Demeter Szilárd: Pilinszky 100

2021. november 28., 07:23

Pilinszky János, Fotó: Eifert János/Forrás: Wikipédia

Tisztelt hölgyeim és uraim, Isten hozta Önöket a magyar irodalom házában, érezzék magukat otthon!

Amikor az ember beszédre készülődik, előtte általában olvas, legalábbis én így vagyok vele. És szerencsés egy irodalmi múzeum főigazgatója, mert munkaként is szépirodalmat kell olvasnia, annak is a javát.
Viszont ha hajnali háromkor arra ocsúdsz, hogy uramatyám, csak olvastam, de nem írtam semmit, akkor vagy igazán a helyeden. Akkor tudod, hogy amit olvastál, azt el kellett olvasni. A jó irodalomtól eksztatikus állapotba kerülsz, kimozdít önmagadból, ha jól emlékszem, akkor a filozófusok szerint ilyen lehet az, amikor barlanglakóként kilépsz a napsütötte tisztásra. A fényt szokni kell, könnyezik és fáj a szem, meg nem is biztos, hogy tetszik, amit látni fogsz, de a lényeg éppen a látás.
A jó irodalom elfeledteti veled, hogy igazgató vagy, hogy beszédre készülsz, hogy reggel kelned kell, mert a gyereket nem érdekli, hogy te éjszaka olvastál, semmiféle félálomban elmormolt idézettel nem tudod kiváltani a reggelikészítést.
Gyermeknek kéne lenni, lám, Pilinszkynek is sikerült, gondolod.
„Gyermekkorunkban minden a miénk, amit megpillantunk, s a felnőttség talán nem is más, mint a világ lassú és fokozatos elvesztése” - mondod magadban a konyhában, ezt is olvastad az éjjel.
Szombat reggel van, hétvége, nem rohansz munkába, lassan becsordogál a felkelő nap fénye az ablakon, lekapcsolod a villanyt. Állsz, nézed a gyermeked, egész testével ragyog, örül annak, hogy van, hogy vagy, nem kérdezi, hogy miért.
Azt éled, amit az éjjel olvastál.
A gyermek eszik, te meg a teraszon várod, hogy az első kávédnál-cigidnél magadhoz szólítson az Úr. Akkor sokkal rosszabb lesz. Minden nap ajándék, minden nap maga a pokol, idézem a Mestert: „mindenki beszél, és senki sem hallgatja meg a másikat.”
Zaj van, nem jó. A csend se lenne jó, mert nekünk, magyaroknak a csend azt jelenti, hogy a kivégzőosztag éppen újratölt.
De legalább elmehetünk imádkozni a verskatedrálisba, ott ül Pilinszky a boldog Öregisten balján, az közelebb van a szívhez.
Mégis, mégse: Pilinszky nem filozófus-költő, még csak nem is istenes költő, „költő vagyok és katolikus”, mondja magáról, magának. Katolikus, tehát tudja, hogy a világ nem tökéletes hely, ami annak a lehetőségét is magában hordozza, hogy jobbá lehet tenni. És költő, tehát azt is tudja, hogy a jobbátétel nem azt jelenti, hogy átveszem mások gondját, vagyis megkönnyítem számukra az életet, éppen ellenkezőleg, súlyt kell adni a dolgoknak, a költőnek az a dolga, hogy kivezessen a barlangból. A világ a maga valójában az Istenben élő ember számára mutatkozik meg, véli Pilinszky, ácsol is gyorsan néhány verslétrát, hogy istenközelbe kerülhessen az olvasó.
Ezt a verslétrát viszont nem dobod el, mint ama wittgensteinit, hanem újra és újra föl-alá mászol, akár el is időzhetsz rajta, nem ketyeg az óra, adott rá a teljes életed, így lesz az életed teljes.
Amikor Pilinszkyt olvasok, parányira megyek össze. És nagyon hálás vagyok azért, mert anyanyelvemen szólal meg az egyetemes irodalom egyik legnagyobb költője.
Köszönöm, hogy ünneplik.

(Elhangzott a PIM-ben Pilinszky János századik születésnapján.)

Dr. Balázs Géza

Friss szólásaink

2022. augusztus 03., szerda

A közmondásról mint tapasztalatot, életbölcsességet, tudást magába foglaló hagyományozódó, ismételgetett mondatról azt gondolnánk, hogy a múlt terméke. És elsőként valóban régi, részben más kultúrákból, részben a paraszti világból származó közmondások jutnak eszünkbe.

Kincses Krisztina

„Írok, mit is tehetnék?” – utazás Radnóti Miklós nyomában Tóth Péter Lóránt vezetésével

2022. augusztus 02., kedd

Különleges és egyben rendhagyó templomban verset mondani – kezdte előadását Tóth Péter Lóránt a Magyar Írószövetség kijelölt rendezvényhelyén. S valóban – nem tudni, hogy csupán a térnek köszönhetően-e, de – a közönség minden porcikájában érezhette a nem kevesebb, mint egy órán át tartó katartikus élménysorozatot.

Magyar Zoltán

A berzétei kincsmonda

2022. július 31., vasárnap

Rozsnyón, e nagy múltú gömöri bányavároskában akkortájt a „legbecsületesebb” fogadó alighanem a Fekete Sas lehetett, mert Petőfi ott szállt meg. A fekete sas mint Rimaszombat címere úgy került Rozsnyóra, hogy a 19. század közepén a két város két legnagyobb fogadója címert cserélt. Így lett Rimaszombaté a három rózsa. Az iglói barát, Pákh Albert is Rozsnyón született, tán ezért is különös, hogy Petőfi alig ejt pár szót e gazdag történelmű bányavároskáról.

Vajda Anna Noémi, Sántha Attila

Egy elfelejtett negyvennyolcas (2.) – adatok és legendák a bölöni Rácz Sándorról (1826–1913)

2022. július 29., péntek

Az előző részben odáig jutottunk, hogy Rácz Sándor az örökösei elmondása szerint ismerte Petőfit, és az erről fennmaradt történet eseményei az 1849. április 5-ei, gyulafehérvári ágyúzással azonosíthatók, ahol mind Petőfi, mind Rácz jelen voltak. A családi legendárium úgy tartja, tíz évet töltött Oroszországban hadifogolyként. Fennmaradt két, a feleségeihez fűződő történet is.

Vajda Anna Noémi, Sántha Attila

Egy elfelejtett negyvennyolcas (1.) – adatok és legendák a bölöni Rácz Sándorról (1826–1913)

2022. július 28., csütörtök

Rácz Sándor 1848/49-es honvéd története teljesen szokványos: először tizedesként szolgált Bem József seregében, majd a tábornok egy új honvédzászlóaljat hoz létre, ahová áthelyezi a tapasztalt katonát, és egyben alhadnaggyá nevezi ki. Különleges viszont a hozzá fűződő legendárium: örökösei szerint ismerte Petőfit, majd tíz évig volt Oroszországban hadifogoly. Ma jelöletlen sírban nyugszik a bölöni (Erdővidék, Háromszék) református templomkert kapujának bal oldalán, évtizedekkel ezelőtt összetört sírköve végképp elkallódott.

Péter Beáta

Tamási Áron: az ember, az író

2022. július 27., szerda

A 125 éve született Tamási Áron munkássága előtt tisztelgett a június elején Erdélybe érkező Irodalmi Karaván. A Petőfi Kulturális Ügynökség kiemelt programjának keretében, a budapesti bemutatót megelőzően Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredában mutatták be dr. Sipos Lajos irodalomtörténész nemrégiben megjelent „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” című könyvét.

Dr. Balázs Géza

Hamvas Béla-borút

2022. július 27., szerda

Elhívtak Balatonberénybe, ahol a szőlőhegyek (szőlődombok) között Hamvas Béla-borút, csaknem körút jött létre, kis táblákkal, idézetekkel és egy meseszép balatoni látványt nyújtó kilátóval. Állítólag itt írta Hamvas A bor filozófiáját. Bort ugyan nem találtam, turistát, érdeklődőt sem láttam, csak bezárt pincéket, valamint egy német lakókocsit a Hamvas Béla-kilátó tövében.

Dr. Balázs Géza

Olvasói vannak, olvasatai alig. Fodor Ákosról

2022. július 20., szerda

Korunk nagyon kedvez a rövidségnek, tömörségnek. Fodor Ákos (1945–2015) míves verseit vagy még inkább ráismeréseit, szösszeneteit előszeretettel idézik a közösségi médiában. Halmai Tamás azt írja róla: „olvasói vannak, olvasatai alig”, s ezért állította össze Versmeditációk címmel Fodor Ákos-olvasókönyvét. Fodor Ákos műfaji, világképi formaelemeit a másik költő, Halmai Tamás hármas-hármas rendben így sorakoztatja fel: koan, aforizma, szójáték; haiku, dal, epigramma; rím, ritmus, szórend; tanítás, bölcselet, misztika. Mindezek szinte kínálják szállóigévé, majd onnan közösen ismert, használt,

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

2022. július 19., kedd

Petőfi mintegy kétszáz (s ezek közül közel száz Júliához írott) költeményből álló szerelmi lírájának csúcspontjához érkeztünk. Nem mintha a Júliához vagy a Reszket a bokor, mert…, a Szeretlek, kedvesem vagy a Válasz kedvesem levelére ne lehetne egy-egy serpa, vezető a Himalája legmagasabb pontjához. De az a legmagasabb orom bizony a Minek nevezzelek?

Dr. Balázs Géza

Játék és grammatika

2022. július 13., szerda

Nyelvi szabályok vonatkoznak a „szabályos” szerkezetekre: hogyan toldalékoljuk a szavakat, milyenek a szóösszetételek, miként szerkesszük meg a mondatokat és a szövegeket. Ha ezektől eltérünk, szokatlan módon adjunk elő mondanivalónkat, akkor nyelvi szabályokat sértünk, jobb esetben humorizálunk, megnevettetjük hallgatóinkat, olvasóinkat. Ezek a szokatlan nyelvi jelenségek is rendszerint megfelelnek a nyelv törvényszerűségeinek, csak éppen ritka, szokatlan, alkalmi voltuk miatt keltenek humoros hatást. A magyar nyelv szerkezete, rugalmassága különösen alkalmas a játékos megoldásokra.

Demeter Szilárd művei

Legfrissebb hírek

2022. augusztus 15., 09:22

Kovács Újszászy Péter
Ibolya

2022. augusztus 15., 08:33

Hogya György
Alkonyi félhomályunkat add meg nékünk!

2022. augusztus 14., 10:26

Nádasi Krisztina
Szerviz

2022. augusztus 14., 10:18

Ványai Fehér József
Mennybolt és mosókonyha – versek

2022. augusztus 14., 10:14

Szilágyi Ferenc Hubart
Fűzfasípon – versek