– 2021-ben végeztél a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem színész szakán. Mi lett az osztályoddal, hogyan boldogulnak társaid?
– Kilencen végeztünk harmadéven, hatan maradtunk a mesterire is, tavaly végeztünk. Kilencünkből hárman Budapestre költöztek, független színházaknál lépnek fel. Ám a független színházi projektekből nem tudnak megélni, ezért van egy másik pénzkereső munkájuk is. Közben pedig szereplőválogatásra járnak.
– Belenéztem az erdélyi színművészeti karok végzőseinek névsorába, és azt látom, hogy évről évre kevesebb végzős kerül színházakhoz. Olyan évfolyam is akadt, amelyből senki sem lett színész, senki nem kapott munkát, lehetőséget.
– A kolozsvári és a marosvásárhelyi egyetem magyar színész szakán összesen 24 diák végezhet évente, akiknek lassan nincs hová menniük. Most én is ezzel küszködöm. Azt nem tanítja meg senki, hogy mit csináljon az ember, mikor kijön az egyetemről. Évekig készül erre a pályára, utána pedig azt kell tapasztalnia, hogy nincsenek lehetőségei. Mindenik osztálytársam azt jelzi, hogy baj van. Én igyekszem mindent megtenni, amit lehet. Járok versenyvizsgákra, castingokra, kérdezősködöm, keresem a lehetőségeket, de ami a legfontosabb: nem adom fel.
– Jelen pillanatban mivel foglalkozol?
– Van három előadás-szerződésem Nagyváradon, amiért nagyon hálás vagyok, de közben igyekszem stabilabb munkahelyet keresni, hogy fenn is tudjam tartani magam. A művészet önmagában is a bizonytalanságról szól, emellé ott van a fiatal színművészeknek a létbizonytalanság is.
– A főiskolán volt-e lehetőség kiugrásra?
– Negyedéven a Yorick Stúdióban játszottam, ami óriási volt! A főiskolai előadásainkat viszont nem igazán vittük ide-oda, így nem láthattak minket a potenciális munkaadók. Ez persze részben a pandémia miatt is alakult így.
– Mi a legnagyobb vágyad?
– Szeretnék egy stabil megoldást vagy két évre, egy olyan helyet, ahol elkezdhetném nyitogatni a szárnyaimat, ahol folyamatosan megterhelnének és foglalkoztatnának. Játszani vágyom, és fejlődni szeretnék.
(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2022. májusi számában)
A Magyar Ezüst Érdemkereszt és a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma ezüst plakettjének kitüntetettje, a PRO URBE-díjas Banyák István prímás az idén három kerek évfordulót ünnepel. 20 évvel ezelőtt élesztette újra a Bihari Napokat, 20 éves a Lipcsey György alkotta Bihari János-szobor Dunaszerdahelyen, és október 8-án ünnepelte 85. születésnapját. A nagyabonyi születésű zenész neve évtizedek óta fogalom a cigányzene szerelmesei körében.
Viola Szandra író, költő, rádiós műsorvezető és kulturális forradalmár. Három verseskötet, a Léleksztriptíz (2008), a Testreszabás (2014) és a Használt fényforrások (2021) szerzője, a Poétikon rádióműsor szerkesztő-műsorvezetője, a testverselés műfajának megalkotója, és számtalan rendhagyó irodalom-népszerűsítő tevékenység, például a verskarácsonyfa, a versékszerek, a vers-divatbemutató ötletgazdája, illetve szervezője.
Juhász Anna neve hívószó az irodalom világába vágyó embernek, és egyben garancia is. Mégpedig arra, hogy egy-egy irodalmi est, séta, előadás vagy bármely más alkalom erejéig valódi kapcsolatot teremthetünk a művészettel. Erről tanúskodik a neve alatt futó összes teltházas irodalmi és kulturális rendezvény, és erről a több mint egy évtizede működő Irodalmi Szalon is, amely idén, november 15-én ünnepelheti 13. születésnapját. Ennek apropóján beszélgettünk az elmúlt évek történéseiről, a jelen(lét)ről, erőt adó ars poeticáról és a még dédelgetett, de már egyre inkább kiforrni látszó álmokról.
2023. október 21-én mutatták be a szabadakarat>>>> című koncertszínházi produkciót az Erkel Színházban. A régóta várt előadás az előzetes híradások ígéretei szerint hozta mindazt, amit a bemutató előtt elárultak a szervezők: a mai fiatal felnőttek elé állítja Petőfi és Szendrey Júlia szerelmi történetét, amelyet a történelmi hitelesség és a versszövegek tesznek átélhetővé, a sztori drámaisága pedig a befogadó értelmezésére bízatik: emberi dráma, költői sors vagy katonasztori.
Póda Erzsébet hivatásos újságíró, szerkesztő, író. Volt munkatársa az egykori Szabad Földművesnek, az Új Nőnek, a Csallóköz hetilapnak és a Pátria Rádiónak. netBarátnő (www. baratno.com) elnevezéssel saját internetes női magazint alapított. Eddig három mesekönyve és egy jegyzetgyűjteménye látott napvilágot, hamarosan megjelenik a novelláskötete Macskakő címmel.
Az idei budapesti Ünnepi Könyvhét alkalmából jelent meg Géber László Vershamisító című verseskötete a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában. Jelen interjúban nemcsak a frissen megjelent kötetére összpontosítunk, de igyekszünk közelebb kerülni a szerzőhöz és az opusához is.
Bolemant Lászlónak négy önálló verseskötete jelent meg; a legutóbbi 2019-ben A megrajzolt idő címmel, amely versfordításait és fotóit is tartalmazza. 2020- ban elnyerte a pozsonyi Irodalmi Alap Madách Imre Nívódíját. Korábban versfordításai jelentek meg szlovák, cseh, skót szerzőktől, valamint önálló kötetében Tom Bryan, skót-walesi költő egyik verseskötetét ültette át magyarra.
Tony Lakatos ismert és elismert dzsesszszaxofonos, aki már egészen fiatalon szakított a családi hagyománnyal, miszerint felmenőihez, családtagjaihoz hasonlóan neki is hegedülnie kellene. Már korán úgy érezte, hogy világot akar látni, és eldöntötte, hogy nagy hal akar lenni a nagy vízben. Ez Tony Lakatos története, akivel a Nyárhangoló Fesztiválon az esti fellépése előtt beszélgettünk.
Hirtling István Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, kitűnő színpadi alakításai mellett számos emlékezetes filmszerepet is a magáénak tudhat. Láthattuk őt olyan kultikus magyar filmekben, mint A Hídember vagy a Magyar vándor, valamint az Üvegtigris című vígjáték harmadik részében is játszott. Az ő hangján szólal meg magyarul Bruce Wayne Batman szerepében, a népszerű Stranger Things sorozat egyik szereplőjének is ő kölcsönözte a hangját, és ő tolmácsolja Az igazi című Márai-regény férfi főhősének gondolatait hangoskönyv formájában.