulata és a budapesti Katona József Színház közös, Vörös című előadásában szerepelt. Azt a produkciót koreográfusként is jegyzi. Nemrég újra hallatott magáról, a Desiré fesztiválon két általa rendezett előadást láthattunk, a Kosztolányi Dezső Színházban pedig színpadra állította A föld fia című darabot.
Elérkezett a pillanat, amikor egy vérbeli bölcsésszel beszélgethettünk, aki nem mellesleg még költő is. Ráday Zsófi gyermekkora óta az irodalom szerelmese, az évek során könnyedén átvészelte az ELTE BTK magyar alapszakát, most pedig az irodalom- és kultúratudomány mesterképzési szak záró időszakát élvezheti. Kislányként arról álmodozott, hogy egyszer majd énekes, sárkány, szurikáta, kocsmatulajdonos, irodalmár vagy esetleg denevér – és még sok minden más is – lesz, majd költővé vált, hogy bármivé, még akár egy játszótéri haditudósítóvá is átalakulhasson.
Takács Bálint első novelláskötete Bad Trip címmel jelent meg 2020-ban. Jelenleg a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanul forgatókönyvírás szakon. A szépirodalom és a filmművészet együttes világa határozza meg mindennapjait. Az íróval a forgatókönyvírásról, a filmkritikákról és a humorról beszélgettünk, de két új regényének kézirata is szóba került.
Gerencsér Anna első, Az ajtó másik oldalán című novelláskötete 2020-ban jelent meg, majd egy seregnyi félresöpört regénytörténet után elérkezettnek érezte azt a pillanatot, hogy végre útjára engedje egyik szövegét. Az írónő Kimondatlan kívánságok című regénye nem is olyan rég, 2022 decemberében látott napvilágot, s így mi nem csupán egy remek alkotással gazdagodhatunk, hanem Gerencsér Anna tapasztalataival, élményeivel is, melyek példaként szolgálhatnak az írni vágyóknak.
Regős Mátyás első verseskötetét, a Patyik Fedon élete címűt két regény követte, a Tiki, valamint a Lóri és a kihalt állatok. 2022-ben Gérecz Attila-díjat kapott. Jelenleg a PPKE-BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója, és két kislány édesapja. A fiatal költő-íróval az olvasási igényekről, az írás munkafolyamatáról beszélgettünk, de szóba került az is, hogy negyedik könyve újból versekkel lesz teli.
Tavaly augusztusban jelent meg a csallóközi Makki Lajos, alias Maquet Ludovic könyve, Ludo, egy hontalan idegenlégiós címmel, amely csakhamar sikerkönyvvé vált. Az önéletrajzi ihletésű, gazdagon illusztrált és magyarázó jegyzetekkel ellátott kalandos történet nemcsak az olvasók, hanem az újságírók érdeklődését is felkeltette. Sőt, többen is jelezték már, hogy szeretnének dokumentumfilmet készíteni a szerző életéről.
Gere Nóra Éva Csíkszeredában született, jelenleg Prágában él. Egy évet volt diák a kolozsvári BBTE Bölcsészettudományi Karán, egy év múlva viszont felköltözött Budapestre, hogy a MOME design- és művészetelmélet tanulója legyen. Első alkotása három-négy éves korában született. Gere Nóra Éva néven publikál, de barátai – a teljes név összevonásából létrejövő becenevén – Genovévának szólítják.
Leczo Bence egykötetes szerző, újságíró, de ami még ennél is izgalmasabb, szereti a vonatokat. 2021-ben jelent meg A falu összes férfija című novelláskötete, amelyben sok más mellett a természet és az ember viszonya is megjelenik. Főként ezen az íven haladva beszélgettünk az említett kapcsolat különféle megnyilvánulásairól, de szóba került még az alkotó első (még megírásra váró) története, az irodalmi díjak és irodalmi élet, a közösségi média által kondicionált instaversek, majd az interjú végéhez közeledve az is kiderült, hogy a költő milyen más művészeti ágban alkotna még szívesen.
Gál János muzeológusként dolgozik a budapesti Mezőgazdasági Múzeumban, a Vajdahunyadvárban. Történészként abban látja munkája izgalmas oldalát, hogy elsőként tárhat fel összefüggéseket, amelyekből később történetek szövődnek. 2021-ben jelent meg első verseskötete Az eltűnt hírnév nyomában címmel, melynek egyik alappillére a humor. Jelenleg az Iván báró című verses regényén dolgozik. A költővel a paródiáról, a kötött versformákról és a versmegzenésítésről beszélgettünk, de az is kiderült, kivel beszélgetne szívesen, ha időutazásban vehetne részt.
Pejin Lea a Vajdaságban, Zentán született, a SZTE BTK Szociológia Tanszék volt hallgatója. Eddig két verseskötete jelent meg, az első 2017-ben Nyugati csiga körfűrésszel álmodik címmel, a második, a Hogy meg sem érte című 2021-ben került olvasók elé. Több alkalommal és több kategóriában is ért el helyezést az Énekelt versek fesztiválján. A szerzővel a versmegzenésítésről és az identitáskeresésről is beszélgettünk.